Elj�tt v�gre a p�ntek reggel. A fiatalok remeg� gyomorral k�sz�ntek el Christian sz�leit�l, �s meg�g�rt�k, ha sikeres lesz a h�tv�g�j�k, visszat�rnek a birtokra n�gyesben. Az �t nagy r�sz�n a csend volt a t�rsuk, csak n�ha besz�ltek egy-k�t sz�t egym�ssal. Mindketten nagyon izgatottak voltak, hisz eddig biztos t�rs volt mellett�k, �s ezt eldobt�k magukt�l a bizonytalan�rt. Igaz, m�s v�laszt�suk nem volt, hisz mindketten menthetetlen�l beleszerettek m�sba. Az egy�tt t�lt�tt id� miatt �reztek annyi tiszteletet a m�sik ir�nt, hogy ne hagyj�k, hogy az hazugs�gban �ljen.
- Itthon...
- Igen! Jesszus, Chris! 90 �zenet�nk van a r�gz�t�n!
- Ind�tsd el. Azt hiszem tudom, hogy ki hagyhatta az �zeneteket.
- Azt hiszem �n is!
Egym�sra mosolyogtak, mert tudt�k, hogy Emily �s Brandon hangj�t fogj�k hallani. Chris k�sz�tett k�t b�gre te�t, �s le�lt Alice mell� a kanap�ra, hogy egy�tt meghallgass�k az �zeneteket. N�ha j�kat nevettek, n�ha viszont nagyon el�rz�keny�ltek a hallottakt�l.
- Azt hiszem, megvan az esti programunk.Elmegyek Emilyhez. Menj el Brandonhoz!
- F�lek!
- �n is, de szerintem nem lesz semmi gond!

N�h�ny �r�val k�s�bb Christian szerelme ajtaja el�tt �llt. Csak n�zte a nagy, t�lgyf�b�l k�sz�lt ajt�t, �s az j�rt a fej�ben, vajon otthon van-e a l�ny. ,,Kopogj m�r be Chris! Min�l el�bb megteszed, ann�l hamarabb fogod tudni, hogy itthon van-e. Gyer�nk! Jesszus... Te f�lsz. Na el�g legyen! Kopogj be!" Majd lassan m�g egy l�p�st tett el�re, �s v�g�l halkan kopogott h�romszor az ajt�n.
- Christian?
- Szia Emily! Besz�lhetn�nk?
- Persze, gyere be! Elt�nt�l... Egy csom� �zenetet hagytam a r�gz�t�d�n!
- Alic�vel voltam a sz�leink birtok�n p�r napot.
- Ja, mostm�r �rtem.
- Nem, nem �rted! Kellett a csend, a nyugalom. Szak�tottunk Alic�vel, �s elment�nk egy�tt vid�kre, hogy �t tudjunk gondolni mindent.
- Szak�tottatok?
- Igen. Ez�rt vgyok most itt. Hogy megtudjam, hogy m�g mindig szere...
Emily nem hagyta, hogy a fi� v�gig mondja a mondatot. �t�lelte a nyak�t, �s megcs�kolta.
- Akkor szeretsz m�g?
- H�t hogyne szeretn�lek, Te kis butus!

Ugyanebben az id�ben Alice Brandon ajtaja el�tt �llt. A fi� kinyitotta az ajt�t, �s led�bbent, hogy a l�ny �ll az ajtaja el�tt.
- Alice!
- Szia Brandon!
- Olyan sokat h�vogattalak! Hagytam rengeteg �zenetet is!
- Tudom. Vid�ken voltam, hogy kiszell�ztessem az agyam.
- �rtem.
- Besz�lhetn�nk?
- H�t, most �pp nem teljesen j�.
- Erre k�sz�l�k egy hete... Hogy mit fogok neked mondani! Nem vagy k�v�ncsi?
- De, az vagyok, de nem a legjobb id�pontot v�lasztottad.
- M�rt?
Nem kellett volna kimondania ezt a sz�t, mert ahogy kimondta, a lak�sb�l egy n�i hang sz�r�d�tt ki, ami �pp Brandont h�vogatta.
- �rtem. Ne haragudj, hogy zavartalak!
- Nem, Alice, nem �rted. Most t�nyleg nem �rek r�, de holnap felh�vlak! Alice! Sajn�lom...!

Az utols� szavakat m�r nem hallotta a l�ny, mert zokogva szaladt le a tengernyi l�pcs�n. �nmag�t hib�ztatta. Ha nem t�nik el, �s ha ad mag�r�l �letjelet, akkor biztosan nem �gy t�rt�nik. De szerette �t egy�ltal�n Brandon? �s ha szerette, mi�rt kellett ennek �gy t�rt�nnie? Majd kider�l a k�vetkez� r�szben...