F�ny �s S�t�ts�g, V�g �s �r�kl�t

Evezz t�voli vizekre,

J�rj be ismeretlen vid�keket,

Maradj �nmagad, t�rj vissza,

Mer�lj el az �rz�sben �s robbanj!

Lobbanjon l�ngra a szikra,

�ledjen �jj� a t�z, �s v�ltson vil�got!

Feledd a s�t�ts�get,

L�pj a f�nybe, az alkonyba,

vagy a napkelt�be, �s ne gondolj m�sra!

J�rj, k�vesd a f�nyt, mer�lj el benne!

Kacagj a m�mort�l,

�rezd a sz�ved dikt�lta ritmust, �s �lvezd!

Harcolj, ne menek�lj,

Fordulj meg, ne fuss el,

Sik�ts, �s az �jszaka m�lys�t�t t�kre megreped,

majd szil�nkokra t�rik, sz�tsz�r�dik a vil�gban.

N�zd, figyeld �rj�ngve,

az �jszaka csillog� szil�nkjai belev�sznek a nappalba,

�s elm�lik a rem�ny, tisztas�g, hely�t �tveszi a k�ts�g �s hom�ly.

Mindig lesz �j nap, de mindig v�get is �r.

K�vesd tan�csomat, parancsomat, k�r�semet…!

J�rj a f�nyben, a tiszt�ban, a gy�ny�r�ben, a nappal vil�g�ban!

�s ne n�zz h�tra az �r�kbe, a sz�thullottba, az �letet oltalmaz�ba.

Ha messze m�sz, nem kell visszan�zz…

Hol minden kezd�dik, hol minden v�get �r,

V�rok r�d, ott leszek, �s el nem engedlek t�bb�…