2007. janu�r 2.

Kicsit elveszettnek �rzem magam. Valahogy szerintem, �rhet� okok miatt.
Mivel h�t �n egy dimenzi�k k�z�tt rohang�l� l�ny vagyok, aki egy ny�ves med�lt hurcol mag�val, ami am�gy nem lenne nagy cucc, akkor, ha nem f�jna r� minden nyomorult d�mon, �rny, �s egy�b gonosz m�gus foga. Pedig ezzel ez a helyzet!
�s nekem jutott ez a megtiszteltet�s. A b�d�s fen�be m�r!
Ja, majdnem elfelejtettem. Amerik�ban �lek akkor, amikor �pp nem a t�nd�k f�ldj�n dekkolok. Az, hogy mennyire h�ly�k az emberek, nincs megfelel� kifejez�s. De �n sem vagyok okos. S�t! K�ny�rg�m, engem emberek neveltek. �gy bizony, e-m-b-e-r-e-k. �s NEM t�nd�k. Ez�rt vagyok olyan, amilyen. Vagy is azt mondj�k r�m a t�nde t�rsaim, hogy olyan lettem, mint egy ember. Pedig az lesz�m�tva, hogy t�z �ves koromt�l kezdve ing�zok a m�r eml�tett med�llal, mindig is ember voltam. Mert ebben a dimenzi�ban fekete hajam van, �s sz�rke szemem. T�nde alakban eg�szen m�sk�pp festek, de h�t azt ink�bb l�tni k�ne XD
Lisilsa Lisim a nevem. H�, komolyan mondom, enn�l g�zabb m�r nem lehet. Vagy igen? De, de az, hogy m�g iskol�ba is kell j�rnom. Mi �rtelme NEKEM suliba j�rnom, tanulnom, lenyelnem a mindennapos kegyetlens�get, mikor m�r csak p�r �v, �s v�gleg magam m�g�tt hagyom Amerik�t.
�, hogy m�r? Mert a munkaid�m sz�pen lassan lej�r. De addig m�g tuom, hogy rengeteget kell �tv�ltoznom. �s, azt csak �gy tudom, ha egy bizonyos sz�val aktiv�lom az �jk�vemet, ami mindig n�lam van. Ez nyitja meg az id�kapukat is, amik seg�ts�g�vel �n, �s a t�rsaim utazunk. Hogy ne legyek annyira egyed�l, elk�ldtek velem k�t „test�rt” is. Ezek k�z�l az egyiket meg�lt�k a d�monok, a m�sik meg azt hiszi, hogy olyan h�lye vagyok, hogy nem sz�rom ki, amikor k�vet m�g a l�nykloty�ba is l�thatatlan alakban. He, �s m�g � akarja elkobozni a fegyvereimet, azzal a c�mmel, hogy „egy ilyen t�r�keny kisl�ny” kez�be nem val� fegyver, mert m�g megsebes�ti vele mag�t!
Elegem van bel�le. De az�rt a vigasztal�shoz �rt. Igen. �n meg ahhoz, hogy tan�csokat adjak. Vicces. De m�g mennyire.

Ekkor azonban nem tudtam tov�bb folytatni a napl��r�st, mert a m�r eml�tett bar�tom” h�tulr�l megl�k�tt, �s �n meg gyakorlatilag orra estem.
-Mi az Isten nyil�t csin�lsz te marha!? – Ki�ltottam fel, amikor felt�p�szkodtam. Iladar r�h�gve �llt a pad m�g�tt, �s a kis fekete alapon s�t�tk�k csillagos k�nyvecsk�met tartotta a kez�ben.
-Semmit. Menn�nk k�ne.- Mondta m�g mindig r�h�gve, �s fel�m, dobta a napl�mat. �n gyors reflexeimnek k�sz�nhet�en pont elkaptam, miel�tt az egy z�ld szemes ostorosokkal, papucs�llatk�kkal, �s bakt�riumokkal ben�pes�tett pocsoly�ba esett volna. (Bocsi, ez valahogy csak az eszembe jutott! ^^)
-Te elh�zhatsz innen a b�d�s fen�be, de �n maradok. Nem vagy a test�r�m…- feleltem, de m�g is tudtam, hogy az utols� �ll�t�som nagy hazugs�g volt, mert bizony � a test�r�m volt. Sajnos.
-Ha-ha, j� vicc volt. Tudom, hogy tudod, hogy �n a Te test�r�d vagyok. Bocsi. Most pedig toljuk el a biciklit! – Felelte m�g mindig der�s hangon. Sosem gondol komolyabb dolgokra… ��, �n besz�lek, mindegy.
-T�k j� lenne, de nem lehet! – Vetettem oda neki. L�ttam rajta, hogy feladja a pr�b�lkoz�st, �gy megv�rtam, m�g elmegy. Semmi kedvem nem volt vele t�lteni a d�lut�nom dr�ga perceit, ez�rt ahogy befordult a sarkon, szedtem a s�torf�mat, �s elh�ztam a cs�kot. A v�ros el�g kihalt volt. A h� is lassan sz�ling�z�sba kezdett, emiatt felvettem a fekete farmerdzsekimet, b�r nem �rt sokat. Minimum m�nusz t�z fok lehet, �s �n csak egy pulcsit, �s egy leheletnyi v�kony dzsekit vettem fel. Nem besz�lni a farmeromr�l, ami meg m�r k�v� fagyott rajtam. Eltettem a sulit�sk�mba a napl�mat, �s �sszeh�ztam magamon a dzsekit. A parkb�l ki�rve hazafel� vettem az ir�nyt. Mindig is �tlagos tin�dzserk�nt �ltem, az MP3-amon hallgattam rock sz�mokat, poszterekkel tap�t�ztam ki a szob�mat, �s �n is ut�ltam az iskol�t. Csak egy valami nem stimmelt. M�g soha �letemben nem voltam szerelmes. De t�nyleg. Sosem. Nem is hi�nyzott ez az �rz�s. Komolyan. Senki sem hiszi el, de nem �rdekel.
(Folytat�s k�vetkezik!)