-8-

- Fent vagy m�r? – suttogott Liza reggel a mellette alv�, gesztenyebarna haj� l�ny fel�. 

Miut�n �jjel haza�rtek, sok�ig virrasztottak �s a partin t�rt�ntekr�l besz�lgettek. Liza bevallotta, hogy elmes�lte Rolandnak az el�zm�nyeket, �gy t�rt�nt, hogy a fi� id�ben k�zbeavatkozott. P�r pillanaton m�lott csup�n, hogy nem el�zte meg Eriket. Karolina nem neheztelt, ami�rt bar�tn�je el�rulta a nem �ppen rom�ncnak nevezhet� esem�nyt bar�tj�nak, de a t�rt�ntek v�gkifejlettje cseppet sem volt �ny�re. D�vid �s Erik kora reggelre tervezett kakaskod�sa tulajdonk�pp egyik�knek sem tetszett.

Mire elaludtak, �jjeli k�t �r�t �t�tt az �ra. Karolina irigyelte Liz�t, ami�rt az igazak �lm�t tudta aludni, m�g � maga egyszer sem hunyta le szem�t. Gondolatai Erik �s D�vid k�r�l h�nykol�dtak. Az egyik vonzotta, a m�sik tasz�totta. De sem apja fogadott fi�nak, sem iskolat�rs�nak nem k�v�nta, hogy a vereked�s sor�n baja ess�k.

A reggeli nap f�nye bes�t�tt a szob�ba, �s Liza k�cos feje a p�rna f�l� emelkedett. Karolina kinyitotta szem�t. Bar�tn�je arcb�re kisimult, mint aki ebben a p�r �r�ban is kialudta mag�t, k�k szemei pedig �beren csillogtak. � maga ellenben belehunyorgott az ablakon kereszt�l besz�r�d� napba. �pp csak egy-k�t �r�ja siker�lt �lomba szender�lnie.

- H�ny �ra van? – motyogta artikul�latlanul, k�sz csoda volt, hogy Liza meg�rtette.

A szekr�ny�n �ll� �r�ra pislantott:

- H�t – k�z�lte a mutat�k �ll�s�t.

- Mi? – pattantak fel a l�ny szemei �s azon nyomban kik�sz�l�dott a takar� al�l.

- Mire k�sz�lsz? Ki akarsz menni a partra? – tudakolta Liza �s � is felkelt.

Karolina nem v�laszolt, hanem a mosd�ba rontott. Bar�tn�je ebb�l meg�rtette a v�laszt, fel�lt�z�tt �s a konyh�ba vette az ir�nyt. Mire vend�ge f�s�lten, sortj�ba �s toppj�ba b�jva megjelent, m�r cs�sz�be �nt�tte a forr� teavizet.

- Mit gondolsz, ki nyerte a meccset? – k�v�ncsiskodott Liza, mik�zben ittak.

Karolina majdnem f�lrenyelt.

- Rem�lem, hogy senki.

- Tal�n Roland �zent a telefonomra – t�prengett a b�gr�j�t ki�r�t� l�ny �s visszal�pett a szob�ba mobilj��rt.

Karolina l�legzetvisszafojtva v�rta, m�g bar�tn�je bekapcsolta a k�sz�l�ket. Kedves dallam jelezte, hogy �zenete �rkezett.

- „Minden ok. Erik j�l van. Gyertek ki ti is!” – olvasta hangosan.

A m�sik l�ny felcsattant:

- Kit �rdekel Erik? D�viddal mi van?

Liza �rtetlen�l figyelte felh�borod�s�t.

- Azt hittem, azok ut�n, ami t�rt�nt, Erik p�rtj�n �llsz – jegyezte meg.

- Liza! �n nem �llok senkinek a p�rtj�n. De Erik meg�g�rte, hogy nem b�ntja D�vidot. �rdekel, hogy betartotta-e �g�ret�t.

- Akkor menj�nk – �rkezett a buzd�t�s.

Nem kellett m�g egyszer mondania, vill�mgyorsan elpakoltak �s bez�rt�k a lak�st.

Kint a t�parton a szombati forgatag v�rta �ket. Meglehet, reggel hatkor m�g mindenki otthon ny�jt�zkodott �gy�ban, nem �gy f�l nyolct�l. A l�zas t�meg �tj�ra indult, hogy ben�pes�tse a strandot. A h�t�gra s�t� nap alatti homokban itt-ott naperny�k ny�ltak, mint valami �ri�s, sz�nes vir�gok. Kisgyerekes csal�dok �s fiatalok lept�k el hamarosan a t� k�r�li s�vot.

Karolin�t �s Liz�t viszont sem a t� vil�gosk�k m�rv�nyt�kre, sem a zsongani kezd� �let nem foglalkoztatta. Kez�kkel elerny�z�tt szemekkel Rolandot kerest�k. Liza v�g�l egy b�f� el�tti asztaln�l bukkant r� kedves�re. Nem volt egyed�l. B�lint �s D�vid t�rsas�g�ban s�r�z�tt. Eriknek nyoma sem volt. Messzir�l �gy t�nt, mintha semmi sem t�rt�nt volna, mintha csak a szok�sos h�tv�gi �ssze�l�sre �s bar�ti csevelyre k�sz�ltek volna.

Viszont ahogy k�zelebb �rtek, Karolina sz�ve elfacsarodott. D�vid orr�t �t�s �rte.

- Sziasztok! – j�tt a lelkes �dv�zl�s Roland �s B�lint r�sz�r�l, mialatt D�vid csak mormogott valamit.

- B�lint, te itt? – �lm�lkodott Liza, de sejtette, hogy testv�re mindenr�l �rtes�lt a bulin, �s b�r Szandival t�lt�tte az �jszak�t, r�szese k�v�n lenni Erik �s D�vid viaskod�s�nak.

- �, ezt nem hagytam volna ki semmi esetre sem! – j�tt a mag�t�l �rtet�d� v�lasz. – Fogadtam is D�vidra – jelentette.

- Na, ne! – tette cs�p�j�re kez�t rosszall�n h�ga.

- De-de – bizonygatta. - �s sajnos vesztett�nk – szontyolodott el. - Ez�rt h�vtam meg D�vidot egy vigaszitalra – magyar�zta, mialatt Roland fel�llt, hogy sz�ket hozott a l�nyoknak.

D�vid sz�r� tekintetett vetett Karolin�ra:

- H�t te, mi�rt j�tt�l ide? – k�rdezte megvet�ssel.

A l�ny zavartan s�t�tte le szemeit. 

- Ne agg�dj, Eriken egy karcol�s sem esett! A h�s lovagod gentlemank�nt t�vozott – folytatta a fi� a g�nyol�d�st.

Karolina tiltakozni pr�b�lt, de Roland k�zbe v�gott:

- �ljetek le, �s mindent megbesz�l�nk! Azt is, hogy ki mi�rt van itt!

Erre csend lett. A fesz�lts�get szinte tapintani lehetett a leveg�ben, de Roland �gyesen kezelte a helyzetet. Mikor mindenki helyet foglalt, mes�lni kezdett:

- Erik f�l �r�t k�sett, ami�rt D�vid d�h�s lett. Azonnal neki esett volna, ha nem l�p�nk k�zbe B�linttal. Szab�lyos buny�t akartunk, ha m�r nem volt m�s megold�s. M�rpedig D�vidot nem lehetett elt�ntor�tani. Meg sem hallgatta Eriket, aki azt mondta, �tgondolta az �gyet �s visszal�p.

- Nan�! M�gis mit gondol? Csak �gy ok n�lk�l beh�z nekem a partin? – d�rrent D�vid hangja. – Egy�bk�nt is, nem �rtem, Karolina, mi�rt hagyod, hogy zsarnokoskodjon feletted? – n�zett a l�nyra �rtetlen�l.

- Na, ezt hagyjuk! – villant meg Liza k�k szeme. – Ha te sz�pen viselkedsz Karolin�val, ez nem t�rt�nt volna meg! Egy�bk�nt meg �r�lj neki, hogy ennek ellen�re �rdekli �t a sorsod �s idej�tt, hogy megn�zze, j�l vagy-e – hangja d�ht�l izzott.

B�lint szemei elkerekedtek. D�vid Karolin�ra emelte b�nb�n� tekintet�t:

- Mi�rt, mit k�vettem el ellened? – tudakolta.

A l�ny nem v�laszolt, hanem fel�llt az asztalt�l. Megv�rta, am�g D�vid is ezt teszi, azt�n elt�volodott vele az asztalt�l. Roland folytatta a t�rt�netet Liz�nak, s elmes�lte, hogy hagyta helyben Erik D�vidot, aki azt�n v�rz� orral a homokba ker�lt. A t�vols�g n�veked�s�vel hangj�t elnyelte a zsibong� t�meg �s a t� sek�ly, parthoz k�zeli r�sz�ben j�tszadoz� gyerekek sikongat�sai vett�k �t hely�t.

Karolina tudta, hogy le kell z�rnia kapcsolat�t D�viddal �s meg kell vele �rtetnie p�r dolgot. M�gis hagyta, hogy a fi� t�rje meg el�sz�r a csendet:

- Karolina, �n szeretlek! – �llt meg vele szemben egy f�lrees� helyen.

Feh�r ing�be belekapott a szell� �s sz�ke hajtincseit is felborzolta. �that� k�k szeme ellenben nem t�vesztette meg a l�nyt. Sz�mon k�r�n n�zett r�:

- Val�ban? Akkor mi�rt �llt�l ki Erik ellen, amikor az vissza akart l�pni? Mit akart�l ezzel bebizony�tani? – hangja remegett.

- Meg akartam neki mutatni, hogy nincs belesz�l�sa az �letedbe. Kor�bban azt mondtad, hogy ut�lod �t, �s l�tni sem b�rod. T�ged akartalak megv�deni – j�tt a heves magyar�zat.

- �s arra nem gondolsz, hogy ezzel nem v�ltozott semmi? Ugyan�gy kell egy�tt �lnem vele otthon �s ap�m feles�g�nek a fiak�nt tisztelnem.

Karolina hat�rozott lett. Igen, m�r elfogadta Eriket �s a gy�l�let tompult benne. Ha pedig arra gondolt, hogy a fi� betartotta �g�ret�t, s nem b�ntotta D�vidot, annak ellen�re, hogy tombolt benne a d�h, m�g nagyobbat n�tt szem�ben. Iskolat�rsa ir�nt viszont n�tt�n-n�tt iszonya.

Csend lett, amit ism�t a sr�c t�rt meg:

- Igazad van – kezdte b�nb�n�n. – Butas�g volt, amit tettem. Nagyon sajn�lom. Elvak�tott a szerelem.

- Szerelem? – k�rdezett vissza a l�ny a burkolt vallom�sra. – D�vid! Te ezt nem szerelemb�l tetted, hanem b�szkes�gedet f�ltetted! – mondta ki az igazs�got.

V�lasz nem �rkezett.

- �n nem szeretlek – mondta ki v�g�l Karolina. – Nem tudok szeretni olyasvalakit, aki csak mag�val t�r�dik. Egyetlen egyszer sem vetted sz�m�t�sba, hogy �n mit akarok. Hogy nekem mi esik j�l.

- Azt hittem, te is akarod – menteget�z�tt a fi�.

- D�vid! – sz�lt r� Karolina – �n tiltakoztam, csak te nem vetted �szre!

- �s ha …? – kezdte volna, de a l�ny leintette.

- Nincs ha! Az els� es�lyt n�lunk j�tszottad el, a m�sodikat pedig a bulin.

Karolina hangja �lesen �s egy�rtelm�en csengett.

- Sz�val akkor k�zt�nk mindennek v�ge – vonta le a v�gk�vetkeztet�st iskolat�rsa.

A l�ny b�lintott. D�vid m�g �llt el�tte egy darabig �s nem mozdult. Hosszan n�zte �t, szem�ben vegyes �rzelmekkel, majd n�m�n mag�ra hagyta.

Karolina megk�nnyebb�lten s�hajtott fel. D�viddal val� kapcsolat�nak v�ge. Ki fogja ezent�l t�vol tartani a t�bbieket? Kire foghatja majd, hogy foglalt? De nem esett k�ts�gbe, el�g �nbizalmat kapott. Att�l, amit most tett, meger�s�d�tt.

- Halih�! – �rkezett m�g�le Liza hangja.

Karolina bev�rta, s mikor a k�v�ncsi k�k szemek r�tapadtak, b�szk�n jelentette:

- Szak�tottam vele.

Liza fels�hajtott:

- H�la �gnek, hogy megj�tt az eszed.

A m�sik l�ny mosolygott.

- K�r erre t�bb sz�t pazarolni. Felejts�k el az eg�szet! – legyintett v�g�l Liza. – Gyere, megj�ttek a l�nyok! – navig�lta vissza a b�f� ir�ny�ba, ahol Roland �s B�lint m�r a lelkes kiscsapat t�rsas�g�ban �ld�g�lt.

- Szia, Karolina! – �dv�z�lte Lilla, ahogy oda�rtek, Jennifer �s Szandra pedig b�lintottak.

D�vid elt�nt, szemrev�telezte a l�ny, ahogy visszak�sz�nt.

- Hallottuk, hogy mi t�rt�nt – jegyezte meg m�ris Lilla.

- Szak�tott�l D�viddal? – tolm�csolta Szandi.

B�lint�s volt a v�lasz.

- Nem �rdemes tizen�vesekkel futni! – vette vissza a sz�t Lilla, �s saj�tos st�lusban folytatta. – Sokkal �rettebben gondolkodnak a h�szasok.

- Ez igaz – helyeselt Jennifer �s felt�zte hossz�, fekete haj�t.

- Az�rt mondja, mert �sszej�tt Erik egyik haverj�val – magyar�zta L�.

- �n maradn�k Rolandn�l – k�sz�r�lte meg Liza a tork�t �s oldalba b�kte bar�tj�t.

Roland ellenben folytatta B�linttal az elm�ly�lt t�rsalg�st. Nem nagyon �rdekelt�k a l�nyok csacsog�sai.

– �s L�, te kit bolond�tasz? – �v�d�tt ekkor Liza.

- Eriket – j�tt a v�lasz.

Karolina tork�ban gomb�c keletkezett, melyre inni kellett.

- Nem sok�ra talizunk is – indult meg a sz�z�por. - Ell�d�rg�nk valamerre. T�k szupi a mocija! – �br�ndozott Lilla.

Liza szemei ide-oda v�ndoroltak. Karolina l�that�an rosszul �rezte mag�t, de nem sz�lt egy sz�t sem, hanem belesz�rcs�lt �d�t�j�be. Vajon csak neki t�madt hi�ny�rzete vagy m�snak is felt�nt bar�tn�je szokatlan visszafogotts�ga? Lilla �s Jennifer ellenben hamarosan elb�cs�ztak, mert n�gyes tal�lk�ra k�sz�ltek Erik t�rsas�g�val, Szandra pedig B�linttal indult t�parti s�t�ra.

- Kezd t�zni a nap – jegyezte meg Roland �s megigaz�totta az asztal naperny�j�t.

- T�nyleg? Mi lenne, ha f�rd�zn�nk egyet? – vetette fel az �tletet Liza. – Karolina! – sz�longatta az elm�l�z� l�nyt, majd legyintett egyet arca el�tt, h�tha visszat�r a jelenbe.

- Hogy mi? – t�rt mag�hoz r�gvest bar�tn�je.

- Strandolhatn�nk – j�tt az ism�telt invit�l�s m�r kerek�tett hangokkal.

- Benne vagyok – b�lintott Karolina. - De nem pakoltam be a bikinimet – kifog�solta.

- Semmi gond, haza ugrasz �rte – j�tt a k�szs�ges javaslat.

A l�ny felny�g�tt otthona eml�t�s�re:

- Nem akarok tal�lkozni Erikkel – tiltakozott.

- Majd Roland elh�vja addig otthonr�l – kacsintott Liza bar�tj�ra, aki az �tletre f�lre h�zta sz�j�t.

- �, nem! – legyintett Karolina. – Hiszen d�lut�n �gyis randira megy – eml�kezett az im�nt hallottakra.

- Ez igaz! – hagyta helyben a m�sik l�ny. - Addig viszont �ssze�thetn�nk valami finom eb�det. Roland, te is j�ssz? – fordult bar�tja fel�.

- Ink�bb kihagyn�m! – szabadkozott. – De – folytatta megnyer�en -, ha k�sz lesz, �th�vhattok – vigyorgott.

J�t nevettek.

Eb�d ut�n Karolina �tra kelt. Am�g Liza �s Roland rendet tesznek a konyh�ban, lesz ideje k�nyelmesen �sszepakolni t�sk�j�ba. H�tf�ig sz�nd�kozott Liz�n�l maradni. Azok ut�n, ami t�rt�nt, m�g mindig nem v�gyott haza. Ha apu�k megj�nnek, �gy m�s lesz -, gondolta.

Lass� l�ptekkel, r��r�sen k�zel�tette meg a j�l ismert, almaz�ld fal� h�zat. A bej�ratn�l viszont visszah�k�lt. Nyitva volt. Teh�t m�gis itthon van Erik -, �llap�totta meg. A l�ny m�r-m�r hangtalanul visszacsukta volna az ajt�t, mikor az a k�vetkez� pillanatban mag�t�l t�rult ki. Erik neki d�lve, s�t�tz�ld r�vidnadr�gban �s trik�ban fogadta. �llig �r�, holl�fekete haj�t �ppen t�r�lk�z�vel sz�r�tgatta. Egyik karizma megr�ndult, ahogyan dolgozott. �t megl�tv�n azonban hirtelen v�ll�ra csapta a t�r�lk�z�t.

- Azt hittem, megint Lilla az �s itt felejtett valamit – magyar�zta sz�rakozotts�g�nak ok�t.

Karolina elpirult a gondolatra, hogy Erik �pp a zuhanyz�b�l j�hetett. De azt�n Lilla eml�t�s�re haragra gerjedt, mert pontosan el tudta k�pzelni, mi t�rt�nhetett zuhany el�tt, amikor itt j�rt n�la. Nem �gy volt, hogy randiznak valahol?

- �n meg azt hittem, hogy nem leszel itthon – b�kte ki rosszm�j�an.

- Meddig ker�lsz m�g? – �rdekl�d�tt a fi� tudom�st sem v�ve a m�sik f�lben �bredez� d�hr�l. – �gy �rtem, meddig maradsz Liz�n�l? – tette fel m�sk�pp is a k�rd�st.

- �gy! – j�tt a sz�r�s felelet. - Ezek szerint tudod, hogy hol t�lt�ttem az �jszak�t – t�rt mag�nak utat a hallba.

- H�t, hogy �szinte legyek – fordult ut�na Erik -, fel�tl�tt bennem, hogy D�vidot fogod p�tyolgatni �s esetleg eg�sz �jjel j�ggel h�t�d az arc�t – g�nyol�dott –, de azt�n Rolandt�l megtudtam a dolgot – z�rta le �s becsukta az ajt�t.

Karolina nem reag�lt a szarkasztikus megjegyz�sekre, t�m�t v�ltott:

- Csak p�r ruh��rt j�ttem – indult szob�j�ba.

- Teh�t m�g a bar�tn�dn�l leszel egy ideig – ford�totta le szavait a sr�c, �s tekintet�vel k�vette, ahogy halad a l�pcs�n. - �s D�vid? – k�rdezte kis haboz�s ut�n.

A l�ny meg�llt a legfels� l�pcs�fokon:

- Semmi k�z�d hozz� – sz�tagolta, majd bevonult szob�j�ba.

D�h�dt szekr�nynyitogat�sokba fogott, �s h�tizs�kba rep�tette a k�v�nt holmikat. Nem telt el egy perc sem, Erik kopogott.

- Menj el! – ki�ltotta Karolina, ellenben a fi� benyitott.

- Karolina! – sz�l�totta a hevesen pakol� l�nyt. - Azt gondolom, miut�n a partin oly mesterien kier�szakoltad bel�lem, hogy ne b�ntsam, jogom van tudni, mire jutott�l vele – szeme vill�mokat sz�rt.

Karolina �sszeh�zta h�tizs�kj�n a cipz�rt, miel�tt felelt:

- J�, ha mindenk�ppen tudni akarod, szak�tottam vele, de a mag�n �letem tabu! �n sem faggatlak Lill�r�l – tette m�g hozz� dacosan.

Erik elmosolyodott �s az ajt�sz�rf�nak d�lt.

- Az�rt Lilla �s D�vid nem ugyanaz – vetette ellen m�k�zva. - De hogy �n is megv�laszoljam burkolt k�rd�sedet, Lill�val csak k�s� d�lut�n tal�lkozom, ha van kedvem. Err�l besz�lt�nk, amikor beugrott el�tted nem sokkal. Az�rt vagyok m�g itthon, mert nem volt kedvem elindulni.

A l�ny d�he tet�fokra h�gott. Sz�val a sr�c kedve szerint j�tszik b�rkivel. De mi�rt is �rdekli �t? Itt fogja hagyni �s k�sz. Lend�tett egyet h�tizs�kj�n.

- Mi�rt hagysz itt? – j�tt a k�rd�s, mintha csak a gondolataiba l�ttak volna.

Erik m�g mindig szob�ja ajtaj�ban �llt �s a f�lf�nak t�maszkodott. Karjait �sszefonta mellkasa el�tt. Pillant�sa �getett.

- Ennyire ut�lsz? – �rkezett a k�vetkez� k�rd�s.

Karolina a h�tizs�k f�l�t markol�szta. Megnyalta kisz�radt sz�ja sz�l�t.

- P�r nappal ezel�tt �gy volt, hogy �n megyek, �s te marasztalt�l – l�pett el� a fi�. - Azt mondtad, hogy megpr�b�lsz elfogadni. Mi v�ltozott az�ta? – tudakolta r�besz�l�n.

V�gre megkapta a l�ny tekintet�t.

- K�ze van ennek ahhoz, hogy megcs�koltalak? – pillantott hol ajk�ra, hol szemeibe Erik, azt�n felemelte egyik kez�t.

Gyeng�den f�lret�rte Karolina haj�t, s ujjaival nyakszirtj�re cs�szott. Vallom�sul b�lint�s �rkezett.

- Sz�val t�l k�zel mer�szkedtem hozz�d – �llap�totta meg a fi�.

A l�ny elh�z�dott:

- Nem akarok r�szese lenni a j�t�kodnak – ny�gte ki v�gre.

- �rdekes – j�tt a d�bbent v�lasz. - Eddig azt hittem, te j�tszol velem.

- �n nem j�tszom – k�rte ki mag�nak Karolina.

- �n sem – felelte Erik, majd szavai bizony�t�k�ul a l�ny derek�hoz furakodott �s mag�hoz vonta. - Ahogy most sem – s�hajtott ajkaira. – �desem! Mi lenne, ha el�sn�nk a csatab�rdot?

Karolina szaggatottan vette a leveg�t, v�re forrni kezdett. A m�sik f�l ajk�nak �rint�se �l�nken �lt idegsz�laiban. Ajkai �gy eml�keztek r�, hogy akaratlanul is r�snyire ny�lva k�n�lt�k fel magukat. Eme invit�l�s�t Erik pozit�v v�laszk�nt k�nyvelte el im�nti k�rd�s�re. S hogy a kimondatlan felelet nagyon is tetszett neki, nem rejtette v�ka al�, mikor a felk�n�lt ajkakba k�stolt. M�r nem �vatosan �s puhatol�zva ragadta meg zs�km�ny�t, hanem birtokl�an. Ajka sz�nni nem akar� rohamot folytatv�n nem leplezte v�gyait, egyre moh�bb� v�lt.

- Erik! Erik! – �rkezett ellenben a k�bulatb�l.

- Mondd, szerelmem! – lehelte a megsz�l�tott, mialatt karjaiba z�rta a remeg� l�nyalakot.

Karolina sz�d�lten, pirosl� arccal borult v�llaira.

- Te nem akarod? – cir�gatta meg ajk�val a f�rfi a l�ny f�lcimp�j�t, majd belecs�kolt az alatta h�z�d� nyaki hajlatba.

Karolin�b�l k�jes s�haj t�rt el� v�laszul.

- Ha b�rmi olyat teszek, amit nem akarsz, azonnal ki�lts – k�rte Erik.

A l�ny nem hogy ki�ltani, megsz�lalni sem tudott volna az �t egyre jobban mag�val ragad� szenved�lyt�l. Felelet�l a m�sik f�l nyaka k�r� fonta karjait �s ism�t odaadta ajkait. Akarta a f�rfit �s �rezte, hogy a f�rfi is akarta �t. A k�lvil�g megsz�nt l�tezni. Erik felemelte �s �gy�ra fektette. Keze felfedez��tra indult a n�i testen �s egy-egy ruhadarabot lesimogatva minden olyan pontot kitapintott, majd elid�z�tt rajtuk, amelyek �rint�se annak sz�m�ra idegen hangokat h�vott el�. Az �r�m hangjai voltak ezek �s a f�rfi v�gya tet�fok�ra h�gott t�le. �m addig-addig f�kezte, am�g utol nem �rte a n� is.

- Hiszen m�r v�rsz r�m – suttogta Erik, mikor el�rt Karolina v�gy�nak forr�s�ig. – Meg�g�rem, hogy vigy�zni fogok r�d – mondta m�g, s ezut�n levetette saj�t, utols� ruhadarabj�t is.

A l�ny hirtelen t�madt ijedelme hamar oszlani kezdett, amikor a f�rfi kis id� ut�n bec�z� szavakkal �s cs�kokkal ism�t fel� fordult �s test�vel is szerelmet vallott. Lassan �s �vatosan f�l�emelkedett, majd egy er�teljes l�k�ssel bel�hatolt. A pillanatnyi f�jdalmat hamarosan �ri�si ext�zis v�ltotta fel, amikor Erik a szerelem t�nc�t kezdte el vele j�rni. Valahonnan egy hang sikoltott fel a k�j hat�rpontj�n. Karolina r�j�tt, hogy saj�t hangj�t hallja, mely Erik�vel vegy�l. �gy �rezte, hogy egy pillanatra nem csak l�legzete, hanem az id� is meg�llt.

A szerelmi m�mort�l elb�biskoltak. Eriket a r�g�ta visszafojtott, imm�r kiel�g�tett v�gyt�l, Karolin�t Erik nyugtat� cir�gat�s�t�l nyomta el az �lom. A l�ny viszont csak p�r percre hunyta le szemeit. Mikor a f�rfi keze megpihent test�n �s l�legzetv�tele egyenletess� v�lt, felriadt. Figyelte arc�t, ahogy �lmodott �s el sem tudta hinni, hogy ezek a most �sszez�rt ajkak, elnehezedett karok nem sokkal ezel�tt felkeltett�k benne a n�t �s az odaad�s �szt�n�t. Azonban a hirtelen j�tt �r�m�t a k�ts�gbees�s v�ltotta fel. Szem�t k�nnyek bor�tott�k el, amikor arra gondolt, hogy a testi szerelem csak Erik h�d�t�sainak c�lj�ul szolg�lt. Mi m�st is szolg�lhatott volna, ha egy�bk�nt Lill�val sz�nd�kozik d�lut�n tal�lkozni?

M�zs�s k�vet �rzett v�llain, mialatt elh�z�dott a meztelen testt�l. �gy�r�l lepattanv�n, gyorsan mag�ra kapkodta ruh�it. Megragadta t�sk�j�t �s vissza sem pillantva az alv� f�rfira, elt�nt az ajt�ban.

Let�r�lte k�nnyeit, ahogyan kil�pett a kij�rati ajt�n �s m�ly leveg�t vett. El kell felejtenie, ami t�rt�nt. Odaadta mag�t valakinek szenved�lyb�l, �s ennyi volt. Az a valaki ezt�n m�st vesz c�lba �s tov�bb fog l�pni rajta. Nagy er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy legy�rje fel-felt�rni k�sz�l� zokog�s�t, ha arra gondolt, milyen csod�latosan l�ktetett test�k egy �temre �s m�lys�ges mag�ny t�rt r�, hogy a m�sik n�lk�l kell �lnie. M�rpedig az a legkevesebb, hogy ezek ut�n kirakatja �t a lak�sb�l. L�tni sem b�rja az�rt, amit m�vel a l�nyokkal. Sz�v�ben keser�s�ggel �s gy�l�lettel gondolt vissza a p�r perccel ezel�tt m�g forr�n szeretett l�nyre.

Hol a h�s�t� v�zben lubickoltak, hol napoztak a parton. A k�nikul�t legink�bb a v�zben lehetett elviselni. A nap lemen�ben volt, mikor utolj�ra f�r�dni mentek, ut�na csak napoztak, hogy m�g s�t�ted�s el�tt megsz�radjanak.

- Add erre a naptejet! – k�rte �ppen Liza Rolandot, aki k�szs�gesen odany�jtotta a tubust �s visszam�lyedt sport�js�gj�ba.

�m ekkor j�l kivehet� motorzaj riasztotta fel �ket.

Karolina felkapta fej�t t�r�lk�z�j�r�l, �s a t�volban k�zeled� motorp�rt pillantott meg. Az egyiken egy fi� �lt Jenniferrel, a m�sikon Erik Lill�val. Mindannyian k�nny� ruh�t viseltek, a l�nyokon pedig bikini fels� fesz�lt. F�r�dni j�hettek. Karolina felpattant �s a t�ba ugrott. Sz� n�lk�l hagyta mag�ra az �mulatba es� Liz�t �s Rolandot.

Min�l t�volabb akart ker�lni Erikt�l �s Lill�t�l. Nem akarta �ket egy�tt l�tni. Pl�ne boldogs�gukat nem. Karjaival er�sebben h�zott, hogy teljesen elt�volodhasson a partt�l. H�tra sem fordult, eg�szen addig �szott, m�g l�t�t�vols�gon k�v�lre nem �rkezett. Ekkor visszafordult. Roland naperny�je, a mellette le�ll�tott motorok, �s a l�nyok alakjai par�nyi pontoknak t�ntek innen messzir�l. Egy m�sik pont viszont m�r a v�zen �szott, s ny�legyenesen fel� tartott. Erik volt az. Karolina k�ts�gbeesett. M�g beljebb �szott, ahol m�r a l�ba sem �rt le, m�gnem f�radni kezdett. A fi� szempillant�s alatt be�rte �s nem sokkal m�g�tte csapkodta a vizet.

Karolina v�ratlanul elmer�lt a v�z alatt. Erik k�vette, s er�s karjaival a felsz�nre vitte. Mindketten leveg� ut�n kaptak.

- Nem rossz kis edz�s �gy bemeleg�t�s n�lk�l – t�rte h�tra vizes haj�t a fi�.

�gy tett, mintha nem is k�zd�tt volna az�rt, hogy utol�rje a l�nyt, �s mintha fel sem t�nt volna neki a m�sik f�l menek�l�si sz�nd�ka. Er�s karjaival a felsz�nen tartotta Karolin�t, mik�zben a v�z alatt kem�ny l�br�g�sokat v�gzett. A l�ny m�g mindig leveg� ut�n kapkodott.

- J�l vagy? – k�rdezte Erik. – A lakatlan szigetekig m�g sokat kell temp�zni – �v�d�tt.

- Engedj el! – szakadt ki karjai k�z�l ellenben Karolina.

- Mintha p�r �r�val ezel�tt nem ezt k�rted volna – fagyott le arc�r�l a mosoly.

- Ut�llak – �rkezett az indulatos felelet, majd a l�ny a part fel� h�zott.

A fi� �rtetlen�l figyelte, de ut�na �szott. Fej�ben ezer k�rd�ssel Karolina megmagyar�zhatatlannak t�n� viselked�s�r�l k�vette �t, �s a r�csod�lkoz�s hajt�ereje szorosan mell� rep�tette. Mikor azt�n m�r a l�buk le�rhetett, a megt�bolyodott l�ny el� ker�lt �s elz�rta a visszautat.

- Azt akarom, hogy k�lt�zz el t�l�nk! – b�kte ki Karolina, mikor ism�t megragadta, de nem n�zett a szem�be.

- Mi rosszat tettem? – k�rdezte Erik.

Arc�t f�jdalom torz�totta, �s az ijeds�gt�l, hogy elvesz�theti �t, csak jobban szor�totta.

- F�jdalmat okoztam? – tudakolta k�ts�gbeesetten, s l�tv�n a l�ny �sszet�rt arc�t, elfojtott egy szitkot. – �g�rem, t�bbsz�r nem fog f�jni – l�gyult el hangja. - A k�vetkez� csak �r�m�t fog okozni – bizonygatta.

Karja lazult Karolina derek�n, azt�n f�lret�rt �tj�b�l egy k�bor hajtincset.

A l�ny nem hitt a f�l�nek. A fi� nem is sejti, mekkora boldogs�got szabad�tott fel benne test�vel �s hogy mekkora k�nt v�ltott ki bel�le az�ltal, hogy Lill�val �rkezett. A gondolatra pedig, hogy m�st szeret, felt�r� zokog�s r�zta meg test�t.

- Szerelmem! – suttogta Erik, �s mag�hoz h�zta. – Nekem adtad a legszebb aj�nd�kot, amit egy n� egy f�rfinek adhat. Meg sem tudtam k�sz�nni, �gy otthagyt�l – pir�tott r� szerelmesen.

- Igen? – fakadt ki Karolina. - �s h�ny ilyen aj�nd�kot gy�jt�tt�l m�r be az �letben �s fogsz az elk�vetkezend�ekben?

A m�sik f�l �gy �rezte, gyomorsz�jon v�gt�k.

- Nekem csak te adt�l ilyen csod�latos, egyszeri aj�nd�kot �s rem�lem, cser�be �n is adhatok neked m�g sok-sok f�jdalommentes �r�m�t – ny�lt a l�ny kezei ut�n.

- Ez az egy is f�jdalommentes volt �s el�g egy �letre, mert a lelkem fog belehalni, ha tov�bb eml�kezik r� – g�rd�lt le egy k�nnycsepp Karolina arc�n.

- Mi�rt besz�lsz �gy? – �rtetlenkedett a fi�. – Mi�rt akarsz elfelejteni?

- Mert Lill�val is ezt fogod tenni – mondta ki v�gre a l�ny.

Erik el�tt erre kivil�gosodott minden �s a hirtelen megk�nnyebb�l�st�l felnevetett.

- Hogy �n �s L�? – k�rdezett vissza, mire Karolina s�rt�d�tt k�pet v�gott. – Csak nem k�pzeled, hogy �t szeretem?

- M�gis mit kellene hinnem, amikor �lland�an rajtad l�g? – �rkezett a felh�borodott tekintet.

- Att�l a vonzalom m�g nem k�lcs�n�s – jelentette a fi� kedvesen. – Egy�bk�nt �pp ma k�z�ltem vele, hogy val�j�ban t�ged akarlak. Nem esett neki j�l, de elfogadta, hogy kapcsolatunk neutr�lis marad. M�g hogy � �s �n? – hitetlenkedett ism�t. – Soha egy percre sem jutott eszembe. A vele val� fl�rt egyed�l azt a c�lt szolg�lta, hogy beker�ljek vele t�rsas�godba – kacsintott.

- Sz�val meg sem fordult a fejedben, hogy velej�rj? – tudakolta a l�ny.

Erik megr�zta fej�t, majd odahajolt f�l�hez:

- Nekem az elej�t�l fogva te kellett�l. Csak te – ism�telte. – S ez�rt a legk�l�nb�z�bb sz�m�t�sokat kellett elv�geznem – mormogta.

Karolina f�le csiklandani kezdett, b�re pedig l�db�r�zni.

- Ezen k�v�l meg kellett v�rnom, hogy te is akarj �s lesz�molj D�viddal – folytatta a m�ly hang.

- Persze k�szs�gesen seg�tett�l, �s a kell� id�ben megjelent�l – eg�sz�tette ki a l�ny �s j�t�kos szemreh�ny�ssal tolta el.

A fi� b�lintott.

- De a v�gs� l�p�st te tetted meg. �n csak eln�sp�ngoltam kicsit – kacsintott. – Azonban – �v�d�tt tov�bb -, most itt az id�, hogy t�ged is eln�sp�ngoljalak, ami�rt kisurrant�l mell�lem, �s magamra hagyt�l illatos �gyadban, mialatt majd meg�lt a v�gy ut�nad – csapott le Karolina fenek�re.

A l�ny felsikoltott, amikor azt�n kiemelte a v�zb�l, s dob�ssal fenyegette.

- Szeretlek – b�gta Erik a f�l�be, miut�n meggondolta mag�t �s visszah�zta mag�hoz a v�zbe.

- �n is szeretlek – fonta k�rbe nyak�t karj�val Karolina, mire a fi� lehajolt �s gyeng�den megcs�kolta.

- Ez a testv�rs�gn�l egy sokkalta er�sebb kapocs – mondta ut�na. – M�t�l kezdve te leszel az �n �des mostohahugic�m – jelentette.

A l�ny az �jfajta megsz�l�t�sra felnevetett:

- De ugye, az �n �des mostohab�tyusom elmondja majd �desap�mnak �s �des mostohaany�mnak, hogy milyen j�l kij�v�nk egym�ssal? – kac�rkodott a sz�j�t�kkal.

- Bizony-bizony – j�tt a buzg� v�lasz -, s�t, ha m�r �gy alakul a helyzet, meg is k�rdezem �des mostohaap�mt�l, hogy van-e az ellen kifog�sa, ha egy �v m�lva megkett�zz�k otthon a h�zass�gok sz�m�t.

Karolina sz�hoz sem jutott. Erik a v�z al� mer�lt �s egyenesen keblei el�tt bukott ki a v�zb�l.

- Nagy Karolina! – sz�l�totta hivatalosan. - Hozz�m j�nn�l feles�g�l?

A l�ny sz�ve �gy d�b�rg�tt, hogy majdnem kiesett hely�r�l. A fi� ezt meg�rezv�n mellkas�hoz hajtotta fej�t:

- Itt azt mondj�k, hogy igen – mosolygott, majd egyenl� magass�gba emelkedett. – �s itt fent mit mondanak a r�zsaszirmok? – s�rolta ajkaival ajkait.

Azok r�snyire ny�lva, duzzadtan v�rt�k cs�kj�t, de nem kapta meg, am�g v�laszt nem adott az im�nt feltett k�rd�sre.

- Igen – lehelte Karolina �s hagyta, hogy ism�t mag�val ragadja a szenved�ly, melyet Erik v�gtelen v�gya k�z�s �let�k sor�n �jra �s �jra felkelthetett benne.

V�ge

„- H�, koplaltatni sz�nd�kozol? – hallotta a h�ta m�g�l.

A l�ny v�lasz helyett k�nnyed�n v�llat vont, csak azt�n pillantott a konyhaajt�ban megjelen� Erikre. Ruh�tlan fels�teste er�t�l duzzadt, s a r�vidnadr�gb�l el�bukkan�, izmos l�bai tov�bb �les�tett�k a kapott, nyers k�pet. A zuhanyz�b�l j�vet egy kisebb t�r�lk�z�vel �pp frissen mosott haj�t d�rg�lte.

- Az�rt, jobb, ha tiszt�zunk egy-k�t dolgot, mert akkor holnap �tterembe k�sz�l�k – csapta v�ll�ra hanyagul a t�r�lk�z�t, azt�n a konyhaszekr�nyek fel� vette az ir�nyt.

Karolina tov�bbra sem v�laszolt, ink�bb az ev�eszk�z�k sz�rakozott elpakol�s�ba feledkezett. Vele ellent�tben a sr�c t�lalni kezdett.

- Nem besz�lsz velem? – tudakolta p�r perc m�lva ugyanaz a hang incselkedve, mialatt t�ny�r ker�lt a pultra.

Ism�t makacs hallgat�s. A l�ny m�r betolta a fi�kot �s menni k�sz�lt, mikor a fi� elkapta karj�t, �s maga fel� ford�totta. Arra k�sztette, hogy r�n�zzen.

- Mit akarsz? – csattant fel Karolina, akinek nem kellett m�s ahhoz, hogy r�gvest r�z�d�tsa sz�z�por�t: - Nem el�g, hogy any�d elvette ap�mat, m�g idehozott t�ged is! S akkor itt hagy egy h�tre veled, aki... – itt a m�regt�l elakadt hangja.

Erik keze szorult a l�ny csukl�j�n: