-7-

Elj�tt a minden di�k �ltal �h�tott p�ntek, egyben az utols� tan�t�si nap. A v�rva v�rt este, amikor az iskola helysz�nt ad a tan�vz�r� partinak, m�r csak p�r �r�nyi t�relmet k�rt. De ez a p�r �ra is k�pes volt arra, hogy megkeser�tse a tanul�k d�lel�ttj�t. Lilla unottan f�jta r�g�gumij�t a sz�netekben, Liza �r�k alatt idegesen dobolt ujjaival a padon, Szandra �s Jennifer pedig nagyokat s�hajtva k�ny�k�lt�k v�gig a napot.

Egyed�l Karolina volt az, akin nem l�tszott, hogy valamif�le p�tcselekv�shez folyamodna az id� keservesen lass� m�l�sa v�gett. V�gigkoncentr�lta a napot, �s ha valaki r�n�zett, l�thatta, ahogy a koponya m�g�tt mozdonyk�nt zakatolt agya. Egyes-egyed�l az � karja lend�lt magasba, ha a tan�r fejt�r� k�rd�sekkel zaklatta az oszt�lyt. �m a val�s�gban e nagy igyekezet �pp arra szolg�lt, hogy helyes mederbe terelje gondolat�radat�t, mely mint egy patak v�zes�sbe torkollott �s nagy robajjal k�sz�lt r�z�dulni a v�gy tenger�re. Erik volt az, aki mag�val r�ntotta �t ebbe a v�zes�sbe. A f�rfi szenved�lye, mellyel cs�kolta �t. M�g most is beleremegett, ha r�gondolt. Irodalom�r�n, mintha gondolataiba l�tott volna tan�ra, egy szerelmes verssel z�rta a tan�vet �s azt k�v�nta, hogy mindenki nyitott sz�vvel induljon a ny�rba. A vers a kedves cs�kj�val z�rult �s pontosan megfogalmazta azt az �rz�st, melynek Karolina is rabj�v� v�lt. Elk�peszt� volt sz�m�ra, hogy pont abban a szem�lyben tal�lja meg a k�lt�k ezrei �ltal versben k�r�lj�rt, h�n �h�tott szerelmet, akiben balsors�t l�tja. Nem lehet, hogy olykor a po�t�k is t�vednek?

- Karolina! – �bresztette fel csenget�s ut�n k�t perccel Liza t�relmetlen hangja a teremajt� ir�ny�b�l.

A megsz�l�tott ijedten �bredt fel a tudatra, hogy egyed�l � �l a hely�n, s k�r�s-k�r�l minden pad �res. Csak a folyos�r�l besz�r�d� �dvrivalg�sok �s hangos nevet�sek eml�keztettek arra, hogy kor�bban a tanterem t�mve volt. Sz�rakozottan l�tott neki �sszepakolni.

- Karolina! Az �g szerelm�re, gyere m�r! – noszogatta a j�l ismert hang. - T�zriad� van, nem l�tod, hogy mindenki eszeveszetten hagyja el az iskol�t? – �lesztgette Liza az utols� napi t�bolyra c�lozva, de minthogy bar�tn�je m�g mindig csigalass�s�ggal rakosgatta k�nyveit, �lesen folytatta: – Mire v�gzel, bez�rnak a boltok is �s akkor l�ttek az est�lyi ruha v�s�rl�s�nak!

- Ok�, ok�! – adta meg mag�t a l�ny �s v�gre h�t�ra vetette t�sk�j�t.

- Bekapunk valamit, ledobjuk a t�sk�kat n�lam, azt�n uccu neki, ir�ny a v�ros, j�? – k�rte beleegyez�s�t Liza a mai nap programtervezet�be, mialatt az iskola folyos�it r�tt�k.

Karolina megk�nnyebb�lt, ami�rt t�sk�j�val nem kell hazaugrania, �s b�lintott bar�tn�je javaslat�ra. Nem akart tal�lkozni Erikkel. �gy nem, hogy el�tte ne tiszt�zza �rz�seit. Tegnap �jjel otthon, ugyan, m�r nem sz�lt hozz� a fi� az �ltal�nos t�m�kat lesz�m�tva, de a l�ny tudta, hogy ma nem lenne alkalma el�d�zni kapcsolatuk megbesz�l�s�t. R�ad�sul Erik eml�tette, hogy p�nteken kor�bban v�gez a munkahely�n. Lehet, hogy m�r otthon is van. Nem, � m�g nem k�pes haza menni hozz�! Az a legjobb, ha Liz�n�l megeb�delnek, felfriss�tik magukat, majd bes�t�lnak a v�rosba.

- Te milyen ruh�t k�pzelsz el? – tudakolta a s�t�l�utc�n Liza, akinek felt�nt bar�tn�je csendess�ge.

- Nem is tudom - vont v�llat Karolina �s meg�llt egy kirakatn�l -, �gy gondolom, jobb, ha nincsenek elv�r�saim, mert ha makacsul ragaszkodom hozz�, semmit sem fogok venni.

Liza csatlakozott hozz� �s szak�rt� szemekkel mustr�lta v�gig a m�ly kiv�g�s� bl�zokat, valamint a t�l r�vid szokny�kat. 

- Igazad van – hagyta r�, majd unottan elfordult a kirakatt�l. – Tudod, mit? – tal�lta ki hirtelen. – Most ny�lt egy �j bev�s�rl�h�z, n�zz�nk be oda!

Karolina beleegyezett.

Az �j �ruh�z a v�ros sz�v�ben �llt, �s �t emeleten k�n�lta port�k�it. Mindegyik szinten m�s-m�s term�keket vonultatott fel, a f�ldszinten pedig b�f�knek, k�v�z�knak �s cukr�szd�knak adott helyet.

Hamarosan Szandr�ba �s Jenniferbe botlottak, akik �pp a fentr�l �rkez� mozg�l�pcs�r�l ugrottak le. Amint megl�tt�k oszt�lyt�rsaikat, r�juk vetett�k magukat, s lelkesen �js�golt�k, hogy milyen d�g�s szerel�sek tal�lhat�k odafent. Szandi meg is mutatta frissen szerzett zs�km�ny�t. Val�ban csinos darabot v�lasztott.  

- Gyere! - vontatta tov�bb Karolina Liz�t, mikor a l�nyok b�cs�t vettek, �s ahogy kanyarodott a l�pcs� fel�, pillant�sa egy k�v�z�ba esett.

Meglep� jelenet t�rult el�. Az egyik asztaln�l, a l�ny sz�m�ra ismeretlen fi�k t�rsas�g�ban Erik �lt. J��z�en t�rsalgott bar�taival. Ez m�g �nmag�ban nem is lett volna megbotr�nkoztat�, de az, hogy Lilla is ott �lt k�zt�k egy-k�t l�nnyal a sulib�l �s �pp hars�nyan kacagott valami tr�f�n, az m�r t�lment minden hat�ron. Liza is lec�vekelt �s k�vette tekintet�t.

- Nah�t, �gy l�tszik, mindenki idej�r a sulib�l v�s�rolni… �s enni is – h�pogott.

Karolina felfortyant:

- Akkor itt nemcsak annak van meg az es�lye, hogy olyanokkal tal�lkozol, akikkel egy�bk�nt nem akarsz, hanem annak is, hogy m�s�val megegyez� ruh�t v�s�rolsz a bulira! – szikr�ztak szemei az asztal ir�ny�ba, majd Liza fel� fordult. – Menj�nk egy kev�sb� n�pszer�bb helyre! – tan�csolta.

Liza igazat adott. Ha eredeti ruh�ra v�gysz, azt nem itt kell keresned, ez vil�gos. De mi�rt h�nytak Karolina szemei szikr�kat a n�pes asztalt�rsas�g fel�?

Bej�rt�k a f�l v�rost, mire egyik�j�k megtal�lta a sz�m�ra megfelel� ruh�t. Liza egy spagetti p�ntos, szalagokkal d�sz�tett, �gk�ksz�n�, l�bsz�rig �r� ruh�t v�s�rolt. Vil�gosbarna haj�hoz �s feh�r b�r�hez remek�l �llt.

- Csod�latos leszel benne este! – dics�rte meg Karolina, mikor kil�ptek a kis butikb�l.

- �s te? – k�rdezett vissza Liza szomork�san, de bar�tn�je csak v�llat vont. – Tudod mit? – buzdult fel. – Van itt valahol egy j� kis �zlet, ahol a m�ltkor egy csod�latos ruh�t l�ttam. R�d gondoltam – titkol�zott a r�szletek fel�l.

Karolina, mi�ta megl�tta Eriket Lill�val, kedvetlen lett. A vid�m nevetg�l�sekb�l arra lehetett k�vetkeztetni, hogy remek�l mulatnak. Erik teh�t a legt�bb l�nyt be tudja h�l�zni -, �llap�totta meg csal�dottan. De �t nem fogja -, hat�rozta el dacosan, �s �gy d�nt�tt, haza sem megy ma �jjelre. S�t addig, am�g �desapja vissza nem t�r n�sz�tj�r�l, t�vol marad h�zukt�l. Azt�n pedig besz�l a fi�val, hogy k�lt�zz�n el…

An�lk�l, hogy Liz�nak gy�zk�dnie kellett volna, r�besz�lte mag�t a kiszemelt ruh�ra. Nem is pr�b�lta fel, a c�mk�n felt�ntetett m�ret egyezett a legt�bb ruh�j��val otthon, ez�rt gyorsan beledobta a kos�rba �s fizetett. Sem fazonj�ra, sem pontos sz�n�re nem eml�kezett ut�na, mert agya l�zasan k�zd�tt Erik ellen. M�r a csal�di h�zak k�z�tt j�rtak, mikor bar�tn�j�hez fordult:

- Alhatok ma �jjel n�latok? – tudakolta.

Liza gyan�ja beigazol�dni l�tszott:

- Persze. De mi�rt �rzem �gy, hogy ennek a sz�nd�knak k�ze van Lill�hoz �s Erikhez? – firtatta rosszall�n.

- Mert k�ze is van – vallotta be a m�sik, de t�bbet nem �rult el.

�tk�zben beugrottak Karolin�hoz �s � �sszepakolta a legsz�ks�gesebb holmij�t. Azt�n an�lk�l, hogy b�rmif�le �zenetet �rt volna Eriknek, otthagyta az �res lak�st.

- H�t ti? – �mult el B�lint, mikor a l�nyok megjelentek n�luk, a bej�rati ajt�ban.

�lt�nyt �s inget viselt.

- Ma csajos este lesz! – vil�gos�totta fel Liza a testv�r�t, mialatt bevonultak a lak�sba �s nevetett annak elk�ped�s�n.

- M�g j�, hogy menni k�sz�ltem! – s�hajtott fel sz�npadiasan a fi� �s m�g utolj�ra belepillantott a folyos�n f�gg� t�k�rbe.

- Csak nem Szandihoz k�sz�lsz ilyen eleg�nsan? – k�rdezte h�ga, majd a b�lint�sra hozz�tette: - � m�r foglalt ma.

B�lint d�bbenet�n kimondottan j�l sz�rakozott, s miut�n az meg�rtette, hogy ugrat�s volt el�bbi megjegyz�se, j�t�kosan el akarta n�sp�ngolni.

J�t kacagtak mind a h�rman, majd B�lint elb�cs�zott, mert a buli el�tt m�g tervei voltak Szandival.

K�s� d�lut�nra j�rt az id�, mire Liza �s Karolina k�sz�l�dni kezdtek az esti bulira. L�nyok eset�ben ezt nem lehet el�g kor�n kezdeni. Liza �ppen k�rmeit lakkozta, Karolina pedig mell� telepedett az �gyra, hogy szem�gyre vegye a bar�tn�je k�rm�re el�k�sz�tett rajzmint�kat.

- Ezt komolyan r� akarod rajzoltatni a k�rmeidre? – h�ledezett.

- Mi�rt? Te rajzb�l is �t�st kapt�l. Nem okozhat neh�zs�get – felelte Liza �s j�t mulatott a m�sik ijedelm�n. - Ne agg�dj! – nyugtatta. - Nem mind a t�z ujjamra kell r�festened.

Karolina megk�nnyebb�lten engedte ki t�dej�b�l a leveg�t.

- Egy�bk�nt van el�g id�nk – kacsintott r� a l�ny.

A leveg�ben t�mav�lt�s sejlett.

- Addig elmes�lhetn�d, mi is van k�zted �s Erik k�z�tt! – �rkezett az aj�nlat Liza r�sz�r�l, �s m�g miel�tt Karolina tagad�lag reag�lhatott volna, hozz�tette: - A mai kirohan�sod az �zletb�l nem �ppen k�z�nyre vall. Ja, �s lassan egy hete verg�dt�k egym�s mellett – eml�keztette.

Karolina bel�tta, hogy k�r b�rmit is tagadnia. M�ly leveg�v�tel ut�n belefogott a mes�l�sbe. Elmondta, hogy Erik megmentette D�vidt�l, �s hogy ut�na megpr�b�lt kikezdeni vele. Keze meg-megremegett fest�s k�zben.

- Most meg L�vel fl�rt�l – z�rta le.

- Biztos, hogy nem ford�tva? – k�rdezte Liza. – Tudod, milyen L�!

Ebben a percben viszont csengettek az ajt�n. Karolina �ppen az utols� ecsetvon�st v�gezte.

- Megtenn�d, hogy ajt�t nyitsz helyettem? – k�rte bar�tn�je. – Ha �n hozz�ny�lok valamihez, �s t�nkremegy a m�ved, v�gem van! – legyezgette k�rmeit, hogy gyorsabban sz�radjon.

- �s ha Erik az? – h�k�lt vissza a l�ny.

- Nem is tudja, hogy itt vagy.

Karolina beadta derek�t. Mikor ajt�t nyitott, legnagyobb meglepet�s�re D�vid �llt a l�pcs�n.  

- Szia, Karolina! – �dv�z�lte a fi�. – B�lint mondta, hogy itt vagy Liz�n�l – magyar�zta, �s nem hagyta sz�hoz jutni a l�nyt. – Gondoltam, megkereslek �s besz�lek veled.

Ekkor h�ta m�g�l egy sz�l piros r�zsa ker�lt el�.

- Ezt a bocs�natk�r�sem�rt – ny�jtotta oda.

Karolina nem mozdult. �rezte, hogy itt az id� kapcsolatuk tiszt�z�s�ra.

- D�vid, �n nem akarlak hitegetni – kezdte, de az k�zbev�gott:

- Tudom, �s eln�z�st k�rek, ami�rt s�rgettelek. �g�rem, v�rni fogok, ameddig akarod – ezzel megfogta a l�ny egyik kez�t, megsimogatta ujjait, amire azok kiny�ltak, �s �gy belehelyezhette a vir�got.

Karolina elmosolyodott. Tetszett neki e j�t�kos kedvesked�s.

- Elk�s�rhetlek a partira? – k�rdezte a fi� �s r�emelte �szinte, k�k szemeit.

A l�nyban dac �rlel�d�tt. Mi�rt is ne? Lilla biztosan Erikkel megy, � mi�rt ne menne D�viddal?

- Mikor j�ssz �rtem? – egyezett bele.

A sr�c mosolya gy�zelemittass� v�lt. Megbesz�lt�k, hogy p�r �ra m�lva itt lesz.

- Nos? – faggatta Liza, mikor Karolina visszat�rt a szob�ba.

- D�viddal megyek a partira – �rkezett a bejelent�s. – Rolanddal egyszerre j�n �rt�nk.

- J� �tlet ez, Karolina? – adott hangot k�telked�s�nek a l�ny. – Azok ut�n, ahogy viselkedett veled?

De csak v�llvon�s j�tt v�laszul.

- Ha csak az�rt m�sz vele, hogy ne menj egyed�l, akkor ink�bb �rd be velem �s Rolanddal! – k�rte Liza, mert nem szerette volna, ha bar�tn�je bajba sodorja mag�t.

- Eln�z�st k�rt, �s n�zd meg, mit kaptam t�le! – mentegette �t Karolina �s megmutatta r�zs�j�t.

- Nem lehetsz ennyire naiv! Szerintem, m�sra megy ki a j�t�k – gyanakodott ism�t a l�ny.

- Igen – j�tt a v�lasz, - be akarom bizony�tani, hogy nem ijedtem meg.

S�t�tedett m�r, mire elk�sz�ltek.

- Ugye, hogy milyen nagyszer� ez a ruha? Egyb�l te jutott�l eszembe r�la – dicsekedett Liza Karolin�nak, aki a ma v�s�rolt tengerz�ld est�lyiben v�gre t�k�r el� l�pett.

A szoknya bok�ig �rt, fels�r�sze ellenben fedetlen�l hagyta a nyakat �s a v�llakat. A l�bakn�l l�gy hull�mokban fodroz�d�, selymes anyagot fent, a p�ntok ment�n h�feh�r gy�ngy�k d�sz�tett�k, melyek mintha igazgy�ngy�k lettek volna. Liza �gyesen felt�zte Karolina haj�t egy ugyanolyan sz�n� csattal, �gy semmi sem takarta annak csod�s, napbarn�tott b�r�t.

- D�vid el lesz �julva! – ismerte el.

Karolina elmosolyodott.

- Egy el�jult D�viddal k�nny� dolgom lesz – jegyezte meg, s mintha csak erre a v�gsz�ra v�rt volna az ajt�cseng�, megsz�lalt.

Liza gyorsan felcsatolta f�lbeval�j�t �s ajt�t nyitott.

- Nah�t! Micsoda meglepet�s! Egyszerre j�tt�k? – j�tszotta a tudatlant.

Roland apr� puszit adott neki �s D�viddal egy�tt beljebb j�ttek a halban.

- Itt futottunk �ssze a k�sz�b�d�n – tud�s�tott bar�tja. – Nem is mondtad, hogy Karolin�val egy�tt k�sz�lt�k a partira.

- De az eredm�ny leny�g�z� – l�kte ekkor oldalba D�vid a fi�t, hogy vegye m�r �szre, milyen csinos Liza a k�k ruh�ban.

Mialatt Roland val�ban kifejezte csod�lat�t, �s Liza besz�dbe elegyedett vele, megjelent Karolina is, D�vidnak pedig a l�tv�nyra elakadt l�legzete. A l�ny apr� retik�l�rt ny�lt, csak azt�n pillantott r� �s �dv�z�lte. A fi� sajn�lta, hogy nem lophatott t�le egyetlen cs�kot sem, mert Karolina m�ris indulni akart, de �gy tervezte, teremt majd r� alkalmat.

Az iskola �p�lete d�b�rg�tt a zen�t�l, �s a sz�rakozni v�gy� emberek sz�nes kavalk�dj�t�l megelevenedv�n, tanul�sban elsz�rk�lt k�peny�t f�lredobta. Az aula az itt tanul� fiatals�ggal �s annak vend�gsereg�vel eltelve fogadta az �rkez�ket. A l�nyok csinos b�li ruh�t �lt�ttek, a fi�k pedig kiv�tel n�lk�l �lt�nyt viseltek. A k�t p�r egy�tt �rkezett, de amint bel�ptek, �dv�zl� di�kt�rsaik v�lasztott�k sz�t �ket. A t�megb�l itt is-ott is felbukkant egy-egy ismer�s arc, �gy Roland �s D�vid hamar leszakadt Liz�t�l �s Karolin�t�l, akik megkerest�k bar�tn�iket.

- N�zd, milyen fergeteges ruh�ja van Szandinak! – mutatta Liza Karolin�nak a t�volban B�lint t�rsas�g�t �lvez� l�nyt.

Kez�ben poharukkal elmer�lten besz�lgettek.

- Tal�n ne zavarjuk �ket! – kuncogott Karolina �s �sszen�ztek Liz�val.

- Igyunk mi is valamit! – javasolta azt�n bar�tn�je.

Nehezen verekedt�k �t magukat a b�f�ig tart� t�megen. �tk�zben megpillantott�k Jennifert is, amint a parketten t�ncolt valakivel. Az a valaki valahonnan ismer�s volt Karolin�nak. A b�f�n�l is ezren voltak.

- Ide gyertek! – hallott�k azonban v�ratlanul Lilla hangj�t.

K�r�ln�ztek. Oszt�lyt�rsn�j�k ott �llt a sor elej�n �s rendelt.

- Mondj�tok, mit k�rtek! – �s buzg�n rendelt m�g k�t gy�m�lcslevet is.

- Sz�p a ruh�d! – dics�rte meg ut�na Liza Lill�t, mikor megkapt�k �d�t�j�ket.

Karolina ajka f�lrebiggyedt. Ismerte a darabot.

- Nan�! – v�laszolt Lilla. – Ahogyan a tulajdonos�� is! – n�zett v�gig elismer�en Karolin�n, azt�n folytatta: - Aprop�! Nem csak a ruha van t�led!

A l�nyok szem�ld�kei felsz�ktek.

- A k�s�r�m is a h�zatokb�l val� – dicsekedett bar�tn�j�k.

- Te Erikkel j�tt�l? – d�bbent le Liza.

- Nem, itt tal�lkoztunk a suli el�tt – helyesb�tett a lila ruh�s l�ny. - Meg�g�rte, hogy cser�be, ami�rt behozom a b�lra, elh�vja bar�tait is. A l�nyok annyira el vannak �julva a haverjait�l! V�gre nem csak a tizen�ves, �retlen fi�kkal kell t�ncolni! – lelkendezett.

Karolina �s Liza csak �multak az elhangzottakon. Jenniferrel is nyilv�n Erik egyik haverja fl�rt�l – id�zte fel Karolina a kor�bbi t�ncjelenetet �s m�r tudta, hogy a k�v�h�zb�l volt olyan ismer�s a fi�.

- Hol van most Erik? – �rdekl�d�tt Liza.

- Azt hiszem, hogy valahol a t�ncparkett k�zel�ben – j�tt a v�lasz. – De megyek �s megkeresem a t�bbieket – hagyta magukra a k�vetkez� percben a l�nyokat.

- Ezt nevezem! – fejezte ki csod�lat�t Liza. – L� m�r el is �rverezte oszt�lyt�rsn�inket Erik haveri k�r�ben. Tal�n a saj�t fej�t is bek�ttette?

Bar�tn�je felny�g�tt, de megjegyz�st tenni m�r nem volt ideje, mert Roland �s D�vid tal�ltak r�juk.

- T�ncolunk? – k�rte fel Roland Liz�t, aki bocs�natk�r� pillant�st vetett Karolina ir�ny�ba, hogy itt kell hagynia D�viddal.

A l�ny tekintet�b�l �t�lve nem haragudott. A zene ritmusa �t is mag�val ragadta, �s �gy gondolta, jobban teszi, ha ink�bb t�ncol p�rj�val, minthogy olyan jelenetet hagyjon megism�tl�dni, amit�l �dzkodik, ha kettesben maradnak. D�vid megfogta kez�t, �s a parkettra vezette, ahol t�ncra perd�ltek. A fi� k�szs�gesen p�rgette �s vezette test�t a zen�vel �sszhangban. �rezt�k, hogy a t�ncban �sszeillenek, �s egyform�n j�l mozognak. P�r sz�m ut�n azt�n lepihentek �s ittak valamit. D�vid udvariasan, t�vols�gtart�an t�rsalgott vele. Mikor besz�lget�s�k felsz�ness� v�lt, �jra t�ncba mentek. Karolina sz�m�ra megsz�nt a k�lvil�g, elfelejtette a k�r�l�tte �ll� embereket �s csak a t�ncra figyelt. D�vid mag�hoz h�zta, mikor l�gyabb dallamok k�vetkeztek, s mialatt kedvesen cir�gatta derek�t, � behunyta szemeit.  Hamarosan �rezte, amint forr�s�g �nti el test�t, ahogy a hull�mz� t�ncl�p�sek hat�s�ra a k�pzeletbeli t� vize megelevenedik, �s Erik karjaiban tal�lja mag�t. Hagyta, hogy megcs�kolja. Azonban ezek az ajkak k�zel sem voltak olyan puh�k �s �desen cir�gat�ak, mint az �v�i. Egy id� ut�n pedig moh�v� v�ltak. A l�ny szabadulni akart, ellenben D�vid szorosabbra vonta �lel�s�t, arc�t pedig kez�be vonv�n tov�bbi cs�kokat k�nyszer�tett ki bel�le. A viaskod�snak egy m�sik ember hangja vetett v�get.

- D�vid! – k�sz�r�lte meg tork�t valaki a p�r mellett. – S�rg�s �gyben keresnek odakint.

D�vid a neve hallat�n odafordult, s Erik v�szj�sl� tekintet�nek �tk�z�tt. Karolina riadtan figyelte a kibontakoz� esem�nyeket.

- Ugyan, ki kereshet most? - volt a visszak�rd�s, mik�zben hagyta, hogy a l�ny kiszabad�tsa mag�t.

- Ha t�relmes vagy, megtudod – j�tt a neutr�lis felelet. – Ja, hogy az nem az er�ss�ged?

- Ne sz�rakozz velem Erik! – t�madott a fi�, mert m�r tudta, hogy �tver�sr�l van sz�.

- J�! – egyezett bele a m�sik. – K�z�rthet�bb leszek – ezzel beh�zott neki egyet.

Karolina felsikoltott, Roland pedig azonnal ott-termett. A b�ke �rdek�ben fogta le a nyomban visszat�madni k�sz�l� D�vidot, vagy Liza �rult el neki valamit az el�zm�nyekb�l?

- M�gis mit k�pzelsz? – vagdalta mag�t a fi� Roland karjaiban. – Azt hiszed, olyan nagy sz�m vagy?

- Nem – �rkezett a higgadt v�lasz. – Csup�n felel�snek �rzem magam Karolin��rt, akit �desapja gondjaimra b�zott.

- �, igen? Te vagy az er�nycs�sz? – v�gta oda D�vid.

Erik felnevetett.

- Ha j�l l�tom, nem az � er�nyei felett kell cs�szk�dn�m – komolyodott el. – �r�lhetn�l, hogy �nmagadn�l er�sebb kontrollra akadt�l, mert ha �gy folytatod, a l�nyok k�r�ben rossz h�r kap sz�rnyra r�lad.

Szavai azonban csak tov�bb b�sz�tett�k a sz�ke gimnazista fi�t.

- Majd megmutatom, hogy mekkora �nkontrollom is van! – r�ntott egyet Roland karj�n.

Erik k�z�mb�s maradt.

- Addig is tartsd magad t�vol att�l, aki nem �hajt veled �gy t�ncolni, ahogy te akarod – figyelmeztette.

D�vid eszeveszetten kap�l�zott oszt�lyt�rsa karjai k�z�tt �s szitkoz�dott. De nem akart felt�n�st kelteni, nehogy a tan�rok is k�zbeavatkozzanak. Hogy megmutassa, val�ban k�pes indulatait f�kezni, lenyugodott �s megk�rte Rolandot, hogy engedje el. Az habozott, mire visszavonta karjait. Ekkor D�vid t�rs�val nyom�ban l�pett egyet Erik fel�:

- Holnap hajnalban hatkor tal�lkozunk a t�parton! – sz�rte foghegyr�l.

- Sz�val kih�vsz? – botr�nkozott meg a m�sik f�l.

- �s figyelmeztetlek, hogy cs�ny�n el fogok veled b�nni – k�pk�dte a szavakat.

- Majd megl�tjuk! – volt a felelet.

Ezzel D�vid magukra hagyta �ket.

- Igazad van, de nem akarok buny�t! – fordult ekkor Roland Erikhez. – Mindent el fogok k�vetni, hogy D�vid visszal�pjen – ezzel a kijelent�ssel k�vette oszt�lyt�rs�t.

Karolina hol egyik, hol m�sik fi� fel� kapta fej�t a diskurzus alatt �s m�r-m�r azon volt, hogy h�v egy fel�gyel� tan�rt. Legjobb lett volna, mind a kett�t kirakni. De ebben a t�megben egyetlen feln�tt sem akadt. Az is k�sz csod�nak sz�m�tott, hogy Erik egy�ltal�n r�juk tal�lt a t�ncol� sokas�gban. �s mi tagad�s, ism�t a legjobbkor. Megment�j�re emelte tekintet�t. A fi�nak j�l �llt az �lt�ny. El kellett ismernie, eleg�nsan is vonz�. De nyers viselked�se D�viddal szemben visszatetsz� volt. �s a holnapra megbesz�lt tal�lkoz� is azt mutatta, milyen �llati �szt�n�k is tudj�k vez�relni �t. Erik szemei els�t�t�ltek, mikor viszonozta pillant�s�t, azt�n tekintete v�gigsiklott rajta. Hirtelen d�h fogta el. � nem egy zs�km�ny, amit agressz�v viselked�ssel megszerezhet mag�nak. Sarkon fordult �s a terasz fel� vette az ir�nyt. �m nem sz�molt azzal, hogy a sr�c k�vette. Amikor azt hitte, hogy a szabad �g alatt nyugodtan vehet egy m�ly l�legzetet, s hogy ereiben �jra szabadon �ramolhat a v�r, meghallotta maga m�g�tt Erik hangj�t:

- Hol siker�lt ilyen csinosan fel�lt�zn�d? – a vad �szt�nnek nyoma veszett hangj�ban, helyette incselked�v� v�lt.

- Az �n dolgom – fordult szembe vele a l�ny �s szeme szikr�zott a d�ht�l.

- Teh�t D�vidra kellett volna b�znom sorsodat, mert az is a te dolgod – j�tt a k�vetkeztet�s imm�r komolyabb hangv�telben, s a fi� k�zelebb l�pett.

Karolina megremegett. T�ls�gosan is fesz�ltt� tett�k az esem�nyek. De nem csak D�vid volt az egyed�li oka.

- Nem! – fakadt ki bel�le.

- �r�l�k, hogy az�rt m�g a hasznomat veszed – felelte nem leplezett s�rt�d�tts�ggel Erik. – Vagy csak velem is j�tszol, mint D�viddal? – k�rdezte ny�ltan �s felbiccentve �ll�t k�nyszer�tette, hogy a szem�be n�zzen. - Egy�ltal�n mi�rt hagytad, hogy partnered legyen a b�lon? Arr�l volt sz�, hogy v�glegesen elutas�tod.

A l�ny les�t�tte pill�it.

- Teh�t mind a kett�nkkel j�tszol – k�vetkeztette a fi�. - �t arra haszn�lod fel, hogy engem bosszants, engem meg arra, hogy kimentselek a karjaib�l – hangja �les k�sk�nt has�tott a csendbe.

- Nem! – r�zta fej�t Karolina. – �t arra haszn�lom, hogy megv�djem magam t�led – jelent meg vallom�s�ra lecsukott pill�i v�g�n egy-egy k�nnycsepp.

Erik pulzusa homlok�ban l�ktetett.

- T�lem? – hitetlenkedett. – T�lem? – ism�telte m�r indulat n�lk�l �s kez�be vette a l�ny arc�t. - Mi�rt kell megv�dened magadat t�lem? – tudakolta, �s tov�bbi k�rd�seket z�d�tott r�. – Okoztam �n neked akaratod ellen�re b�rmi rosszat is? Figyelmen k�v�l hagytam tiltakoz�sod �s letepertelek a kanap�ra? Indiszkr�ten tapogattalak, vagy megfojtottalak cs�kommal? - f�rk�szte Karolina arc�t.

Hat�rozott, a v�g�re indulatoss� v�l� k�rd�sei ott visszhangoztak a l�ny f�l�ben, akit k�zels�ge megbabon�zott.

- Felelj! – ism�telte a fi�.

Ajka v�szesen k�zel ker�lt. Karolina arc�n �rezte lehelet�t, s a t�ban �t�lt eml�kekre forr�s�g �nt�tte el. B�re �gett a v�rakoz�st�l, sz�ve hevesen l�ktetett. Erik meg�rezte a l�nyb�l �rad� h�t, s alig hitte el, hogy felk�n�lta neki ajkait.

- Karolina! – suttogta. – Ne j�tssz velem, mert meg�getlek! – figyelmeztetette, de nem v�rt v�laszt, birtokba vette a b�rsonyosan puha ajkakat.

Bec�z�s�t�l a l�ny nagyobb l�ngba borult, s nem ellenkezett, mikor mag�hoz vonta test�t, hanem odaad�an karjaiba olvadt. A finom ruha anyag�n kereszt�l is �rezte, milyen intenz�ven dobogott Karolina sz�ve. �gy ny�lt meg el�tte teste, mint egy vir�g. A cs�k ut�n apr� r�zsaszirmok jelentek meg arc�n.

- Erik! – ny�gte. – Sosem tett�l olyat, amit nem akartam – vallotta be, de agya k�dben volt m�g.

- Tudom – j�tt a v�lasz a m�sik ajakr�l. – �rzem.

- Akkor most tenn�l-e olyat is, amit nagyon akarok? – tudakolta.

- Mi lenne az? – �rt �ssze homlokuk.

- Ne �llj ki D�vid ellen!

Ez az egy k�r�s el�g volt ahhoz, hogy felr�zza Eriket. Sz�val Karolina csup�n �m�tja �t az�rt, hogy h�dol�j�t v�dje. M�r kezdte azt hinni, hogy a l�ny az er�szakos macs�kra bukik.

- T�nyleg ezt akarod? – k�rdezte elh�z�dva.

- Igen – j�tt a hat�rozott felelet, Karolina m�r kiker�lt b�vk�r�b�l.

A l�nynak teh�t m�giscsak D�vid kell – �llap�totta meg a fi�. De saj�t maga becs�let�r�l is sz� volt.

- Csak azt �g�rhetem, hogy ha elj�n, megk�m�lem neked.

Karolna arc�n megk�nnyebb�l�s �radt sz�t. Ennyi el�g is volt Eriknek. Nem �ltathatta mag�t tov�bb. Mag�ra hagyta a l�nyt �s eg�sz �jjel ker�lte.