12. fejezet

"Holnap tal�lkozunk."
H�t csoda, hogy eg�sz nap m�son se j�rt az eszem? Az �llom�son a p�nzt�rn�l jegy miatt sorban �llva, a vol�n m�g�tt �lve, haza�rkez�skor, k�sz�l�d�s k�zben egyfolyt�ban k�s�rtettek az �jszaka k�pei. Ha csak egyetlen pillanatra is lehunytam a szemem, r�gt�n megjelent el�ttem az a m�lybarna, �that�, var�zsos tekintetet, amibe id�r�l id�re visszak�lt�z�tt a v�gy. A v�gy, ami �rtem �bredt benne. A gondolat csiklandozva j�rta be a zsigereimet.

K�s� estig kalandoztam a buja eml�kek vil�g�ban, m�mor�t� cs�kjai, szenved�lyes �rint�sei, �s �rz�ki szavainak idegborzol� t�nusai k�z�tt, �s �r�ltem, hogy k�pes elterelni a figyelmemet.
De mikor azt�n beb�jtam a takar� al�, �s lekapcsoltam az utols� l�mp�t is a szob�ban, azonnal megv�ltozott a hangulatom.
A hirtelen t�madt s�t�ts�g el�csalogatta lelkem m�ly�r�l az ott szunnyad�, de soha el nem t�n� retteg�st. �reztem, ahogy a torkomat mardossa, �s az olyannyira gy�l�lt p�tcselekv�sekre sarkall.
K�nyszeredetten sorakoztattam fel k�pzeletemben az elint�zni val�k s�r� sor�t, �s, ha net�n egy elmaradt dolog eszembe jutott - lehetett az ak�rmilyen jelent�ktelen is -, azonnali hat�llyal kiugrottam az �gyb�l, �s nekil�ttam a bep�tl�s�nak.
K�zben - m�r - m�r m�ni�kusan - gondoltam v�gig �jra �s �jra, az �sszes szitu�ci�t, amivel a k�vetkez� napon szembeker�lhetek. Minden eshet�s�get bekalkul�lva terveztem el - azon a napon sokadszorra -, hogy milyen ruh�t veszek majd fel, mit fogok enni, �s inni, hol fogok mosd�ba menni.
M�r vagy sz�zadszor ism�telhettem magamban az utaz�s menet�t, amikor v�gre elnyomott az �lom.

De ak�rmilyen f�radt voltam is, m�snap m�gsem az id�z�tett telefon hangj�ra, vagy a szint�n felh�zott �ra csipog�s�ra �bredtem, hanem a tudatom m�ly�r�l felfel� k�sz�, gyomromat r�ncol�, l�gcs�vemet fojtogat� szorong�s �rzet�re.
Az els� �s legfontosabb �tkez�s keretein bel�l v�grehajtott sikertelen k�s�rlet ut�n - mivel, hogy egy falat sem ment le a torkomon -, a f�rd� fel� vettem az ir�nyt. Fogat mostam, �s m�r a pizsam�m is leker�lt r�lam, amikor kopogtak.
Els� nekifut�sra meg�r�ltem a lehet�s�gnek, hogy dr�ga kis�cs�m - el�re l�that� m�don - m�gsem �rtett a sz�b�l, �s utols� lehet�s�gk�nt megpr�b�l bel�lem kicsikarni, egy anya nev�vel f�mjelzett sz�l�i igazol�st, �s egy beleegyez�st, hogy v�gre igenis elk�s�rhet.

N�h�ny pillanatig t�nyleg megk�rny�kezett az enged�kenys�g gondolata, de azt�n gyorsan el is vetettem, �s az �tletre, hogy b�rkinek is a seg�ts�g�t kelljen ig�nybe vennem, makacs bossz�s�g vette �t a hely�t.
Ahogy tov�bb forogtak az agytekerv�nyeim, egyre zaklatottabb lettem, mert m�g a tervt�l is k�nytelen voltam elt�rni. "V�g�l is m�r a zuhany alatt kellene �llnom. Helyette meg vitatkozhatok itt az ideges�t� testv�remmel."
- M�r most sz�lok, hogy hi�ba j�tt�l, nem �rok neked igazol�st! R�ad�sul nem vagyok j� kedvemben, ez�rt eszemben sincs veled vesz�dni! - sz�ltam ki mik�zben a z�rat oldottam.
- Jobb, ha lepattansz! - r�ntottam ki az ajt�t, �s ezzel egy id�ben le is esett az �llam a bej�ratban karba tett k�zzel �ll�t felismerve.
- Szia! - b�multam r� megillet�dve.
- Szia! - k�sz�nt vissza, s k�zben ugyanolyan kim�rten viselkedett, mint az el�z� reggelen. A felismer�sen m�g ink�bb elb�tortalanodva h�z�dtam h�tr�bb az ajt�b�l, �s t�rtam sz�lesebbre azt.
- Gyere be! - k�rtem bizonytalanul.
Bel�pett, �s bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. Azt�n csak n�zett r�m tov�bbra is azzal a rezzen�stelen arccal, �s �n alig b�rtam megsz�lalni miatta.
- Mi... mi�rt j�tt�l? - �rkeztek v�g�l fel�lem a v�konyka hangok.
- �gy d�nt�ttem, hogy elviszlek - jelentette ki hat�rozottan.

Elkerekedett szemekkel meredtem r�, �s rengeteg id� kellett mire feldolgoztam, amit mondott. De mikor azt�n feldolgoztam...
- �gy d�nt�tt�l?! - k�rdeztem felh�borodva, �s szinte �reztem, ahogy h�mp�ly�gni kezdenek k�r�l�ttem a harag hull�mai.
- J�l hallottad - v�laszolt teljes nyugalommal, szemrebben�s n�lk�l.
A v�rnyom�som az egekbe sz�k�tt.
- M�gis mit k�pzelsz?! Ez nem olyan dolog, amiben Te d�nthetsz! Egyes egyed�l �n vagyok az, aki b�rminem� d�nt�st hozhat ez �gyben, �s nem Te! Felfogtad?! Nem k�rtem a seg�ts�gedet! �s, j�l jegyezd meg, senkinek nem t�r�m, hogy ir�ny�tgasson! Vil�gos?! - kiab�ltam magamb�l kikelve.
Viszont rajta nem l�tszott, hogy k�l�n�sebben megzavartam volna a lelki vil�g�t.
- Tudom, hogy nem k�rted. Mindketten tudjuk, hogy soha nem is k�rted volna. Ez�rt voltam k�nytelen �n d�nteni - felelt tov�bbra is megtartva hidegv�r�t. - Nem �ll sz�nd�komban ir�ny�tani T�ged. Viszont el foglak vinni, ha tetszik Neked, ha nem - itt egy cseppnyi sz�netet tartott, hogy megem�sszem, amit mondott, majd taktik�t v�ltva folytatta: - De nem kell seg�ts�gnek venned. Am�gy sem csak miattad megyek, ez�rt, ha Neked �gy jobb, vedd egyszer� aj�nlatnak, �s csak fogadd el! - r�ntotta meg a v�ll�t, �s v�rta a v�laszom.
- J�. Ha aj�nlat, akkor van lehet�s�gem visszautas�tani. Nem megyek Veled - k�z�ltem visszafogva indulataimat, �s h�tat ford�tottam.
A csukl�mn�l fogva r�ntott vissza, �s a lend�let hat�s�ra egyb�l a karjai k�z� perd�ltem.
- Dehogynem j�ssz! - pillantott le r�m f�l�nyesen, �s nem hagyta, hogy kiszabaduljak, hi�ba is kap�l�ztam.
- Hunor! Nem �rted? Nem megyek Veled, �s k�sz! - adtam a tudt�ra d�h�ngve, �s pr�b�ltam kijutni az am�gy nagyon is kellemes szor�t�sb�l, mikor meg�t�tte a f�lemet a teljesen megv�ltozott, valamif�le megnevezhetetlen �rzelemmel telt hangja:
- Mondd m�g egyszer!

Felnyitottam az addig csukva tartott pill�imat, �s megmerevedtem a furcs�n csillog� tekintetet, �s az el�gedett mosolykezdem�nyt l�tva.
- Nem megyek Veled! - ism�teltem �jra m�r kor�ntsem olyan meggy�z�en, mint azel�tt, de ez a fajta t�ma imm�r teljesen hidegen hagyta.
- A nevemet - mondta, �s k�zben a sz�mat figyelte.
Nem �rtettem, mi�rt volt ez annyira fontos neki, hiszen az el�z� �jjel sokszor hallhatta, ahogy a helyzett�l f�gg�en kics�szik a sz�mon. Persze, azok az�rt eg�szen m�s szitu�ci�k voltak.
Viszont ez a jelenet is el�gg� elgyeng�tett ahhoz, hogy azonnal akaratomon k�v�l teljes�tsem a k�r�s�t.
- Hunor - ejtettem k�nnyed�n, �s meglep�dtem, mennyire tetszett ez Neki.
Sz�lesed� mosollyal fogta el csod�lkoz� �riszeim sugar�t. Nem tudom, mit l�ttam az �v�iben. Tal�n b�szkes�get, tal�n valami eg�szen m�st. Fogalmam sincs. De miut�n megcs�kolt m�r nem is volt fontos.
Ott voltam. Az �lel�s�ben. Szerelmesen cs�ggve az ajkain, �s nem �rdekelt m�r, hogy, hogy jutok el a f�v�rosba, vagy, hogy el�rem-e a vonatot. Nem �rdekelt semmi, csak �.

Sok�ig, nagyon sok�ig tartott �gy, �s �n egyre ink�bb a hat�sa al� ker�ltem.
- Rilla - suttogta �des l�gys�ggal el-elv�lva a sz�mt�l. - Gyere velem! - szakadt el teljesen t�lem, �s m�lyen a szemembe n�zett. - Veled akarok lenni - hozta a tudom�somra k�v�ns�g�t, �s val�ban v�rta, hogy d�ntsek.
- J� - egyeztem bele v�g�l alig hallhat�an, �s kibontakoztam az �lel�sb�l.

Zabol�tlan pulzussal z�rtam be a f�rd� ajtaj�t, �s az ajkaimra szor�tott ujjakkal d�ltem neki. Elmosolyodtam, mikor felt�nt, hogy m�g mindig remegek. "Hogy k�pes ezt kihozni bel�lem?"
Vill�mgyorsan lel�ktem a k�nt�st, lezuhanyoztam, �s megsz�r�tottam a hajamat. Azt�n visszakaptam a f�rd�k�penyt, �s kisurrantam a nappaliba. Felt�rk�peztem a helyis�get akaratos l�togat�m ut�n kutatva, �s kicsit megnyugodtam, amint megl�ttam, hogy t�lem t�vol a - sz�momra oly kedves - k�nyvespolcaim el�tt �ll karba tett k�zzel, �s elmer�lten tanulm�nyozza sz�psz�m� gy�jtem�nyemet.
Mikor meg�rezte, hogy ott vagyok, �rdekl�dve fordult fel�m.
- Azonnal fel�lt�z�k - biztos�tottam r�gvest.
Beleegyez�en b�lintott, �s addigi tev�kenys�g�t folytatand� visszafordult a polcok ir�ny�ba, de valamit m�g fontosnak tartott k�z�lni velem:
- Ma j� id� lesz.
Hitetlenkedve h�ztam el a sz�mat a meg�llap�t�sra. De nem akartam akad�koskodni, vagy megk�rdezni, hogy ezt m�gis, mire alapozza - f�leg az elm�lt napok id�j�r�sa ismeret�ben -, �gy h�t ink�bb sz� n�lk�l a h�l�ba s�t�ltam.

Elgondolkodva �lltam a ruh�sszekr�ny el�tt, �s sz�mba vettem a lehet�s�geket.
�rdekes m�don, az el�z� este kik�sz�tett farmernadr�g �s pul�ver egyveleg�nek �tlet�t vetettem el leghamarabb. V�g�l is a vonat�t t�masztotta k�vetelm�nyeknek m�r nem kellett megfelelnem. Hirtelen valahogy sokkal fontosabb lett, hogy sz�p legyek.
Ahogy ebb�li elk�pzel�seim fel�l megvil�gosodtam, megakadt a szemem egy szokny�n �s a hozz� ill� fels�n.

Igaz, nem r�g �ta gyarap�tott�k a ruhat�ramat, m�gis im�dtam az eml�tett ruhadarabokat. Viszont nem sok alkalmat tudtam volna megnevezni, amikor viseltem �ket. Ennek az oka pedig, alapvet�en, a dr�ga volt f�rjem r�luk kialak�tott, �s ny�ltan kimondott v�lem�nye volt. Miszerint nem el�ny�s a szab�suk, mert a szoknya nem a teljes popsimat, �s ar�nyosan hossz� combjaim eg�sz�t hivatott l�ttatni, mint holmi testhez�ll� miniszoknya, hanem l�v�n egy b�, k�t centivel t�rd al� �r� darabr�l volt sz�, annak csup�n a fel�l domborul� �v�t �ppen csak sejtetve, hogy, hogyan is folytat�dik az. Tov�bb�, a fels�t sem tartotta el�g megfelel�nek, ahhoz, hogy felkeltsem vele az �rdekl�d�s�t, mert annak ellen�re, hogy sz�pen dekolt�lt volt, �s v�llaimr�l diszkr�ten le-lecs�sz�, r�vid ujjakkal rendelkezett, t�ls�gosan is konzervat�v, b�r karcs�s�tott vonalakkal b�rt.
Noha, m�s n�k�n - lopva ugyan -, de soha nem felejtette el megn�zni a hasonl� viseletet, mindezt m�gis elegend�nek titul�ltam ahhoz, hogy meg se forduljon a fejemben fel�lteni azokat a jelenl�t�ben. Ann�l is ink�bb, mert ritk�n volt alkalmam tapasztalni a r�sz�r�l ilyesfajta megingathatatlan �ll�sfoglal�st.
Akkor pedig, mikor egyed�l voltam, szokny�t egy�ltal�n nem is hordtam. Valahogy t�l k�nyelmetlennek hatottak, �s t�l v�dtelennek �reztem magam benn�k. "A p�nikbetegs�g sok mindenre r�k�nyszer�ti az embert."

De ez�ttal, �gy �reztem, t�k�letesebb �lt�z�ket keresve sem tal�lhatn�k. Sz�nben �s fazonban �szi hangulatot, �s valami megfoghatatlan vid�ki romantik�t �rasztottak, amit�l, csak m�g csinosabbnak �reztem magam. A feh�rnem� k�z� v�lasztottam m�g egy sz�nben passzol�, combjaim fels� vonal�ig �r�, lev�lmint�s harisny�t, �s m�ris el�gedetten szeml�ltem magam a t�k�rben.

A v�llf�kra t�rt�n� visszaaggat�s sor�n ker�lt a kezembe az, az ol�vaz�ld, k�t�tt st�la, amit az egyik bar�tn�m vett nekem aj�nd�kba a ny�ri, p�rizsi kiruccan�sa alatt, felk�sz�tve engem az enyhe okt�beri id�re. Mosolyogva dobtam az �gyra. "Hogy �r�lne, ha l�tn�, hogy hordom."
M�g egy gyors, halv�ny smink, �s azonm�d elk�sz�lve toporogtam a szobaajt� el�tt. �lt�zk�d�s k�zben hallottam ugyan, hogy odakint "megcs�rren" a mobilja, de az�ta semmi jel nem utalt arra, hogy mivel is �theti el az id�t, m�g r�m v�r. "Vajon, hol lehet pontosan? Hogy fog reag�lni, ha kimegyek? Egy�ltal�n fog sz�lni b�rmit is, ha megl�t?"

Forgol�dtam m�g ott egy darabig, de azt�n eszembe jutottak a saj�t szavaim. "J�l jegyezd meg, senkinek nem t�r�m, hogy ir�ny�tgasson!" Hirtelen nagyon elegem lett abb�l, hogy m�sokra hallgassak, �s teljesen al�rendeljem magam a n�zeteiknek, elvesztve �gy szem�lyis�gem n�h�ny jellegzetes von�s�t, csak az�rt, hogy megfeleljek. "H�t nem!"
Elsz�ntan l�ptem vissza a nappaliba.

Mindenek dac�ra, egy apr� megk�nnyebb�lt s�haj elhagyta a mellkasom, amikor hallottam, hogy m�g mindig telefon�l.
Csendben lopakodtam el mellette a cip�s szekr�ny fel�. �reztem, ahogy k�vet a tekintet�vel, de �gy gondoltam, hogy am�g besz�l, addig nem fogja hangosan kinyilv�n�tani a nemtetsz�s�t.
El�vettem az egyik kis top�nk�t, amit annyira, de annyira im�dtam, mert ugyanolyan t�k�letesen illett jelenlegi viseletemhez, mint egy egyszer� farmerhoz, �s r�ad�sul m�g k�nyelmes is volt.

Mikor felegyenesedtem, �ppen akkor tette el a mobilj�t.
- Ne! - emeltem fel tilt�lag a kezemet m�g miel�tt megsz�lalhatott volna. - Nem �rdekel, hogy mi a v�lem�nyed a ruh�mr�l. Rendben?
Pillanatnyi csod�lkoz�s�t gyorsan levetk�zte, �s kifejez�stelenn� v�lt az arca. Ha akart is mondani azel�tt valamit, most m�r v�gk�pp elvethette a gondolat�t.
Nem t�nt m�rgesnek, egyszer�en csak nem besz�lt, amit �n egy el�gedett b�lint�ssal nyugt�ztam.
A kanap�ra dobott t�sk�mhoz s�t�ltam, �s m�r k�szen is �lltam az indul�sra.
- Fel�lem mehet�nk - d�nt�ttem f�lre a fejem kisl�nyosan, �s h�tam m�g� rejtettem malmoz� �kleimet.
F�lig-meddig mosolyogva, von�saimat f�rk�szve n�zett r�m, �s min�l tov�bb csin�lta ezt, �n ann�l zavartabb lettem.
- Mi az? - k�rdeztem hunyorogva, er�s pirul�s kell�s k�zepette.
Sz�rakoz� arckifejez�ssel ny�jtotta fel�m jobb tenyer�t.
- Gyere ide!

Nem is gondoltam meg, csak hozz�s�t�ltam, �s balomat az �v�be helyeztem. K�zel h�zott. Kezemmel a kez�ben kulcsolta �t a derekam, �s egy sz�vdobban�snyi ideig m�g tov�bb vizsg�lta a semmit sem �rt� k�ks�get.
Azt�n �lel� alkarj�val m�g ink�bb mag�hoz szor�tott, m�g j�val magasabb termet�t kihaszn�lva hajolt fel�m, hogy �gy ragadja el ajkaim simogat�s�t.
Ny�jt�zkodva simultam hozz�, �s kezdtem viszonozni forr� lehelet� cir�gat�sait. Egyre ink�bb m�ly�lt sz�nk �rint�se, �s imm�r l�bujjhegyen �llva f�ggeszkedtem a nyak�ba kapaszkodva. Nyelvem h�vogat�an kutatta fel az �v�t, �s az felajzottan k�stolt vissza. Tagadhatatlanul felhev�lt, �s f�ktelen�l fizetett minden apr� rezd�l�sem�rt.

Egyik pillanatr�l a m�sikra vesztette el az �nuralm�t. Az addig b�kly�k�nt k�rbefon� karok v�ratlanul t�ntek a semmibe, hogy a combjaim alatt jelenjenek meg �jb�l elt�ntor�thatatlanul az �l�be vonva �gy. A lend�let miatt j�val magasabbra ker�ltem, minthogy el�rhette volna az arcomat. Kulcscsontjaim, �s mellkasom ker�ltek a l�t�mezej�be, amire lihegve h�z�dott el, �s j�ratta v�gig rajtam t�zben �g� barna �riszeit.
J�l tudta, hogy m�r akkor elveszejtett, amikor mag�hoz h�vott, m�gis �gy n�zett vissza r�m, mintha t�lem v�rn� a v�laszt, hogyan k�v�nhatott meg ennyire.
Mit tehettem volna? Meg�rt� mosolyra suhant a sz�m, �gy ereszkedtem le az �v�ig.
Cs�koltam, m�g eg�sz testemben nem remegtem att�l a v�gyt�l, ami �t is ugyan�gy a hatalm�ba ker�tette.
Op�los tekintettel pislantott oldalra tizedm�sodpercek alatt felm�rve helyzet�nket, mire - j�llehet sz�ks�ge sem volt r� - k�r�s n�lk�l siettem a seg�ts�g�re.
- Egyenesen.
De akkorra m�r r�g �ton voltunk a h�l� ir�ny�ba.

K�nnyed l�ptekkel �rt�k be az �gyat, �s �n mindenre felk�sz�lve v�rtam a k�vetkez� mozdulat�t.
Egy er�lyes nyom�s a t�rdeimre, �s talpaim k�zvetlen�l el�tte �rtek f�ldet. Megsz�llottan k�zel�tett az arcomhoz, m�gsem cs�kolt meg, hanem r�vedez� tekintettel siklott egyre lejjebb, �s az �gy sz�l�re telepedett.
Tenyerei lefutottak a bord�imon, �s er�sen fogt�k k�zre a derekamat. �gy r�ntott mag�hoz, hogy azt�n fels�m al� besikl� ujjai felfedhess�k sz�m�ra a hasam puha b�r�t. Nyelve �rz�kien cs�szott a k�ld�k�mbe, �s lejtett lassan �zlel� k�rt�ncot benne.

A gy�ny�rk�d� s�hajokb�l sejthette milyen j� minden, amit tesz, most m�gsem az el�gedetts�g t�kr�z�d�tt a szemeiben. Olyan m�s volt. Mint egy kutat�, aki �rtetlen�l �ll a t�rt�n�sek el�tt, �s csak azt akarn� kider�teni mi is ez az eg�sz. Ujjaim kalandozva jutottak el a f�lt�v�hez, �s sarkallt�k folytat�sra �t.

�jult er�vel szentelte figyelm�t a szokny�mnak. �gy lehet, �n m�r legsz�vesebben ruh�st�l estem volna neki, � gy�tr�en sok�ra szabad�tott meg t�le. Az el�bukkan� csipk�s feh�rnem� l�tt�n nagyot nyelt, azt�n mag�n meg�tk�zve csod�lkozott fel r�m, mint aki nem tud kiigazodni a saj�t viselked�s�n. Hiszen nem egyszer, nem k�tszer lehetett m�r r�sze hasonl� �lm�nyben.
A felismer�s boldogs�ggal t�lt�tt el, mert amit �rzett, azt miattam �rezte. "B�rmi is legyen az."

Efel�li k�v�ncsis�ga munk�lhatott benne is, amikor az �t �r� minden ingerre er�sen �sszpontos�tva kezdett bele a combfix, majd a bugyi lefejt�s�be. K�zben k�s�rletezve nyalogatott, �s simogatott bizonyos helyeken, amivel �gy felizgatott, hogy sik�tani tudtam volna.

Azt�n egyszerre csak elengedett, maga mell� tette a tenyereit, �s fej�t oldalra billentve, r��r�sen t�maszkodott meg rajtuk, mintha �ppen a kapott eredm�nyeket �sszes�ten�.
Nem tudtam, hogy s�rjak, vagy nevessek az el��llt helyzett�l.
Jobbnak l�ttam azonnal az �l�be telepedni, miel�tt b�rmelyik megt�rt�nhetett volna.

Egyenetlen l�gz�ssel, mozdulatlanul v�rt. Nekem sem kellett t�bb. Elt�k�lten gomboltam le az inget, �s oldottam meg a nadr�gsz�j csatj�t. Velem egy�tt emelkedett meg a matracon, �s araszolt az �gyt�ml�ig, hogy ott azt�n hanyagul h�trad�lj�n, �s az �n kezembe adja az ir�ny�t�st. � pedig, elmer�lt a melltart�m, �s fels�m takarta domborulatok vil�g�ban.

Minden �tletess�gemet latba vetve �gyeskedtem lejjebb r�la a nadr�got, �s az �gy�k�ra fesz�l� boxert.
Egy�ltal�n nem seg�tett. Kulcscsontjaimat sz�vogatta, �s harapd�lta, fel-felpuszilgatva a nyakamig. Majd ir�nyt v�ltoztatott, �s nekem k�jes s�hajok k�zepette kellett levonnom a k�vetkeztet�st, hogy, ha a fels� addig enged bebocs�t�st a k�v�ncsi f�rfiszemeknek, ameddig az � nyelve besiklott, akkor ez a ruha csek�ly m�rt�kben sem konzervat�v. Elm�ly�lten k�nyeztette a neki oly tetszet�s halmokat, �s alig vett tudom�st r�la, hogy imm�r f�lig-meddig ruh�tlanul van alattam. Libab�r�s lettem, ahogy leheletnyit lentebb h�zta a bl�zom ujjait, jobb hozz�f�r�st biztos�tva g�mb�ly� v�llaimhoz, �s kecsegtet� melleimhez.

Hogy a saj�t dolg�t megk�nny�tse, engem n�h�ny centivel megemelend� h�zta fel a t�rdeit, akarat�n k�v�l teremtve ide�lis k�r�lm�nyeket nekem.
S�v�rg� �lem �szt�n�sen kereste a lehet�s�get, �s mikor v�gre j� helyen �rezhettem kem�ny f�rfiass�g�t, orvul s�llyedtem bel�.

Tot�lis k�bulatba estem, m�gis szemeim akaratosan k�vetelt�k l�tni �t k�zben. Meggy�t�rten r�ndult az arca, mint, akit kegyetlen k�nok �rtek. "Majdnem..."
Bossz�s villan�sok keveredtek von�sai k�z�. Levette r�lam a kezeit megfosztva �gy mindennem� k�nyeztet�st�l, �s fej�t a t�ml�nak d�ntve, sz�lesen t�maszkodott a p�rn�kon.
Megb�n�tott az a viharos tekintet.

Tudtam, az�rt ilyen, mert att�l tart, hogy �gy m�r nem lesz k�pes uralkodni mag�n, �s ez�rt a v�g�n majd nekem lesz rossz.
Nem �rdekelt, mert k�v�ntam, annyira k�v�ntam.
- Folytasd! - utas�tott kem�nyen.
A v�llaiba kapaszkodtam volna, de a felkaromra cs�sztatott anyag nem engedett. A mellkas�ig jutott a tenyerem.
B�dultan emelkedtem el a cs�p�j�t�l, �s hosszan elny�jtva simultam vissza r�.

Zih�lva n�zt�k egym�st. K�rlelhetetlen szemeiben az eny�mek t�kr�z�dtek. T�r�shat�ra legv�gs� szakasz�ban j�rhatott, �s a helyzet�n csak rontott kem�ny erekci�j�n k�jelegve emelked�, �s s�llyed� l�nyem l�tv�nya.
Kritikus pillant�sokkal kezdte szeml�lni a testemet, majd meg�llapodott el�tte ring� kebleimen. Belepirultam abba a kiismerhetetlen, els�t�t�lt fergetegbe.

Nem ny�lt hozz�m, �s a hi�ny�rzet elemi er�vel s�jtott le r�m. Minden r�szem �rte ki�ltott. �rezni akartam.
P�rban �g� arcomat az �v�hez d�rg�ltem, amire hangy�nyit fel�m fordult, �s tincseim k�z�, a f�lt�vembe szagolt.
Visszafojtott izgalomt�l remegett a hangom:
- �rints meg!

Elakadt a l�legzete. Eg�szen k�zelr�l meredt r�m.
Azt�n ujjbegyei a b�r�mre ker�ltek. Engem alig tapintva k�sztak egyre feljebb a cs�p�mig, a derekamig, a mellemig. L�legzetvisszafojtva figyelte, mit v�lt ki bel�lem.
Egyszerre bizsergetett, �s mart. A b�r�m al� �gett minden mozdulata.

Szomjasan nyalta meg a sz�j�t. Lehajolt, �s megnedves�tett ajkai k�z� vette egyik duzzadt bimb�mat.
Csod�s volt, �s elviselhetetlen. A torkomb�l felt�rt a sik�t�s. Elh�z�dtam volna, de nem hagyta. Moh�n sz�vott a mellembe. Keser� �lvezett�l k�nl�dtam a kezei k�z�tt. Cs�p�m vadul vonaglott az �v�n. �reztem, ahogy a v�gs�kig merevedve l�ktet bennem.
Hirtelen szor�tott mag�ra.
- Ha tov�bb csin�lod... - h�r�gte a nyakamba.

F�jdalom cik�zott a hasamon. De semmi sem sz�m�tott. Ha akartam volna, se tudtam volna tenni ellene. Hi�ba tartott er�sen, az izmaim k�vetel�zve h�z�dtak �ssze..., �s � el�lvezett.
Kirobban� szenved�lye izzott �sszeolvadt tagjaink k�z�tt hosszan elken�dve cs�p�m lass� hull�mz�sa miatt.
Pillanatokkal k�s�bb ernyedten d�lt a karjaimba. D�b�rg�, meleg mellkasa az eny�mhez tapadt.

Sok�ig �leltem imm�r mozdulatlanul.
A gyomrom �melygett a kiel�g�letlens�gt�l, �s ezt csak is magamnak k�sz�nhettem. M�gis boldogg� tett, ami t�rt�nt.
Pisze b�kd�s�ssel cs�b�tgattam apr� cs�kra, miel�tt zsebkend� ut�n ny�ltam, �s kisz�lltam az �l�b�l.
- �gy visszaveheted a nadr�god, m�g a f�rd�ig �rsz.

Halv�nyan mosolyogva n�zte piros orc�imat, �s mikor v�geztem, t�nyleg felh�zta az als�t, �s a s�t�t sz�vetnadr�got.
Nem szerettem volna, ha b�rmit is �szrevesz. Nem volt id�nk.
K�rbek�mleltem a szob�n a ruh�im ut�n kutatva. Mindenem az �gy mellett hevert. Az egyik percben m�g fel�j�k m�sztam, a m�sikban meg h�tulr�l r�m fon�d� karok szor�t�s�ba ker�ltem. �lvetegen suttogott a f�lembe:
- Azt hiszed, elengedlek �gy?
Nagyot dobbant a sz�vem. "Tudja."

Laz�n felh�zott t�rdei k�z� �ltetett, �s a mellkas�nak d�nt�tt. T�zet sz�t� simogat�s�t tapasztalva k�jes leheletk�nt szakadt fel tiltakoz�som:
- Elk�s�nk...
- Nem fogunk - biztos�tott azonnal. - Kilenc el�tt az �p�letben leszel - duruzsolta, �s a nyakamat �zlelte.
A l�baim al� ny�lt, �s sz�lesre t�rva vetette �t azokat a saj�tjain. Combjaim bels� �v�n haladva k�zel�tettek a tenyerei. Elveszetten markoltam a takar�t.
�n�s �rdekb�l seg�t� sz�nd�kkal, fel�lr�l bujtatta ki jobb karomat, �s a tark�j�ra helyezte azt, akarva, hogy bel� kapaszkodjak.
Er�s marka g�tl�stalanul keltette �letre elcsitult kebleimet.
Ujjai besiklottak a v�nuszdombom al�, �s incselkedve j�tszottak nedves ajkaim k�z�tt, ritmikus �sszeh�z�d�sra gerjesztve bens�m.

Forr� �lvezettel juttatott egyre k�zelebb, �s �n ny�gd�cselve t�rtem neki.
Azt�n egyszerre elbor�tott, minden �rz�kemet bet�ltve t�rt r�m az orgazmus, �s messze t�lsz�rnyalta az elk�pzel�seimet. �sszekaptam volna a l�baim, de megsejtette az �nk�ntelen mozdulatot, �s t�rdei fentebb h�z�s�val akad�lyozta meg. Gal�dul t�rta sz�lesebbre saj�t combjait, �gy k�nyszer�tve engem is.
Uralta a testemet, hogy m�lyen �t�lhessem, �s � v�gign�zte.
Ha ez b�ntet�s volt a leg�lvhajh�szabb eszk�zeit v�lasztotta. Akkor �s ott �gy kapott meg, hogy nem is hatolt bel�m.

A tovat�n�, szikr�z� v�sz a gondolatlans�g kellemes �ress�g�be tasz�tott. � pedig, sokszoros�t adta vissza annak, amit elvett. �desen puszilt, �s kedveskedett, m�g akkor is, amikor csak er�tlen piheg�sem maradt. Teltek a percek, de semmi sem v�ltozott.
- Rilla... - sz�longatott t�relmesen. Most esett le, hogy r�g�ta ezt teszi. H�trahajtott fejjel, k�rd�n h�mm�gtem a nyak�ba. Olyan gyeng�den szeretgetett, hogy t�bbre k�ptelen lettem volna.
- �lt�zz�nk, �des! - b�gta a f�lembe.
Bec�z� szavain elt�tott sz�jjal pislogtam r�, �s � elb�v�l�en mosolygott vissza.

V�g�l �sszecs�kolta elv�lt ajkaimat, �s megv�rta, m�g fizikai val�mba visszat�rve kecmergek ki az �gyb�l.
- Sz�val nem fogok f�zni? - �rdekl�dtem kedvesen mosolyogva.
- Nem fogsz - �llt el�m nyugodt, hat�rozott tekintettel. �tny�jtotta a szokny�mat, �s magamra hagyott.

Frissen �s �d�n fel�lt�zve l�pt�nk ki a h�zb�l. M�g s�t�t volt, �s az utcai l�mp�k vil�g�tottak, de val�ban nem volt rossz id�, b�r ezt - l�v�n okt�ber k�zep�n voltunk - ink�bb fagymentesnek mondan�m. Sz�pen beleburkol�ztam bar�tn�m aj�nd�k�ba, �s keresni kezdtem a telepj�r�t. M�r �ppen meg akartam k�rdezni, hogy hol �llt le, amikor a k�zvetlen�l el�tt�nk l�v� s�t�t�tett �veg�, eleg�nsan sportos, fekete BMW riaszt�j�nak �les hangja ut�n az ajt�k z�rjai is felkattantak.
- Lecser�lted? - k�v�ncsiskodtam meglepetten.
- Igen - v�laszolt egyszer�en mik�zben kit�rta el�ttem az ajt�t.

Udvariasan ny�jtotta a kez�t. Meg akartam k�sz�nni, de mikor elfogadtam, mintha vill�mcsap�s �rt volna. Fel kellett n�znem az arc�ra. A m�lt�s�gteljes ragadoz� csillog�s �nel�g�lt f�nyeibe kevered� vibr�l�ssal tekintett le r�m.
Ak�rcsak egy had�zenet.
�v�dve ker�ltem el�, �s ny�jt�ztam, hogy el�rjem a sz�j�t.
- K�sz�n�m - artikul�ltam hangtalanul ajkai k�z� lehelve. De nem �rtem hozz�, hanem mint, aki j�l v�gezte dolg�t, becsusszantam az �l�sre.
Bez�rta az ajt�t, �s bennem felsejlett a gyan�, hogy az el�z�ek nem maradnak megtorlatlanul.

Mikor � is be�lt, jobbnak l�ttam besz�dbe elegyedni, mialatt az elmaradhatatlan �vet csatoltam.
- Mi�rt cser�lted le?
- A munk�m miatt - j�tt az �szinte, de v�g�l is semmit mond� v�lasz. Felesleges lett volna tov�bb boncolgatni a t�m�t.
Nem �llt sz�nd�komban hozz� sz�lni, am�g ki nem �rt�nk a v�rosb�l. Nagy volt a forgalom, �s nem tudtam, hogy ideges�ten�-e - j�llehet cseppet sem t�nt inger�ltnek.
- Sz�tlan vagy - jegyezte meg a f��tvonalra �rve.
�gy gondoltam, akkor k�rdezek.
- Mivel foglalkozol? M�rmint a taibox edz�s�gt�l eltekintve.
- Befektet�ssel.
- No, �s mibe fektetsz be?
- K�l�nb�z� dolgokba.
- Mint p�ld�ul?
- Mint p�ld�ul ingatlanok, gy�rak, p�nz,- �s hitelint�zetek, k�z�p- �s nagyv�llalkoz�sok.
- Teh�t minden.
- Majdnem minden.
- Emiatt j�ssz Pestre?
- Igen. Egy g�d�ll�i �zemet kell szemrev�teleznem.
- Ez mib�l �ll pontosan? M�rmint, a szemrev�telez�s.
- Tal�lkozni fogok a vezet�kkel, �s megn�zem a k�l�nb�z� gy�rt�si folyamatokat.
- Hm. Gondolom, nem ez alapj�n sz�letik d�nt�s, hogy v�g�l besz�lltok-e egy adott �zletbe, vagy sem.
- Nem. T�nyleg nem - igazolta �ll�t�somat.
- El�bb megvizsg�lj�tok minden szemsz�gb�l, hogy nyeres�ges lesz-e, nemde?
- Term�szetesen.
- Teh�t, ez csak amolyan tiszteletk�r lesz?
- �gy is mondhatjuk, b�r az�rt ann�l nagyobb a jelent�s�ge.
- Oh, teh�t, ha ma sz�pen k�rbeugr�lnak, azzal n� az es�ly�k - �llap�tottam meg gonoszan.
- Tal�n - villantott r�m egy elbizakodott, de ann�l s�rmosabb mosolyt.

Egy darabig csendben aut�ztunk. M�g�tt�nk, a horizonton felbukkant a Nap narancsos f�lkorongja, �s �n megig�zve k�mleltem az �bredez� Alf�ld �szi puszt�it. Addig nem is t�nt fel, milyen nyugodt vagyok, m�g egy �br�ndos s�haj el nem hagyta a sz�mat.
- Mire gondolsz? - k�rdezte hirtelen.
Kavarogni kezdtek bennem az �rz�sek. Csak k�s�bb t�rtem meg a csendet.
- �n, nagyon k�sz�n�m, hogy elhozt�l, �s nem akarok h�l�tlannak t�nni, de azt akarom, hogy tudd, egy�ltal�n nem volt erre sz�ks�g. Vonattal is el tudtam volna j�nni.
- Biztos vagyok benne, hogy szeretsz vonattal utazni... - vetett r�m egy sokatmond� pillant�st, mik�zben felh�zta a szem�ld�keit r�vil�g�tva m�ltkori nyilv�nval� hazugs�gomra. - ... �s, hogy �n nem p�tolhatom, a f�st�s vagonokban utaz� gyan�s alakok k�z�tt �t�lhet� romantik�t, de �r�l�k, hogy v�g�l m�gis mellettem d�nt�tt�l - fejezte be ked�lyesen ism�t az utat figyelve. Mire �n, egy elnyomhatatlan f�lmosoly ut�n �jra a gondolataimba mer�ltem.
Nem tudom, mi�rt kezdtem megint besz�lni, egyszer�en, csak kilibbentek a szavak.
- Soha nem szorultam senki seg�ts�g�re. Mindig is egyed�l oldottam meg a probl�m�imat.
- Az idi�ta volt f�rjed sok ostoba hib�t elk�vetett - v�gta r� azonnal leplezetlen megvet�ssel a hangj�ban.

�n, nem tudtam, mi�rt mondta ezt. B�nt� volt, de nem r�m n�zve. Szemreh�ny�, de az sem nekem sz�lt. Bele se akartam gondolni, mi vezethette r�, hogy kimondja ezt hangosan. Elfordultam t�le, �s csak nagy sok�ra sz�laltam meg:
- K�rlek, ne mondd ezt! Att�l, hogy beleszerettem egy m�sik f�rfiba, � ugyan�gy a bar�tom.
Gondoltam, hogy a "bar�tom" kifejez�s nem fog tetszeni neki, �s lesz r� egy ep�s megjegyz�se, azt�n azt az �ntelt arcot l�tva, biztos voltam benne, hogy nem fogok csal�dni. M�ris hallhattam a hangj�t.
- Ki az a m�sik?

T�gra ny�lt szemekkel pislogtam. El sem tudtam k�pzelni, mire k�rdezett r�. Csak b�multam azt a j�l sz�rakoz�, utat p�szt�z� tekintetet, �s elkezdtem visszap�rgetni az elhangzottakat: "A bar�tom. Att�l m�g a bar�tom. Att�l m�g, hogy beleszerettem egy m�sik f�rfiba... Te j� �g! Te j� �g! TE J� �G! Hogy lehettem ilyen agyal�gyult! Ki az aki, k�t nap ut�n ilyet mond egy f�rfinak? Csak egy komplett idi�ta! Ebb�l, hogy m�szok ki? Ebb�l, hogy m�szok ki? Ebb�l, hogy m�szok ki?!"

R� se mertem n�zni. Als�ajkamba harapva er�sen koncentr�ltam a mellettem fut� vid�kre. Biztos voltam benne, hogy f�lig v�r�s�dtem. R�ad�sul a tudat, hogy az � egocentrikus vil�gk�p�be t�k�letesen beleillik a helyzet maxim�lis ki�lvez�se... Egyre paprik�sabb lett a hangulatom.
Viszont egyetlen, apr�, provok�l� torokk�sz�r�l�s elegend� volt a r�sz�r�l, hogy kihozza bel�lem makacs �n�rzetemet.
- Ha nem tudod, ki az, akkor felesleges itt lennem, ak�r ki is sz�llhatok - intettem hunyorogva a mellett�nk elsuhan� parkol�t jelz� t�bla fel�.
Abban a pillanatban kitette az ir�nyjelz�t, �s s�vot v�ltott. �n meg felh�borodva t�togtam mellette.
Befordult a legels� helyre, �s r�gt�n kikapcsolta az �veinket. M�ltatlankodni sem volt id�m, m�ris a fenekem al� ny�lt, �s az �l�be vett. M�g mindig a kivitelez�s t�k�letess�g�n csod�lkoztam, amikor maga fel� ford�totta az arcomat.
- Teh�t, ki az? - k�rdezett �jb�l.

Mosolygott, m�gis elt�ntor�thatatlanul v�rta a v�laszom.
Megb�v�lve n�ztem a szemeibe. Alig lehetett hallani a hangom.
- Te vagy.
Szeme sem rebbent.
- Mondd ki! - k�rte ugyanazzal a magabiztos szel�ds�ggel.
Sz�tv�lt ajkaim megremegtek a sz� s�lya alatt:
- Szeretlek.
Nem v�rtam, hogy viszonozza. Nem szerettem volna, hogy � is kimondja. F�leg, ha nem biztos benne, vagy, ha nem is gondolja �gy. �sszeszor�tottam a pill�imat, �s meg akartam cs�kolni, de visszatartott.
- Te nem akarod hallani t�lem? - �rdekl�d�tt pajkos cseng�ssel a hangj�ban.
Csukva tartott szemekkel r�ztam meg a fejem.
Halkan nevetve cir�gatott, majd par�nyi puszit nyomott a homlokomra, a szemeimre �s a hal�nt�komra.
Azt�n a f�lemhez hajolt.
- Rilla... Az els� pillanatt�l kezdve tudom - suttogta, �s nekem bennakadt a l�legzetem a r�m�lett�l. - De... Te m�g nem k�sz�lt�l fel r�. Ugye?
N�m�n b�logattam, �s hatalmas s�haj k�zepette hozz�b�jtam. Olyan j� volt. Elmondhatatlanul j�.
- Indulnunk k�ne! - vett egy m�ly leveg�t.
- Igen - kuncogtam, �s visszam�sztam a helyemre.

Az elk�vetkez� egy �r�t csendben tett�k meg. Igazs�g szerint, ezernyi k�rd�sem lett volna, amit fel akartam tenni Neki, de annyira boldog voltam, hogy abban a pillanatban egyik sem t�nt fontosnak.
Azt�n meg�rkezt�nk. Egyszer csak ott �lltunk a kiad� �p�lete el�tt. Elk�pedve meredtem a hatalmas, forg� �vegajt�ra.
- Honnan tudtad, melyik kiad�r�l van sz�?
Ahelyett, hogy kiel�g�tette volna a k�v�ncsis�gomat, m�sra terelte a sz�t.
- Mikor v�gzel?
- H�t, k�r�lbel�l n�gy �r�n �t szoktak tartani a megbesz�l�seink. Szerintem, most sem lesz hosszabb - v�lekedtem.
- Rendben. Egy �r�ra visszaj�v�k ide. Ugyanezen a helyen foglak v�rni. Ha hamarabb befejezitek, h�vj fel! - rendelkezett.
- El�sz�r is nem biztos, hogy ugyanez a hely szabad lesz - hunyorogtam a katon�s szervez�sen cs�fol�dva. - M�sodszor meg nem hinn�m, hogy hamarabb befejezz�k. Ha m�gis �gy lenne, akkor kib�rok f�l �r�t. Emiatt nem foglak zaklatni -akad�koskodtam.
- Rilla. Nem k�r�s volt. Ha hamarabb befejezitek, h�vj fel!
Hi�ba volt parancsol� a hangnem, hatalmas biztons�g�rzet fogott el t�le.
- J�, akkor adj egy n�vjegyk�rty�t! - forgattam meg az�rt a szemem kelletlen�l.
- Nem adok. Most r�gt�n �rd be a sz�momat a telefonodba, azt�n k�ldd �t nekem a tiedet! - utas�tott.

Nagyot s�hajtottam, el�kotortam a k�sz�l�ket, �s tettem, amire sz�pen megk�rt.
- El�gedett vagy? - z�rtam �ssze a mobilom, m�g az �v� �pp abban a pillanatban hallgatott el.
Felvonta a szem�ld�k�t, �s kisz�llt majd elindult az aut� m�sik oldal�ra. �n visszacs�sztattam a m�ltkori, Internet szolg�ltat� hibabejelent� sz�m�nak huszadik h�v�sa ut�n m�r inkognit�ba �ll�tott - �s abban is felejtett - telefonomat a t�sk�mba, �s �sszeszedel�zk�dtem.

Kinyitotta az ajt�t, �s a kez�t ny�jtotta. Mikor felegyenesedtem �sszekapcsol�dott a tekintet�nk. K�zell�pett.
Mintha lass�tott felv�telt n�ztem volna, ahogy megr�ndult az arca, ahogy megnedves�tette az ajkait, ahogy lassan az eny�mekhez �rt. Azt�n elt�ntek a k�pek, �s m�r csak �reztem. �t �reztem. M�g, ha nem is mondta ki - mert �n nem akartam hallani -, akkor is megmutatta. Arra a kis id�re minden elveszett. Csak mi ketten voltunk.

Egy f�rfi sem cs�kolt m�g �gy, ahogy akkor, �, ott. Hi�ba lett v�ge, nem b�rtam kinyitni a szemeimet. Tov�bbra is k�b�n v�gyakoztam.
Pedig, ha kinyitom, tal�n l�thattam volna, egy �tsuhan� mosolyt, miel�tt pimaszul rajtam �lvezked�, hamis megbotr�nkoz�st�l vegyes hangja a f�lemig jutott.
- Az utc�n vagyunk, Szem�rmetlen Kisasszony!
M�lys�ges felh�borod�som ellen�re is, csak hangtalan h�pog�sra voltam k�pes. Azt�n egyszeriben �szbe kaptam.
- Hah. Lehetetlen alak - motyogtam az orrom alatt, �s vill�mgyorsan otthagytam.

Az �tl�tsz� plexit ajt�hoz �rve, belen�ztem az �vegbe, �s m�g mindig p�rban �g� �nmagam l�tt�n be kellett harapnom a sz�m sz�l�t, hogy fel ne kacagjak �r�m�mben.
A liftben l�v� �ra 8:55-�t mutatott.