- M�gis hogy gondoltad ezt, te szerencs�tlen?!
Durward ord�tva fordul az �ccse fel�, sz� szerint remeg az idegt�l.
- Fejvad�sz vagy, nem h�sszerelmes! S�t, jobbat mondok: Kendrah is fejvad�sz! M�ghozz� a l�tez� legjobb! Ennyire idi�ta m�g te sem lehetsz! Feles�g�l venni…
Medardus n�m�n figyeli a b�tyj�t. Igen, tudta, hogy ez lesz, ha elmondja sz�nd�k�t… De szereti a s�t�telfet, �s ez ellen Durward nem tehet semmit.
- F�lt�keny vagy – jegyzi meg halkan, de ezzel csak olajat �nt a m�sik d�h�nek t�z�re.
- F�lt�keny?! Hah! Belegondolt�l m�r, mit k�sz�lsz tenni? Egy fejvad�sz �lete nem arr�l sz�l, hogy letelepszik �s csal�dot alap�t, gyerekeket nevelget! Minden �jszaka, minden munk�val az �let�nket kock�ztatjuk, �s ez nem csal�dos munka!
- �n sokkal ink�bb vagyok m�gus, mint fejvad�sz.
Durward erre csak d�h�sen kik�p, �s h�tat ford�tva a m�siknak az ablakhoz l�p, kib�mulva azon. Nem mintha olyan k�l�nleges kil�t�s ny�lna b�rmire is, ez a szoba sem m�s, mint b�rmelyik a fogad�ban, bele�rtve a saj�tj�t is. A v�ros egyik f�bb utc�ja, ebben a napszakban s�r� forgalommal, szekerek, lovasok, gyalogosok, na meg az utc�t bor�t� mocsok… Az eg�sz v�ros egy fert�, ezen m�r semmi sem ronthat.
Homlok�t az ablak�vegnek d�ntve b�mul kifel�. Az �ccse �s Kendrah… Igen, igaza van Medardusnak, nem kicsit f�lt�keny r�juk. Boldogs�guk minden perce egy-egy t�rsz�r�s a sz�v�be, �s az, hogy most megk�rte a kez�t, r�ad�sul a n� igent mondott…! Megal�z�, hogy az �ccs�t v�lasztotta �helyette. �s nem l�tja az ok�t…
- Szeretem Kendrah-t. �s feles�g�l fogom venni.
Durward nem fordul h�tra tov�bbra sem, de ez a k�t egyszer� mondat ism�t v�r�s k�d�t l�ttat vele. F�lt�keny, de nem ez a l�nyeg, az �ccse egyszer�en k�ptelen gondolkodni.
- Szerencs�tlen… - sziszegi halkan, a megnevezettre tekintve v�g�l. – T�rj m�r �szhez! �pp el�g baj, hogy elvette az eszedet ez a n�, de ha m�g el is veszed… al��rod a hal�los �t�let�nket!
- Mintha olyan nagyon s�r�n tartan�k veletek b�rhova is – fortyan fel a m�gus, azt�n egy pillanattal k�s�bb el is �tkozza mag�t, ami�rt megsz�lalt.
- �s ez engem hol �rdekel?! – t�madja le ism�t Durward. – Gondolkodj m�r kicsit! Ha magadra nem gondolsz, gondolj a dr�ga szerelmedre! Kendrah s�t�telf, �cs�m! Elv�rn�d t�le, hogy v�gign�zze, ahogy meg�regedsz, meghalsz, �s � m�g mindig fiatal lesz, az �let�nek valahol csak a fel�n�l j�rva… Kitenn�d �t egy ilyennek?
Medardus sz�ra nyitja sz�j�t, hogy visszav�gjon, majd ahogy a m�sik mondand�j�t teljes eg�sz�ben felfogja, elhallgat. Ez m�g nem jutott esz�be id�ig… Kendrah csak r�n�z�sre fiatal, val�j�ban ki tudja, mi�ta j�r m�r ezen a f�ld�n… Mint s�t�telf, k�r�lbel�l h�romszor olyan hossz� ideig �l, mint egy ember. Mint �…
- �rted m�r, igaz?
A m�gus elgondolkodva pillant fel, hogy szemk�zt tal�lja mag�t b�tyja sz�m�t� tekintet�vel. A f�rfi arc�n olyan �nel�g�lt, gunyoros vigyor ter�l sz�t, hogy Medardus legsz�vesebben azonnal felk�peln�. Olyan hangokat hallat, mint aki �klendezik, majd egy sz� n�lk�l elfordul. Nem, m�g nem hagyja ott, mert h�t b�rmennyire is nehezen viseli, m�giscsak a b�tyja, �s jobb szeretn� megkapni az �ld�s�t… Kisfi�k�nt csak egym�sra sz�m�thattak, �s ezt nem felejti el.
- Kendrah igent mondott – sz�lal meg v�g�l halkan, f�lig visszafordulva Durward fel�. – �n pedig meghagyom neki az es�lyt, hogy tudja, mit akar. Tudja, mire v�llalkozik, mikor hozz�m j�n. Mert hozz�m fog j�nni!
- Nem! – Durward fenyeget�en l�p k�zelebb. – Nem hagyom, hogy mindent t�nkretegy�l, amit el�rtem, el�rt�nk az �letben! Fejvad�sz vagy, az �cs�m vagy, �s ezen nem tudsz v�ltoztatni!
- �n…
- NEM!!! – Durward sebzett vadkank�nt ugrik a m�gusnak, a falnak l�kve �t. Alkarj�t a tork�ra nyomva szor�tja a falnak, ac�lsz�n szemei villognak a d�ht�l, ahogy a m�sikat b�mulja. N�h�ny pillanatig nem sz�l, �lvezi a m�sik verg�d�s�t, fuldokl�s�t a keze alatt. Medardus k�t tenyer�t b�tyja mellkas�nak nyomva igyekszik �t eltasz�tani, sikertelen�l. Pr�b�lkoz�sai eredm�nytelens�g�t l�tva feladja a k�s�rletez�st, imm�r �sszes energi�j�t abba fekteti, hogy leveg�t pr�seljen �t elszor�tott l�gcs�v�n.
- Nem hagyom, hogy mindent t�nkretegy�l – ism�tli meg halkan, fenyeget�en a fejvad�sz, eg�sz test�vel a falhoz pr�selve a m�sikat. – Nem sz�m�t, mi kell ahhoz, hogy ezt megakad�lyozzam, de biztos lehetsz benne, hogy megteszem! Nem sz�m�t, milyen �ron…
Suttog�sa lassan elhal, majd egy pillanattal k�s�bb apr� pukkan�s hallatszik. Nem nagyobb, mint mikor az italos palackb�l robbantj�k ki a z�r�dug�t… A jelens�get apr� villan�s k�s�ri, s Durward szemei elkerekednek. Egy sz�vdobban�snyi ideig m�g tartja �ccs�t, majd mintha csak dr�ton r�ngatn�k test�t, h�trarep�l, �s a h�t�n csattanva �r f�ldet. Egy pillanatra els�t�t�l el�tte minden, majd mikor ism�t k�pess� v�lik k�rnyezete �rz�kel�s�re, k�h�gve igyekszik f�lt�p�szkodni, �sszekaparni mag�t a f�ldr�l. Medardus lass�, kim�rt l�ptekkel s�t�l oda mell�, s leguggol, hogy arc�ba n�zhessen.
- Nem t�r�m, hogy fenyegess. Sem engem, sem Kendrah-t. Ugye meg�rtetted, b�ty�m?
Durward feltekint a mellette guggol� f�rfi arc�ba, majd komoran elvigyorodik.
- No l�m… Az �n dr�ga �cs�m v�gre kivillantotta a foga feh�rj�t.
Egy pillanatig nem mozdul egyik�k sem, csup�n csak farkasszemet n�znek. A n�h�ny �v k�l�nbs�g ellen�re hasonl�s�guk riaszt�, s ez csak m�g groteszkebb� teszi a helyzetet, ezt �rzik maguk is, nem szabadna egym�st marniuk… Egy n� miatt nem… De az ember az esem�nyeket �ltal�ban csak elind�tja, befoly�solni m�r nem tudja �ket, sokkal ink�bb azok alak�tj�k �t.
Durward egy t�mad� kobra sebess�g�vel ugrik neki az �ccs�nek, �s ki is d�nti �t �rz�keny egyens�ly�b�l. A m�gus �szleli a k�zelg� t�mad�st, �m reag�lni nincs ideje, s b�tyja teljes s�ly�val lesodorja �t a l�b�r�l, hogy azut�n mellkas�n megt�maszkodva a f�ldh�z szegezze �t.
- Nem t�r�m, hogy ellenem haszn�ld a korcs hatalmadat, meg�rtetted?! – sziszegi az arc�ba. – Ne hidd azt, hogy a b�b�joskod�st�l er�sebb vagy, mint �n…
V�laszt sem v�r, n�h�ny j�l ir�nyzott �t�ssel a hom�lyba k�ldi �ccs�t, �gy annak es�lye sincs tiltakozni sz�val vagy tettel.
- Nem sz�m�t, milyen �ron, de megakad�lyozom, hogy t�nkre tedd az �let�nket – s�gja m�g halkan, noha a m�gus ezt �jults�g�ban nem hallhatja, majd elhagyja a szob�t.

Meleg…
F�ny…
Cs�nd…
Medardus hirtelen �l f�l. Nem tudja, mennyi id� telhetett el, am�g �jultan hevert, de a nap m�r j�csk�n d�lut�nba hajlik, sugarai finoman cir�gatj�k a korhadt fapadl�t �s az � sajg� arc�t. Sziszegve tapogatja meg a z�z�d�st, amit a b�tyja szel�dnek �ppen nem nevezhet� �t�sei hagytak maguk ut�n. N�h�ny pillanatba beletelik, mire �sszerakja mag�ban a legutols� esem�nysort, de ut�na mint a sz�lv�sz pattan f�l.
- Kendrah…!
Els� �tja a l�ny szob�j�ba vezet, �m az teljesen �res. Az �gy bevetve, az eg�sz helyis�gben katon�s rend uralkodik, semmi nem utal arra, hogy m�r h�napok �ta lakik ott valaki… Ez nem is csoda, tekintve, hogy Kendrah-r�l van sz�, egy h�ten j�, ha egyszer, ha a szob�j�ban alszik. Ha nem �ppen Medardus t�rsas�g�ban m�latja az id�t, akkor az elv�llalt feladatainak egyik�t v�gzi, vagy a v�roson k�v�li erd�t j�rja mag�nyosan. Ennek ellen�re a m�gus csal�dottan s�hajt fel, rem�nykedett benne, hogy kiv�telesen megtal�lja a l�nyt… T�l egyszer� dolga lett volna.
- Hol vagy? – Halk suttog�s csup�n egy s�haj k�s�ret�ben, ahogy t�tov�n k�rbefordul a szob�ban, �m v�laszt nem kap, �gy teh�t ism�t kifel� indul. Sz�v�t �sszeszor�tja a retteg�s, ahogy kil�p, �jfent saj�t h�l�helye fel� indulva, elm�j�ben visszhangoznak fiv�re kor�bbi szavai. Megakad�lyozza, hogy elvegye a l�nyt, nem sz�m�t, milyen �ron… Sajnos nagyon j�l tudja, hogy Durward nem viccel, hiszen pont ugyanazt az elvet vallj�k mindketten: a c�l szentes�ti az eszk�zt. Ugyanakkor � is pont ugyanannyira szereti a s�t�telfet, mint saj�t maga. K�pes lenne ezt az �rz�st kicsinyes bossz��rt sutba dobni…?
Szob�j�ba l�pve az ablak fel� indul, ugyanazon a helyen t�maszkodva a keretnek, mint kor�bban b�tyja. Merre lehet vajon Kendrah? Hossz� percekig csak a kinti alkonyatot b�mulja. M�skor ilyenkor m�r r�gen k�sz�lni szoktak, hogy az aznap esti feladatukat elv�gezz�k… Ami azt illeti, m�ra is kaptak valamit, ez�ttal Kendrah-n kereszt�l, valami frissen a v�rosba �rkezett �j h�sr�l, akinek a t�nyked�se nagyon nem tetszik a v�ros alvil�gi vezet�inek… H�t igen, egym�s f�r�sa k�z�tt�k is �pp�gy megvan, mint b�rhol m�shol a vil�gban. A hierarchi�ban csak v�res k�zzel lehet tov�bbjutni, �s itt most nem sz�m�t, hogy saj�t maga gyilkol, vagy m�ssal v�gezteti el a piszkos munk�t. A s�t�telf pedig el�szeretettel v�llal el ilyen t�pus� megb�zat�sokat, legink�bb a saj�tos m�dszerei miatt. Fekete�zvegy… ez a g�nyneve a v�ros b�rgyilkosainak k�r�ben; a v�gyaikt�l vez�relt f�rfiakat el�szeretettel teszi el l�b al�l �gy, hogy felk�n�lja nekik a test�t. Tal�n ez�rt is dolgozott egyed�l, miel�tt vel�k tal�lkozott volna. Hogy mi�rt v�ltozott meg a v�lem�nye azt az �jszak�t k�vet�en, rejt�ly az�ta is, az � sz�m�ra �pp �gy, mint Durwardnak. S fiv�re most ezt a gy�m�lcs�z� egy�ttm�k�d�st sz�nd�kozik t�nkretenni.
A megb�z�s! Hirtelen has�t elm�j�be a felismer�s, �s ell�ki mag�t eddigi megfigyel�hely�t�l. Hiszen egy ilyen feladat t�k�letes lehet Durward sz�m�ra, b�rmit is tervez a n�vel kapcsolatban, miut�n � maga rendszerint t�vol marad az ilyen est�ken. Hogy lehet ekkora idi�ta, hogy ez eddig nem jutott esz�be?! Csak tudn�, hova k�sz�lnek ma…
N�h�ny pillanaton bel�l kardj�t mag�hoz v�ve sz�guld ki az ajt�n, hogy azt�n berobbanjon Durward szob�j�ba. Hab�r fiv�re m�r r�gen elmehetett, most ez zavarja legkev�sb�, az asztalon sorakoz� pap�rokat sz�td�lva keres b�rmit, amin az aznapi megb�z�ssal kapcsolatos inform�ci�ra lelhet. N�h�ny r�pke perc alatt felt�rja az eg�sz szob�t, m�g v�g�l az �gyra dobja megtal�lja a keresett megb�z�levelet.
…Sir Greer… …nyom n�lk�l… …embereivel… …a v�ros melletti erd�ben…
Ez az. Ezt keresi. Diadalittas mosoly ter�l sz�t von�sain, s a levelet f�lredobva indul �tnak, hogy lehet�leg m�g az el�tt utol�rje t�rsait, miel�tt t�l k�s� lenne.

Maga sem tudja, mennyi id� telik el, mire el�ri a v�ros sz�l�t, azonban h�tasa j�csk�n kifullad az er�ltetett v�gt�ban, s habz� sz�jjal, f�nyl� sz�rrel ugrik meg, ahogy lesz�llva a nyeregb�l az �llat far�ra csap. Nagyon j�l tudja, nem megy messzire, s k�zn�l lesz, ha �gy hozza a sz�ks�g, azonban az erd� belsej�ben csak h�tr�ltatn�, k�l�n�sen, ha a k�zelben van az a bizonyos Sir Greer �s t�rsas�ga. Szem�ben �r�lt f�ny vet lobbot, azonban azt nem tudn� megmondani, mit�l is f�l igaz�n… hiszen azt m�g mindig nem k�pes elhinni, hogy Durward b�ntan� a s�t�telfet. Vagy hogy ak�r a n� nem lenne k�pes megv�deni mag�t. Ennek ellen�re az aggodalom gy�tr� k�ts�gei szor�tj�k �ssze lelk�t, s minden l�legzetv�tellel mintha m�zs�s s�lyt k�ne emelgetnie. Az nem kifejez�s, hogy f�l. Retteg, de �gy, ahogy m�g soha azel�tt �let�ben…
�vatos l�ptekkel indul meg el�re, �rz�keit a m�gia sz�ved�k�vel meg�les�tve. Nem akarja, hogy b�rmi is v�ratlanul �rje, legyen sz� ak�r ellenfeleikr�l, ak�r fiv�r�r�l. Kardja szinte sik�t a cs�ndben, ahogy el�h�zza h�vely�b�l, a hang azonban nem riaszt fel, puszt�n csak n�h�ny �nekesmadarat… mintha az �t k�r�lvev� vil�g teljesen kihalt lenne. Ennek tulajdonk�ppen nyugalommal k�ne, hogy elt�ltse, de a lelke m�ly�n gonoszul suttog az a kis hang, hogy b�rmit tehet, Durwardot nem tudja megakad�lyozni terveiben, hiszen b�tyja mindig is egy l�p�ssel el�tte j�rt, teljesen mindegy, mir�l volt sz�, �s ez bizony most sincs m�sk�pp…
Megtorpan, hogy zaklatott idegeit n�h�ny m�ly l�legzettel lecsendes�tse. Nem hagyhatja, hogy az �t gy�tr� k�ts�gek �tvegy�k az ir�ny�t�st elm�je f�l�tt, mert akkor egy�rtelm�en elveszett, r�ad�sul m�g a m�gi�j�t sem lesz k�pes rendesen haszn�lni. L�lekt�kreit lehunyja egy pillanatra, s lassan �rzi, hogy a nyugalom lusta hull�mokban �nti el. F�l�t fojtott hang�, fesz�lt besz�lget�s foszl�nyai csapj�k meg, melyeket var�zslattal ki�les�tett �rz�kei n�lk�l tal�n meg sem hallana, �gy azonban tiszt�n �rt minden sz�t.
- …hogy belesz�lj.
- De mi�rt? Mi�rt �t?
- Mi�rt k�ne r�la besz�molnom neked?
Medardus cs�ndesen indul meg a besz�lget�k fel�, r�videsen felismerve, hogy a d�h�dt f�rfihang b�tyj�hoz tartozik, m�g a neki h�v�sen v�laszolgat� m�sik szem�ly Kendrah.
- Komolyan k�rdezed?
- Nem tartozom neked semmivel.
- Az a kis patk�ny mindent t�nkretett!
- Nem, Durward. Nem � volt.
A m�gus a bokrok �gait f�lrehajtva les ki a kicsiny tiszt�sra, ahol t�rsai vitatkoznak. A n� ridegen m�ri v�gig a vele szemk�zt �k�lbe szor�tott k�zzel �csorg� fejvad�szt, majd fej�t cs�v�lva fordul el t�le. Nem fog kicsinyes vit�kba bocs�tkozni. A m�sik nem �rthat neki. �gy viszont nem l�thatja a f�rfi szem�ben fellobban� �szinte gy�l�letet, annak a hangja pedig, ahogy Durward el�h�zza fegyver�t, t�l lassan �r el hozz�.
- Ne! Vigy�zz!!! – Medardus kez�ben kardj�val ugrik el�, mag�ra vonva a csod�lkoz� nagymacskaszemeket, azonban mire a n� h�trafordulna, a fejvad�sz peng�je bord�i k�z� szalad. Kendrah ajkai elny�lnak kiss�, �riszei az �t lesz�r� f�rfi arc�ra siklanak. Nem, erre nem sz�m�tott… Durward egy pillanatig mered az elk�d�s�l� l�lekt�kr�kbe, azonban nincs ideje elgondolkodni a dolgok alakul�s�n. �ccse k�ts�gbeesett ord�t�ssal veti r� mag�t, �gy kir�ntja peng�j�t a haldokl� n�b�l, hogy fogadja a t�mad�st. A k�t kard csikorogva fesz�l egym�snak, azonban Medardus sz�tsz�rt, s sokkal ink�bb vagdalkozik haragb�l, minthogy kihaszn�lva erej�t harcolna a m�sikkal. Berzerker m�dj�ra osztogatja �jabb �s �jabb csap�sait, fiv�r�t egyre h�tr�bb szor�tva, azonban a fejvad�sz minden t�mad�s�t egyszer�en h�r�tja. V�g�l a m�gus zih�lva l�p h�tr�bb n�h�ny perc eltelt�vel, kardj�t f�lig leeresztve, hogy fogadhassa Durward esetleges t�mad�s�t.
- Medardus… ejnye… hiszen mennyit tanultad, hogy a harag mekkora ellens�g…
- Gyilkos. – A f�rfi szinte k�pi a sz�t, s keser�s�gt�l l�ngol� szemmel mered a m�sikra.
- Nem. �n nem felejtem el a k�teless�gemet.
Lass� l�ptekkel kezdenek k�r�z�sbe egym�s k�r�l, n�h�ny l�p�snyire a f�ld�n piheg� n�t�l. Egyrang� ellenf�lk�nt tekint mindkett� a m�sikra, azonban Medardus nem csak a vele szemk�zt �ll�ra figyel, hiszen � szeretn� megmenteni a haldokl� kedves�t is… vagy legal�bb bossz�t �llni miatta. Most nem t�mad, arra k�v�ncsi, vajon a m�sik mag�t�l is harcba bocs�tkozik-e vele.
- K�teless�g?! Meg�lni a t�rsadat?
- Dr�ga �cs�m… fejvad�sz vagy. Ezt ne felejtsd el.
A m�gus kik�p, �s �jfent t�mad�sba lend�l, megpr�b�lva feltasz�tani a m�sikat. Durward azonban elt�ncol el�le, f�loldalas csap�st m�rve a saj�t lend�let�t�l elsodort f�rfira. Medardus felord�t a f�jdalomt�l, ahogy a penge v�ll�ba szalad, s kulcscsontj�n megcs�szva elakad. A fejvad�sz ajkaira �rd�gi vigyor k�szik, s �jra t�mad�sba lend�l, a m�gus azonban visszanyerve egyens�ly�t r�gt�n h�r�t is, nem t�r�dve a seb�be has�t� f�jdalommal. A lelk�ben l�ngol� k�n sokkal hatalmasabb ann�l, hogy egy ilyen apr�s�g miatt feladja… Minden izma reszket, ahogy n�h�ny csap�ssal k�s�bb megtorpan.
- Azt mondtad, szereted. Akkor mi�rt?
Ez�ttal Durward nem v�laszol, s most � az, aki a m�sikra t�mad, hirtelen t�madt lend�lettel. Nem, erre Medardus nem sz�m�tott, �s ahogy a k�t penge egym�snak fesz�l, elvesztve egyens�ly�t h�traesik. A m�skor meleg f�nyt sug�rz� barna �riszekben most gyilkos vill�mok t�nd�k�lnek, ahogy a f�l�tte �ll� fejvad�szra tekint.
- Rajta. Tedd meg.
Durward ajkaira k�l�n�s vigyor k�szik, tal�n a hi�na vicsoroghat �gy a pr�d�j�ra, mikor arr�l kider�l, hogy m�gsem olyan d�gl�tt, amilyennek l�tszik. Peng�je lassan mozdul, s n�h�ny centim�terre �llapodik meg a m�sik tork�t�l. A m�gus �d�mcsutk�ja fel-al� sz�nk�zik tork�ban, ahogy rettegve nyeldekel. Oly sok �ven �t k�zd�ttek egym�s mellett, �s most m�gis a saj�t b�tyja az, aki meg�li… Szemein m�gsem l�tszik m�s, csak a gyilkos elsz�nts�g. Legy�zt�k, mert ostoba volt, �s ennek viselnie kell a k�vetkezm�nyeit.
- Dr�ga �cs�m. Kendrah egy ribanc. Sokkal ink�bb meg k�ne…
Az m�r nem der�l ki, hogy mit k�ne, Medardus felord�t a n�t szidalmaz� szavakra, s k�t kez�t maga el� kapva ell�ki mag�t�l a tork�t fenyeget� peng�t. A fejvad�sznak feleszm�lni sincs ideje, a m�gus test�b�l el�csap� energiahull�mok h�tral�kik, s fegyvere messzire rep�l. Medardus zih�lva t�p�szkodik fel, arca k�l�n�s kifejez�sbe torzul, ahogy d�h�t f�ken tartva igyekszik uralni a m�gia hull�mait. A fekv� f�rfit megcsapja a m�sikban tombol� gyilkos energia, s k�nytelen elk�nyvelni mag�ban a bizonyoss�got, miszerint a barna l�lekt�kr�k v�r�sben izzanak. Hirtelen leveg��rt kezd kapkodni, ahogy l�thatatlan ujjak szorulnak tork�ra, egyre ink�bb kiszor�tva bel�le a szuszt. A fel� k�zelg� �ccse alakj�t t�ncol� fekete karik�k hom�lyos�tj�k el, azonban hi�ba szeretne k�nny�teni a leveg� �tj�n, nincs fizikai val�ja az �t fojtogat� l�nynek… Fordult h�t kocka, �s � lesz az, aki meghal az �ccse helyett. R�ad�sul ilyen m�ltatlan m�don, korcs b�b�joskod�s �ltal… Az ac�lsz�n l�lekt�kr�k elhom�lyosulnak, ahogy a l�thatatlan fojtogat� ellen k�zd� f�rfi a haldokl� n�re pillant. Megmozdult… m�g �lne? Vagy csak az oxig�nhi�ny ellen k�zd� elm�je vet�ti el� a k�peket?
A m�gus gyilkos h�vvel b�mul agoniz�l� fiv�r�re, �s az �t fogva tart� energi�ba minden erej�t, f�jdalm�t beleadja. �rzi, a rajta �thalad� hull�mok egyre jobban kimer�tik, �s nem k�pes el�g er�t fektetni a m�gia mint�j�ba ahhoz, hogy Durward meghaljon, de nem adja fel. A m�sik j� ideje arr�l akarta �t meggy�zni, hogy �, Medardus, igenis kegyetlen fejvad�sz. H�t most megl�tja. Ha nem is kegyetlen fejvad�sz, de kegyetlen m�gus m�g lehet. Lass� �s f�jdalmas hal�lt k�v�n neki, minden bossz�v�gy�t belesz�vi ebbe az egyetlen var�zslatba, ami most a m�sikat szegezi a f�ldh�z, egyre er�teljesebben fojtogatva �t. Gondolataiban nem kering m�s, csak Kendrah, �s az elvesz�tett boldogs�ga, s a gondolatok seg�tenek neki ahhoz, hogy egyre jobban belelovalja mag�t az �r�let sz�l�re sodr� f�jdalomba… el�sz�r meg sem hallja a halkan csend�l� ez�st hangot a h�ta m�g�tt.
- Medardus… - A s�t�telf zih�lva figyeli a m�sikban tombol� d�h�t. �rzi a bel�le �rad� m�gia hull�mait, ahogy a csapd�kat is mindig meg�rezte, �s tudja, Durward r�videsen meghal a gyilkos energia szor�t�s�ban. �jra a nev�n sz�l�tja h�t a szeretett f�rfit, noha hangja egyre er�tlenebb�l sz�l. �rzi, rengeteg v�rt vesz�tett, �s m�g ha nem is ismern� ilyen j�l a saj�t test�t, a v�rt�csa, amiben t�rdepel, nem hagyna semmi k�ts�get a s�r�l�s s�lyoss�g�r�l. V�g�l azonban a m�gus h�trapillant r�, egy pillanatra megakadva a var�zslat imm�r folyamatoss� v�lt mint�j�nak �jrasz�v�s�ben, �s Kendrah tudja, ez pont el�g id� ahhoz, hogy a m�sik f�rfi egy korty leveg�h�z jusson.
- Hagyd abba… k�rlek… - A m�gus k�rd�n pillant a n�re, mintha nem tudn� elhinni, hogy t�nyleg ezt k�ri. A s�t�telf azonban b�lint, hab�r a kijelent�s�t nem ism�tli meg. Medardus visszafordul fiv�re fel�, egy pillanatra fell�ngol m�g benne a m�gia ereje, azonban v�g�l hagyja tovat�nni elm�j�b�l a mint�t. Durward hirtelen �sszer�ndul a t�dej�be hatol� leveg�t�l, g�rcs�sen kapkodva �jabb �s �jabb korty l�legzet�rt. Pillant�sa komor arc� �ccs�re siklik, aki most mell� guggol, s f�l� hajolva suttog arc�ba.
- Soha t�bb� ne l�ssalak – sziszegi halkan, s felegyenesedve gyomorsz�jon r�gja a m�sikat. A fejvad�sz megr�ndul az �jabb g�rcs�s f�jdalomt�l, azonban nincs ideje el�zni a k�nz� �rz�seket, a m�gus j�ghideg pillant�s�t�l k�s�rve k�zdi mag�t talpra, hogy b�cs�pillant�st h�travetve elt�nj�n a s�r�ben.

Medardus hangja egy pillanatra elhalt a s�t�ts�gben, de nem tekintett a mellette �l� l�nyra. Nem tudta, mi a v�lem�nye a f�l-elfnek, b�r tal�n ebben az esetben nem is sz�m�tott.
- Nem tudom, mi t�rt�nt ut�na Durwarddal. Kendrah azonban nem �lte t�l. – Hangja hidegen, t�nyszer�en csengett, mintha nem is lett volna k�ze az esem�nyekhez… megtanulta m�r elfojtani az �rzelmeit, �s ez�ttal ez nagyon is sz�ks�gesnek l�tszott. – Az is csoda, hogy ilyen sok�ig b�rta… Visszavittem a v�rosba, vaj�kost, felcsert keresve, �m nem tudt�k megmenteni. Persze a hal�lh�re pont ugyan�gy nem maradhatott titokban, mint ahogy �let�ben semmi, �n pedig Durward n�lk�l k�ptelen voltam meg�rizni a hierarchi�ban bet�lt�tt helyemet. Igaz�b�l azt hiszem, addigra m�r nem is akartam. Kett�nk k�z�l Durward volt az igazi fejvad�sz, s nemcsak az�rt, mert �n a m�gi�val voltam elfoglalva. � mindig is akaratosabb volt, t�rtet�bb… neki fontosabb volt a fejvad�szk�nt t�lt�tt �let�nk. R�videsen a v�rost is otthagytam, mert b�r a csapd�k m�g mindig megv�dtek a t�bbiekkel szemben, egyed�l maradva els� sz�m� c�lpontt� v�ltam. Akkor v�ltam azz�, ami ma is vagyok… m�guss� �s kalandorr�.
K�rd�n pillantott le a l�nyra, aki most felkelt eddigi �l�hely�r�l, azonban Jade pillant�sa megriasztotta. Mondhatni t�m�ny undorral n�zett r�, s sz� n�lk�l hagyta ott �t.
- Most hova m�sz? – �rtetlen�l n�zett ut�na. Hiszen most m�g csak olyat sem mondott, amivel ezt ki�rdemelte volna…
- Vissza a t�borba.
- V�rj!
A m�sik m�g csak h�tra sem n�zett, �s ez d�h�tette a m�gust. Jade ut�n indult, megragadva annak karj�t, �s szembeford�tva mag�val, mire a l�ny f�jdalmas fintort v�gva h�z�dott el t�le. Medardust egy pillanatra el�nt�tte a b�ntudat, hiszen id�k�zben teljesen elfeledkezett a le�nyz� s�r�l�s�r�l, azonban tov�bbra sem hagyta, hogy h�tat ford�tva neki otthagyja �t.
- Most mi �t�tt bel�d?
- Semmi.
- Azt �g�rted, a v�g�n v�lem�nyt alkotsz – figyelmeztette halkan, mik�zben a s�t�tben a l�ny smaragdsz�n� szemeit figyelte, amik most megvet�en izzottak fel.
- Undor�t� vagy. – H�tat ford�tott neki, azonban a f�rfi �jfent visszatartotta.
- Mi�rt? – A l�ny nem v�laszolt, mire Medardus az egyik �vsz�zados t�lgy t�rzs�nek pender�tette. F�l kez�vel megt�maszkodott a feje mellett, s �gy nem csak, hogy sarokba szor�totta, de k�zvetlen k�zelr�l b�mulhatott a makacss�got sug�rz� arcba.
- Mi�rt? – ism�telte meg m�g egyszer.
- Durward undor�t� dolgot tett. De te is, �s a te tetted tal�n m�g rosszabb. Legy�z�tt, �s ezzel az �leted a kez�be ker�lt, ennek ellen�re te majdnem meg�lted, mert �rtesz a m�gi�hoz. �s nem rajtad m�lt, hogy nem tetted… ez undor�t� �s aljas dolog.
Jade dacosan b�mult a f�l�tte t�maszkod� f�rfi szem�be, �s Medardus �rtetlen�l vonta �ssze a szem�ld�k�t.
- Ezt most komolyan mondod?
- Igen.
- Mi�rt? – A m�gus hangja visszafojtott d�hr�l �rulkodott. – K�pes lenn�l gy�l�lni az�rt, mert nem hagytam, hogy engem is meg�lj�n?
- Amit tett�l, nem harcoshoz illik. Csak egy patk�nyhoz.
A f�rfi lassan zih�l�v� v�l� l�legzete perzselte b�r�t. Tudta, hogy v�lem�nye d�h�ti a m�sikat, de most ez �rdekelte legkev�sb�. Beleb�mult abba a haragt�l villog� szemp�rba, �s megborzongott. A nemes lelk� kalandor, akit � elk�nyvelt mag�ban az els� tal�lkoz�s ut�n… ezen az �jszak�n jelent�sen megv�ltozott a v�lem�nye. Aljas b�rgyilkos, eszk�z�kben nem v�logat� bossz��ll�… Nem szeretett volna az �tj�ba ker�lni.
- Patk�ny? – Medardus m�g d�h�ngeni is elfelejtett, �gy led�bbent a l�ny szavain. – Patk�ny dolog az, hogy v�dtem az �letemet, mikor a saj�t b�ty�m megpr�b�lt meg�lni? Dr�g�m, neked fogalmad sincs a vil�g dolgair�l, ha ezt �gy l�tod.
Az utols� mondatot szinte m�r az arc�ba sziszegte, k�zvetlen k�zelr�l b�mulva bele annak l�lekt�kreibe. M�skor tal�n �lvezte volna ezt a helyzetet, azonban a l�ny makacss�ga zavarta, ahogy a v�lem�nye is. Szerette volna meg�rteni, mi�rt l�tja �gy, de k�ptelen volt.
- Dehogy nincs… T�bb, mint hinn�d. – Jade egy pillanatig b�mult r�, majd eltolta a d�bbenett�l lemerevedett f�rfit, �s visszaindult t�borhely�k fel�.