Rejtett �sv�nyeken haladtak v�gig, n�hol a f�k szinte teljesen �ssze�rtek a fej�k f�l�tt, term�szetes bolt�vet alkotva, m�shol pedig s�r� boz�toson kellett �tv�gniuk, azonban a h�ll�k egy percnyi pihen�t sem engedtek. Gyalogosan neh�z volt a halad�s, azonban h�tasaik sem seg�thettek volna sokat a helyzeten, foglyulejt�ik olyan utakon vezett�k �ket, amelyeken egyed�l es�ly�k sem lett volna kereszt�ljutni… Az erd� m�lye fel� haladtak.
Medardus egy�ltal�n nem figyelte, merre mennek… M�r nem is nagyon �rdekelte. Fej�ben nem j�rt m�s gondolat a menek�l�sen k�v�l, �nmag�t szidta, ami�rt ebbe a helyzetbe ker�ltek. Ha csak egy kicsit gondolkodik, ha nem akar minden�ron a r�videbb �ton menni… Ha k�rbemennek a karav�n�ton… Rengeteg ha, �s mind miatta t�rt�nt, ami t�rt�nt. Tal�n megpr�b�lhatn�nak m�g most kit�rni… Jade seg�thetne, ketten egy�tt tal�n kezdhetn�nek valamit annak �rdek�ben, hogy megszabaduljanak szorult helyzet�kb�l. Viszont annak biztosan v�ront�s lenne a v�ge, �s Medardus nem akarta meg�lni a gy�kokat. V�g�l is, �rthet�, hogy megt�madt�k �ket… Ez az erd� az � fels�gter�let�k, amire �k puszt�n betolakodtak. Term�szetes, hogy v�dik �nmagukat… M�g hogyha csak k�pzelt t�mad�st�l is. M�sr�szt pedig… egyed�l nem sok es�ly�k lenne visszajutni az �tra. Akkor viszont mit tegyenek?
Az �sv�ny, amelyen haladtak, lassan kisz�lesedett, �s a hossz� t�r�t�l elcsig�zott csapat r�videsen egy j�l karbantartott �tra jutott ki. A kisebb bokrokat, gazokat, amiket zavar� t�nyez�nek tartottak, eltiszt�tott�k, �gy tulajdonk�ppen egy, a f�k k�z�tt er�sen kanyarg�, de szab�lyos f�ldutat hoztak l�tre az erd� m�ly�n. Innent�l lassult az er�ltetett temp�, de m�r nem is mentek messzire, n�h�ny perces s�ta ut�n egy mesters�ges tiszt�sra jutottak, a gy�kemberek erdei birodalm�ba.
Eredetileg is egy tiszt�s lehetett a falu hely�n, azonban sok hely�tt l�tszottak a nyomai, hogy a f�kat kiv�gt�k, s�t, m�g a gy�kereiket is ki�st�k, hogy ne kelhessenek �j �letre. �ri�si ter�let volt, szinte szab�lyos k�r alak�, �s t�bb ir�nyb�l futottak �ssze olyan f�ldutak, amelyen �k is �rkeztek. Emberi �rtelemben vett h�zak nem nagyon voltak az eg�sz telep�l�sen, �sszesen tal�n csak h�rom darab fatet�vel fedett k�h�z akadt, ezek is apr�k, �s messze a falu sz�l�n helyezkedtek el… Tal�n rakt�rak. A gy�kok otthonaikat f�ldbe v�jt �regekben alak�tott�k ki, ezek viszont s�r�n helyezkedtek el, �s az emberek sz�m�ra �tl�thatatlan rendszerben. A szeml�l�d� m�gus sz�m�ra rejt�ly volt, mi�rt nem omlanak ezek az �regek �nmagukba, a f�ldet l�that�an nem t�masztotta semmi, ami megtartotta volna a falat… �s m�gis, �gy t�nt, biztons�gosan �lltak. Az �regek j� r�sz�t kik�sz�tett �llatb�r�k fedt�k, val�sz�n�leg ezek t�lt�tt�k be a tet� szerep�t, �m a meleg miatt most szinte minden b�r a f�ld�n pihent �sszehajtva. A t�r k�zep�n maradt egyed�l szabad hely, ide nem �stak �regeket, Medardus ezt valamif�le gy�lekez�helynek tippelte, ide vezett�k most �ket is. A szab�lyosnak nevezhet� ter�let k�z�ppontj�t egy �ri�si t�lgyfa adta, ez volt az egyetlen fa, amit nem v�gtak ki a tiszt�son, azonban ennek gy�kerei k�z� is �reget �stak, minden bizonnyal j�val nagyobbat, mint a t�bbi, tal�n a t�lgy gy�kerei merev�thett�k falait, v�dve az �sszeoml�st�l.
Ahogy bel�ptek a telep�l�sre, k�zeledt�kre minden�tt mozgol�d�s t�madt. Kisebb h�ll�k sereglettek k�r�j�k, zajongva k�s�rt�k �ket a t�bor k�zep�ig, bizony�ra �k lehettek az ifjak; m�g�tt�k pedig az id�sebbek, vil�gos, barn�s sz�n�k alapj�n tal�n a n�st�nyek, b�r a faj saj�toss�gai miatt el�g neh�z volt ezt meg�llap�tani.
Medardus szinte teljesen elmer�lt a falu szeml�l�s�ben, m�g mindig a szabadul�sra keresve lehet�s�get, de �tlete tov�bbra sem akadt, nem l�tott semmi es�lyt a menek�l�sre. �sszerezzent, ahogy Wyem oldalba b�kte �t, �s halkan s�gott oda neki:
- N�zd! A fegyvereink!
A m�gus a mutatott ir�nyba kapta fej�t. Val�ban, az �sszegy�jt�tt fegyverek ott hevertek t�l�k nem messze egy kupacban, azonban a t�bbi holmijukat nem l�tta semerre sem. Teh�t azok ott maradhattak az �ton, �llap�totta meg. Lassan tekintett ism�t k�rbe. Egy sorba �ll�tott�k f�l �ket, szemk�zt a t�lgy �reg�nek bej�rat�val, �s �reik, miut�n kez�ket �sszek�t�zt�k h�tuk m�g�tt, magukra hagyt�k �ket, kicsit od�bb �csorogtak csak p�ran d�rd�val a kez�kben, �ket figyelve.
Tal�n el�rhetn�nk a fegyverkupacot, gondolta mag�ban. V�g�l is eg�sz k�zel van… Jade meg � t�maszthatn�nak egy csinos kis t�zfalat, addig a t�bbiek el�rhetn�k. Viszont… k�r�l�tt�k most nem csak a harcosok voltak, hanem az eg�sz falu odasereglett a betolakod�kat figyelve. �ljenek meg ennyi �rtatlant a maguk szabadul�sa v�gett…?
A f�rfit ism�t Wyem t�r�tette el a gondolatait�l. – Van valami terved? – k�rdezte.
- Ha nem akarjuk meggyilkolni az eg�sz falu lakoss�g�t, nincs – s�gta vissza.
- De h�t… nincs valami h�kuszp�kuszod? Kis elmevar�zslat, hogy lesznek sz�vesek elengedni…
- A m�gia nem h�kuszp�kusz – jelentette ki fagyosan. – Am�gy pedig, �gy hiszem, az intelligenci�juk nem el�g nagy ahhoz, hogy hasson r�juk egy ilyesfajta var�zslat… �s t�l sokan vannak. Nincs akkora hatalmam, hogy mindenkit elb�joljak.
- Akkor? Semmit sem tehet�nk?
- V�rjuk meg, mit akarnak t�l�nk. Egyel�re nem t�madtak meg, nem t�nt �gy, mintha meg akarn�nak minket �lni… Am�g nem vesz�lyesek r�nk k�zvetlen�l, nem tehet�nk semmit. Nem akarok felesleges v�ront�st rendezni…
M�g �k besz�lgettek, a t�lgy alatti lakb�l egy �jabb h�m gy�k l�pett el�. M�g nagyobb volt, mint kor�bban t�mad�ik, s�t�tsz�rke b�re valamilyen anyaggal lehetett bekenve, hogy csillogott a napf�nyben. B�szk�n, m�lt�s�gteljesen l�pkedett, ahogy odas�t�lt a suttog�khoz. R�juk d�rrent primit�v nyelv�n, mire a k�t f�rfi elhallgatott, k�r�rvend� �r�met okozva ezzel a h�ll�nek. Siker�n felbuzdulva a b�szke l�ny v�gigs�t�lt a megk�t�z�tt csapat el�tt, mindegyik�kh�z volt egy-k�t g�nyos szava, b�r ebb�l az emberek nem sokat �rtettek.
� a vez�r? – k�ldte k�rd�s�t gondolati �ton Jade Medardus fel�.
Ezek szerint – v�laszolt szint�n szellemhangon a f�rfi, de hosszabb besz�lget�sbe nem bocs�tkozott.
Miut�n a gy�kok vezet�je befejezte zs�km�nya szemrev�telez�s�t, visszavonult az �regbe. Lassan a t�bbi h�ll� is befejezte a szeml�l�d�st, visszat�rt mindenki a saj�t dolg�hoz, egyed�l �reik nem mozdultak. Medardusnak lassan kezdett nagyon elege lenni a t�z� napon val� �csorg�sb�l, azt v�rta, d�ntsenek v�gre sorsuk fel�l, mindegy hogy, csak d�ntsenek… Azonban a vez�r nem t�rt vissza tov�bbra sem, �s n�h�ny perc eltelt�vel egy v�n h�ll� indult ut�na, bel�pve a t�lgy alatti �regbe, azonban el�tte m�g odaintett a csapat �reinek, �gy r�videsen ism�t vagy h�sz gy�k gy�lt k�r�j�k, d�rd�kat szegezve r�juk. K�zrefogt�k a kincskeres�ket, majd a telep�l�s sz�le fel� kezdt�k terelni �ket. Nem �rtek hozz�juk, mintha undorodn�nak az �rint�st�l, csak hangos szavakkal ir�ny�tott�k �ket, mint valami barmokat.
- Most mit csin�lnak? Hov� visznek minket? – Jade eddig tartotta mag�t, egy sz�t sem sz�lt, most azonban kezdett kit�rni bel�le a k�ts�gbees�s. Hangja remegett, a csapd�ba esett vad�llat pillant�s�val tekintett k�rbe, m�dot rem�lve a menek�l�sre, azonban a gy�kok minden ir�nyb�l ott ny�zs�gtek k�r�l�tt�k, �s a l�ny retteg�s�t l�tva m�g t�bben gy�ltek oda, nehogy sz�kni pr�b�ljon. Meg�ll�s n�lk�l vezett�k �ket tov�bb, egyre messzebb a falu k�zpontj�t�l.
Lassan m�r ism�t vissza�rtek az erd�be, de nem �lltak meg tov�bbra sem, �s a m�gus v�g�l felfedezte �ti c�ljukat. Egy sz�les �s m�ly �reg fel� tartottak, szinte k�zvetlen�l az erd� sz�ls� f�i alatt. A k�zel�ben nem volt m�sik �reg, erre m�r nem laktak gy�kok, �s a lyuk sem hason�tott a kor�bban l�tottakra. A fala minden�tt teljesen f�gg�leges volt, szinte csak egy f�ldbe v�jt verem. A h�ll�k odaterelt�k, �s figyelmeztet�s n�lk�l l�kd�st�k bele �ket, majd ahogy mind a tizenketten lent voltak, durv�n faragott fal�ceket kezdtek a lyuk f�l� hordani, lassan fedve be teljesen �ket.
- Ne!!! – Jade v�gk�pp elvesztette �nuralm�t, hangosan hisztizve pr�b�lt meg felkapaszkodni az �reg fal�n, azonban az egyik �r durv�n visszal�kte.
- Ne temessenek el… Nem akarok meghalni… Nem �gy…
F�ldt�l piszkos arc�n maszatos cs�kot hagytak k�nnyei, ahogy n�m�n zokogva cs�szott le a falhoz. T�rdeit felvonta, �s �tkulcsolta k�t karj�val, k�ts�gbeesetten pillantva v�g t�rsain a be�llt f�lhom�lyban. A l�cek m�r mind a hely�kre ker�ltek, �s most n�m�n hallgatt�k v�gig, ahogy a gy�kok k�veket g�rgetnek f�l�j�k, majd homokot hordtak r�juk. Egyik�k sem sz�lt egy sz�t sem, de mindannyiuk lelke elnehezedett, ahogy az egyre halkul� kapar�sz�st hallgatt�k…
- Tulajdonk�ppen most �lve eltemetnek minket – sz�lalt meg v�g�l halk hangon Vorka, �sszefoglalva a t�nyeket. Jade t�rd�re hajtotta a fej�t, cs�ndesen s�rt. Nem tudtak neki egyetlen vigasztal� sz�t sem mondani, pont ugyanolyan k�ts�gbeesettek voltak �nmaguk is. V�g�l, ahogy a hangok elhaltak fej�k f�l�tt, Perpignan t�rdelt oda a f�l-elf le�nyz� mell�.
- Nem hinn�m, hogy hagyn�nak itt meghalni – sz�lt halkan, k�rges tenyer�t a l�ny karj�ra helyezve. Neki besz�lt, �t akarta megnyugtatni, de szavai mindenkihez sz�ltak. Halov�nyan elmosolyodott, ahogy folytatta. – Abban nem lenne semmi �lvezet. �s k�l�nben is, ha a hal�lunkat akarn�k, m�r meg�ltek volna.
- Az is lehet, hogy �k nem olyan v�rszomjasak, mint te… - pr�b�lt viccel�dni Wemoym, �s b�r a po�n el�g gyatra volt, Jade v�g�l fej�t megemelve elmosolyodott. Mint zivatar ut�n a melenget� napf�ny, �gy t�rt vissza meggy�t�rt arc�ra kedves mosolya, de szemeib�l tov�bbra is s�t�tt a k�ts�gbees�s, �s a retteg�s.
Medardus s�hajtva ford�tott h�tat csapat�nak, �s k�rben�zett az �regben. M�lys�g�t tekintve egy ember sz�m�ra szinte t�k�letes volt, fel lehetett benne egyenesedni, �s m�g a kez�t is f�l kellett ny�jtania, ha el akarta �rni a perem�t, b�r ha egy gy�kot z�rtak volna oda, az r�videsen rosszul lett volna a fej�t s�rol� deszk�k k�zels�g�t�l. A berendez�s szinte teljesen hi�nyzott, a gondosan elegyengetett f�ld�n nem volt m�s csak n�h�ny pen�szes �llatb�r, val�sz�n�leg azok szolg�ltak fekhely�l. A m�gus f�ltekintett, �s lassan k�rbej�rt a helys�gben. T�rsai n�m�n k�vett�k pillant�sukkal s�t�j�t, nem sz�ltak akkor sem, mikor a f�rfi meg�llt az egyik faln�l. Kez�t f�lny�jtotta, ujjait a l�cek r�seibe fesz�tette. Azon a helyen er�sebben sz�r�d�tt �t a f�ny, l�tszott, nincs semmi f�l�tte, de es�lye sem volt elmozd�tani a deszk�kat… Keser�en elmosolyodott, majd szembefordult csapat�val.
- Sajn�lom. Annyira sajn�lom…

�r�k, napok, hetek telhettek el, a s�t�ts�gben nem volt a csapat sz�m�ra id�. Az egyetlen t�mpontot az adta, hogy id�nk�nt �telt haj�tottak be nekik a l�cek k�zti r�seken, de az �zott keny�r, �s a szikkadt h�s nem sokat jav�tott a ked�ly�llapotukon. Amit kaptak, nem csak rossz volt, hanem kev�s is, szinte �heztek mellette… �s szomjaztak, nagyon. Els� nap, mikor megkapt�k a poshadt vizet, szomjasan, sz�raz torokkal estek neki, azonban az ital h�nyingerkelt� szagot �rasztott… �s nem csak a szaga volt sz�rny�, az �ze is. B�r ihattak volna rengeteget, minden nap kaptak bel�le, gusztusuk az nem volt hozz�, annyit fogyasztottak csak, amennyi felt�tlen�l sz�ks�ges volt.
- Valahogy musz�j innen kijutnunk, ha nem akarunk megd�gleni! – csapott kez�vel d�h�sen a f�ldre Berent, �s a kijelent�sre halk s�haj hagyta el t�rsai sz�j�t. Lassan megszokott� v�lt ez a t�ma, napj�ban t�bbsz�r is el�ker�lt… Megold�st azonban nem tal�ltak.
- M�gis hogyan? M�r t�bbsz�r pr�b�ltuk sz�tfesz�teni a deszk�kat. Egy mar�k homok a nyakadba, m�s eredm�nye nincs… Vagy van tal�n m�s �tleted? – v�gott vissza a f�l-elfnek Rhenus.
- Fiv�remnek igaza van – jegyezte meg halkan Lacter. – Ha nem sz�k�nk, meg, itt teng�dhet�nk hal�lunkig.
- Ezzel �n is egyet�rtek, de a j� sz�nd�k nem el�g a szabadul�shoz! – �rvelt az elf, pillant�s�t a f�lv�rek k�z�tt j�rtatva.
- El�bb-ut�bb kivisznek majd minket innen… B�r ink�bb ut�bb – kelt f�l az �llatb�rr�l Wemoym, amin eddig fek�dt.
- Mib�l gondolod? – kapcsol�dott be a besz�lget�sbe Vorka is.
- K�l�nben nem hoztak volna �telt… - ny�jt�zott nagyot a sz�ke ifj�.
- M�r ha ezt a mosl�kot �telnek lehet nevezni – fejezte be b�tyja mondat�t Wyem, elhaj�tva az eddig r�gcs�lt pen�szes kenyeret.
Medardus a sarokban �lve figyelte a besz�lget�st. Nem sz�lt bele egy sz�val sem, nem is nagyon �rdekelte, mir�l vitatkoznak… Gondolatai folyamatosan a szabadul�suk k�r�l j�rtak, b�r �p esz�vel tudta, hogy lehetetlen b�rt�n�kb�l kijutniuk. Keveset besz�lt, mi�ta ott voltak, ha pedig m�gis, akkor is mindig ugyanazt hajtogatta: nagyon sajn�lja, hogy oda ker�ltek, minden miatta van, nem kellett volna beler�ngatnia �ket… Lassan teljesen elmer�lt az �nsajn�lat tenger�ben, t�rsai pedig meg sem pr�b�lt�k bel�le kir�ngatni. Medardus tudta, hogy unj�k m�r az �lland� bocs�natk�r�st, �s hogy �k nem gondolj�k �gy… De � att�l m�g �gy gondolta. Nem adta f�l egy pillanatra sem, folyamatosan szabadul�st keresett, megfogadta, hogy valamik�pp kijuttatja �ket… Azonban att�l vonakodott, hogy m�gi�t haszn�ljon. Megtehette volna, a pusztul�sba k�ldhette volna az eg�sz telep�l�st, elrombolhatta volna a fej�k f�l�tt l�v� k�veket, deszk�kat, de valami visszatartotta. Nem tudta volna megmondani, mi, de nem �rezte volna helyesnek… H�t nem tette, �s nem is eml�tette, hogy megtehetn�.
Fels�hajtott, majd hirtelen felpattant. – Hallgass�tok csak!
- Mit? – k�rdezett vissza Perpignan.
A m�gus nem v�laszolt, csak mutat�ujj�t szor�totta ajk�ra, cs�ndre intve t�rsait, �s n�m�n f�lelt tov�bb. Ekkor m�r mindegyik�k a f�l�t hegyezve pr�b�lta elcs�pni a zajt, ami f�lkeltette vezet�j�k �rdekl�d�s�t. N�h�ny sz�vdobban�snyi id� telhetett el, m�g cs�ndben hallgatt�k a fej�k f�l�tti vil�got, mikor v�g�l meghallott�k a halk kapar�sz�st.
- Ki�snak minket – �llap�totta meg Jade.