Sora ásítozva ébredt már 3 hete, annak hogy May és Leon a színpadnál vannak gyorsan megmosakodott kiment az erkélyre és nyújtózkodva beszívott egy kis friss levegőt. Szétnézett, mint általában ilyenkor most is nagy volt a mozgás igaz még csak reggel volt de hát a munkának sose lehet vége. Visszament a szobájába Levadászta Fantomot és a szokásos Fantomkötöző ceremónia után elment zuhanyozni, aztán pedig felöltözött és elindult az ebédlőbe. Útközben az edző terem előtt ment el és csodák csodájára Leon edzett éppen.
Sora: hmm… Régen nem erre jöttem vagy mi? Sose láttam ilyen korán edzeni. – Gondolta magában és nézni kezdte. – Olyan furcsa mintha nekem is be kellene mennem. Be is megyek. – benyitott az ajtón és bentről kezdte nézni Leon gyakorlatait, aki még nem vette észre.
Sora: ökm… - jelezte, hogy ott van nem sok hatással igaz Leon észre, vette nem törődött vele. – Jó, ha nem figyelsz rám, akkor is megkérdezem. Reggeliztél már? – Mondta majd mivel nem kapott választ kisétált és az ebédlőbe ment ahol a barátaihoz ült. Pár perc múlva megjelent Leon.
Sora: Hát igen, ha nem szólok be, se jön belemerült, volna az edzésbe és talán még ebédelni se jött, volna. – Mondta halkan.
Mia: Hogy? Mit mondtál Sora?
Sora: semmit, semmit bocsánat csak elgondolkodtam. – Mondta és folytatta a reggelijét. Amikor visszafelé tartott Leon már megint az edzőteremben volt Sora ismét bement leült egy székre és nézni kezdte. Leon nem törődött vele de pár órával később mikor épp lehordta volna, hogy miért nézi, ahelyett hogy ő is csinálna valamit belépett Ana.
Ana: Sora Mia kész az új darabbal gyere a főnök, hivat. – szétnézett a teremben.- ja és őt is. – mondta gúnyosan majd kiment. Sora még mindig a széken ült és Leont, nézte, aki leugrott a védőhálóba onnan pedig a padlóra.
Leon: ennek sok értelme nincs. Inkább mehetnél fejleszteni a képességeidet, ha vannak. –mondta lenézően és elsétált Sora mellett.
Sora: Tudod én, szeretem kihasználni a pihenőnapokat. – Mondta mosolyogva és Leon után ment. Aki csak szótlanul ment tovább Kalos irodája felé. Az irodában Mia elkezdte a történet bemutatását.
Mia: Hát, mint tudjátok a Dracula lesz a következő darab a főszereplők:
Dracula mint Leon.
Mina Murray mint Sora
Leon: Mia megmondtam, nem kell partner, vedd ki Murray szerepét a darabból.
Mia: de hát…
May: Enyém lesz Mina Murray szerepe és Leon az én partnerem lesz nem a tiéd Sora. – robbant be a terembe May.
Mia: De a szerep Sorára lett írva és…
Leon: Holnap megmutathatjátok, mit tudtok. – mondta majd felállt és kisétált.
Kalos: Haltátok mit mondott, menjetek edzeni. – monda majd mindenkit kiküldött az irodából. Sora elment Anával és Miával a városba. Közben Leon a szobájában ült az ágyon és gondolkodott.
Leon: Hmm ez a lány olyan furcsa mintha ismerném tisztára olyan, mint ő. De nem érdekel, a közelébe sem érhet neki ez holnap be is bizonyosodik. – Gondolta magában majd lefeküdt aludni. Másnap May már korán reggel kipakolta az ebédlőt majd edzeni ment.
Sora az ajtóból figyelte egy darabig majd bement és fel mászott az emelvényre.
May: mi az felébredt a kis álomszuszék? Hát így jártál most már enyém az edzőterem. -
Mondta gúnyosan
Sora: jól van nekem úgysincs szükségem edzésre de, segíthetek, ha gondolod. – mondta kis mosollyal a száján.
May: Mit képzelsz te magadról ki vagy? Még ha fizetnének, se vállalnék el segítséget tőled. Olyan sötét vagy.
Sora: hát jó te tudod, na szia délután. –ezzel kiment és elment a közeli parkba sétálni.
Délután már mindenki ott volt az edző teremben, amikor Sora belépett.
May: Na végre azt hittem feladod, és mégis hogy van pofád késve bejönni ide?
Sora: Késve? Hmm egy perccel hamarabb értem ide már megbocsáss, azért mer te félórája, itt virítasz, azért nekem nem kell. – mondta morogva és May meg a többiek csak pislogni, tudtak.
Kalos: Na akkor lássuk. May ha már úgyis fent vagy te kezdesz. – mondta majd leült egy székre. May elkezdte a manővert (amit ugye mindenki látott már gondolom) amit hibátlanul megcsinált persze mondta is utána a nagy szöveget.
May: NA ezt csináld utánam Sora… - Leon ekkor felállt és elindult a kijárat felé. – Látod még csak nem is kíváncsi rád. – mondta nevetve mire Leon megfordult.
Leon: Téved May Wong én, azért megyek el, mert a maga mutatványa siralmas volt Sora pedig még csak edzeni se edzett és kétlem, hogy így valamit is képes lenne megcsinálni. – Mondta lemondóan Sorára pillantva, aki felállt és elindult az állványzat felé.
Sora: azért nem kell leírni te is, meg tudnád csinálni edzés nélkül vagy nem?
Leon: ez nem kérdés de teneked próbálkoznod is felesleges. – mondta majd ismét elindult.
Sora: azért csak nézd, meg nem veszítesz semmit. – mondta és már fent is volt és fel is állt a speciális trapézra majd ellendült forogni kezdett egyre gyorsabban majd kiugrott róla és forogva közeledett a kötél felé egy szaltóval úgy érkeztet, hogy a lába ért be a kötélbe és pörögni kezdett vele Pont úgy, mint Leon annak idején. Majd visszaérkezett az állványzatra.
Sora: Huh ezt nem hagyhattam ki – gondolta magában és rá nézett a többiek döbbent arcára. – mi a baj nem volt jó?
Kalos: Azt hiszem meg is, van a fősze… - mondta volna, de Sora közbe vágott.
Sora: Igen May én rosszul vagyok, nem fogok tudni főszerepet játszani, sajnálom. – hazudja de, nem látszik rajta.
Kalos: Hát jó de ez az egyetlen eset és menj el Dr. Kate-hez vizsgáljon meg.
Sora: rendben Főnök – mondta és lejött melléjük és kiment az ajtón, de közben rá nézett Leonra is. Pár órával később Leon gyakorolt az edző terembe, amikor Sora belépett azt ajtón és ismét elfoglalta helyét egy széken de most csak a padlót nézte. Leon leugrott a hálóra onnan a padlóra és oda ment Sorához.
Leon: Miért mondtad le a szerepet, és ne hazudj Kalos se hitte el ebben biztos, lehetsz.
Sora: mert csak. – mondta mogorván.
Leon: látom nem vagy beszélgető kedvedben, akkor visszamegyek. – mondta és visszaindult de, Sora megállította.
Sora: jó bocs csak kicsit ki vagyok. – mondta már kedvesebben, amire Leon megfordult és ő is leült egy székre.
Leon: mi történt veled? Először mikor láttalak szerepelni közel, se voltál ilyen jó.
Sora: visszafogtam magam.
Leon: És miért?
Sora: ezt nem mondhatom el, sajnálom.
Leon: rendben de akkor gyere edzeni, mert még meg találok sértődni. – mondta, és mintha mosolygott volna de csak nagyon halványan, de Sorának már az is nagyon tetszett.
Sora: rendben- mondta mosolyogva és elkezdtek edzeni, késő este fejezték be és mindketten nagyon elfáradtak.
Sora: huh ez jó volt. – ránézett egy órára és elkerekedtek a szemei. – hát aludni már nem sokat fogunk.
Leon: nem a tiéd a főszerep és ilyen tudással nem kell sokat edzened a mellékszerepekre.
Sora: az lehet de, akkor se kómásan szeretnék gyakorolni.
Leon: értem akkor ez volt az utolsó ilyen délután.
Sora: dehogy is, sőt minél többször ismételjük meg. – mondta még mindig Lihegve majd felállt a földről. – De tényleg megyek, mert itt fogok elaludni. – mondta majd indult volna.
Leon: felesleges a szálás már úgyis zárva van.
Sora: Uhu tényleg a francba akkor hol fogok aludni!? - Kérdezte magától
Leon: Gondolom itt, ahogy én is szoktam, ha sokáig vagyok.
Sora: akkor ezért végzel mindig a reggelivel, mikor mi még csak befelé megyünk.
Leon: pontosan.
Sora: és Hol szoktál aludni?
Leon: Hát itt az egyik szertárban van egy hálózsákom és ott.
Sora: oh értem. – mondta és elindult az ajtófeléé – én is keresek magamnak valamit.
Leon: Gyere, kölcsön adom én, majd alszok a földön, mint az első pár alkalommal
Sora: tényleg? Köszönöm. - Mondta mosolyogva
A szertárban már kész volt a hálózsák és Sora készült belebújni, amikor eszébe jutott.
Sora: Leon nem fogsz megfázni?
Leon: nem! – mondta, és lezártnak tekintette az ügyet.
Sora: biztos? Inkább gyere te is bele bőven, elférünk benne ketten.
Leon: Nem jó nekem így. – mondta kicsit hangosabban, amire Sora már nem mondott semmit és pár perccel később már aludtak is