Elérkezett a premier napja. Sora és Leon hatalmas sikert aratott. Minden nézőnek tetszett, hogy a halálsiten és az angyal együtt szerepelt. Sora elbűvölő jelleme mellett Leon erős egyénisége tökéletesen mutatott. És mintha ezt a nézők is észrevették volna. A darab végén egy csókjelenetnek kellett következni. Katynek igaza volt; Sora tényleg alaposan feltüzelte Leont, amit minden artista megérzett, hogy más lett a mozgása. Végül elérkezett a várva- várt csók. Minden szereplő lélegzet visszafolytva várt. Layla és Katy a színfalak mögül nézték, hogy vajon a férfi tényleg megcsókolja a lányt. Leon átölelte Sorát, olyan gyengéden hogy a lány beleborzongott. Majd egyre közeldett az arcához. A hideg, ezüst tekintet betekintést engdett. Egy pillanatra felfedte parterének, minden érzelmét. De amint a férfi forró ajkai érintették Sora puha száját, lehunyta a szemeit. Szorosan átölelte a férfi nyakát, hisz nem volt nála sokkal kisebb. Talán 10 centivel. Csókjuk mély volt. Nem színpadi. Ez igazi volt. Édes és forró, tele szenvedéllyel. Leon, hirtelen többet akart, majd észrevéve magát, abba hagyta a csókot, és azonnal elhúzódott. Felnézett a közönség felé, és felvette álarcát. Sora egy ideig nézte őt, majd a közönség felé fordult, és integetni kezdett. A közönség tapsorkánban tört ki. A férfiak és a gyerekek Sora nevét harsogták, míg a nők Leonét. Csakhogy a férfi nem mozdult. Egyetlen izma sem rezdült. Mikor az emrek kivonultak, Sora hamarabb ment ki, mint Leon. A férfi nem tudta mi ütött belé. Olyan vágyat érzett, hogy még maga is megdöbbent. Ráadásul sokkal többet akart. Levette a jelmezét, majd visszaindult, mivel Kalosnak bejelenteni valója volt. Sora ott állt Layla és Katy mellett, és a két lány gratulációját fogadta. Leon csendben nézte az életvidám, gyönyörű lányt.

- Eljött az idő, hogy neki kezdjünk a nagy műsornak!- jelentette be Kalos.- Elutazunk a felkészülés idejére. A görög tengerpartra megyünk, de ott hegyek is vannak, szóval minden adott. Csak szólok, hogy most döntsetek. Kétkedésnek itt nincs helye. Ha vállaljátok akkor végig kell csinálnotok, akármi a tét.- nézett komolyan a két szereplőre.
- Vállalom.- felelte habozás nélkül Sora.
- Én is.- mondta Leon, a lány válasza után.
- Az egyikőtök jobban fog szenvedni, mint a másik.- mondta Kalos.- De rendben. Mia a darab címe.
- Igenis.- lépett elő.- A darab címe: Mennybéli pokol.- mondta mire suttogni kezdtek.- Gondolom már maga cím is elárulta, hogy démonok és angyalok lesznek a szereplők. De a darab ennél sokkal többet rejt.- mondta sejtelmesen.- Az ugrásokról csak annyit, hogy kettőt csinál Sora és Layla.- a lányok bólintottak.- Egyet Sora és Yuri. Egyet Layla és Yuri, egyet Leon és Layla, a többit pedig Sora és Leon.
- És csak ennyi?- kérdezte Sora.
- Nem kisasszony. Többször is szerepeltek, majd együtt de azok nem lesznek olyan nehéz, és veszélyes ugrások.- mondta.
- Rendben mindenki menjen, mert 3 nap múlva indulunk.- mondta Kalos, és ő maga elindult Sarahval.
- Sora!- szólt Layla.- Holnap reggel érted megyek.- mondta mosolyogva.- Készülj el.
- Miért is?- nézett értetlenül.
- Holnap sajtó tájékoztató lesz.- válaszolt.
- Értem. És Yuri?- kérdezte.
- Yuri Leonért megy.- válaszolt.- Majd holnap után pedig az újoncok beválogatása lesz, amin neked is részt kell venned, mint a legjobbnak.

Sora nem mondott semmit csak bólintott, majd a számára hívott limuzinban haza ment. Egy szép nagy lakást vett meg, a városban egy nyugodt ámde előkelő környéken. Nem is sejtve, hogy a házával szemben egyik ismerősének a háza van. Kinyitotta az ajtót, és belépett. Hatalmas nappali stílusosan berendezve. Majd a hálószobájába ment. Hatalmas francia ággyal és mindennel felszerelve. Bordó függöny az erkélyajtónál. És szintén bordó selyem takaró. Ledobta a táskáját, majd vetkőzni készült, hogy fürdeni megy amikor idegesítő hangot hallott.

- Sora, zuhanyozni mégy?- lebegett a lány elé egy pöttöm alak.- Helyes. Amúgy is nyúzottnak tűnsz, és vissza kell nyerned a páratlan szépségedet.
- Fantom.- kezdte a lány nyájasan.- Csak nem lesekedni akarsz?- majd fogta és megkötözte a kis lényt.
- Ezt nem hiszem el.- moromolta Fantom magának.- Ki hinné, hogy a lány ennyire gyerekes tud lenni.- majd észrevette, hogy Sora kijött, egy rövid kék, selyem hálóingben.- Sora, úgy érzem valami nagyon nyomja a szíved.
- Nem is gondolod mennyire.- engedte el, majd bebújt az ágyba.- Rég láttam őt. Őrjítően jóképű lett!- mosolyodott el.
- Sora!- szólt komolyan a szellem.- Eljött az idő, hogy megpróbáljátok újra a manővert.
- Nem Fantom.- mondta Sora.- Soha többé.- majd az oldalára fordult és elaludt.
- Drága angyal.- mondta ellágyulva.- Sokat kell még kűzdened. De ha nagyon vágysz rá, meg tudod tenni. Ő a te igazi partnered, és te vagy az egyetlen aki fel tudja olvasztani a szívét.- majd ő is eltűnt a sötétben.

Reggel Sora elég fáradtan ébredt. Felvett egy világoskék vékony nadrágot, és egy sárga félvállas toppot. Egy fehér szanda és már kész is volt. Haja ezuttal teljesen egyenesen omlott le a hátán. Enyhén kisminkelte magát, és egy napszemüveget tett a fejére. Layla már meg is érkezett mire elkészült. Elköszönt Fantomtól, és már el is indultak a színpadhoz. Az utat végig nevették. A kiszállás nem volt épp zökkenőmentes, ugyanis minden tele volt újságírókkal. Sora hirtelen azt vette észre, hogy Layla teljesen eltűnt. A riporterek megrohamozták amint meglátták. Sora próbált hátrálni, és ez egy ideig sikerült is amikor neki ütközött valakinek. Túlságosan is ismerős volt számára ez az illat. Hátra fordulva szembe találta magát Leonnal. A férfi hidegen nézte őt, de valami más is volt a szemében. Majd a férfi az újságírók felé tekintett. Megfogta Sora kezét, és szó nélkül futásnak eredt. Majd behúzódtak egy raktárba. A helyiség elég szűkös volt, így eléggé össze kellet húzniuk magukat. Sora neki szorult Leon izmos mellkasának, és belőle áradó szantálfa illata szinte elbódította. A férfi észrevétlenül közelebb húzódott. Jázmin édes illata csapta meg, ami kábítólag hatott az érzékeire. Már épp eléggé fel volt tüzelve, de ez csak tovább fokozta vágyát. Átölelte a lány derekát.

- Sora...- suttogta.- Miért?
- Leon, az volt a helyes.- suttogta és nekidőlt a férfinak.- Hidd el egyszer majd megérted.
- Nem hiszem.- hallatszott egy hűvös, távoli hang, majd Leon kilépett a helyiségből.
- Leon!- kiáltott utána Sora, de ő nem fodult meg.- Én vagyok a hibás, de nem volt választásom.- suttgota, majd a másik irányba ment.

A tájékoztatón Sora Leon és Layla között ült. A férfi nem akart megszólalni. Még csak rá sem nézett. A hozzá intézett kérdéseket hűvösen, szűkszavúan megválaszolta és kész. Majd az egyik riporter feltett egy elég kényes kérdést, de Leon számított erre.

- Mr. Oswald. Meg van elégedve a partnere teljesítményével?- kérdezte.
- Teljes mértékig.- hangzott a válasz amin mindenki megdöbbent.
- És ő maga számára a tökéletes partner?- kérdezte egy másik.
- Igen. Sora Naegino tud csak olyan magasságokba jutni, amit eddig az összes partneremtől elvártam.-ez elismerés volt, mégis ridegen csengett.- Elismerem, hogy Miss Naegino jobb mint akárki más.
- Miss Negino.- fordult egy másik Sora felé.- Milyen volt az első szerepe itt?
- Csodálatos volt.- mosolygott.- Nagyon összeszokott csapattal van dolgom és ez tetszik.
- És a partnere?- jött egy újabb kérdés.
- Leon Oswald kitűnik az összes artista közzül.- mondta, és nem vette észre, ahogy Yuri és Layla összemosolyog.- Fantasztikus volt vele szerepelni.
- Önök már szerepeltek együtt régebben. Nem igaz?- hangzott el, amin mindenki megdöbbent.
- Igen.- mosolyodott el Sora.- Leon a partnerem volt három évvel ezelőtt. De hogy mi történt, az nem tartozik senkire.- mondta hűvösen.
- Akivel akkor szerepelt egy teljesen más személyiség volt.- hallatszott egy női hang.- Mondja csak mit szól a Halál istenhez?- jött a gúnyos kérdés.
- Mi?- kérdezte Sora és haragosan összeszűkítette a szemeit.- Milyen Halál istenhez?- kérdezte dühösen.- Nem tudom honnan szedik, de ez undorító.- állt fel.- Mégis mit gondolnak miért lett ilyen?- kérdezte szinte kiabálva.- Hogy a fenébe merik így nevezni, és annak képzelni ami valójában nem is létezik? Milyen jogon ítélik meg őt? Mindennek amit tett, oka volt. És nagyon ajánlom, hogy sűrgősen felejtsék el ezt a nevet. Mert Leon nem az!- kiáltotta.- Semmi közük az életéhez, és egyik embernek sincs joga így nevezni őt. Leon Oswald egy artista. A világ legjobb artistája. Egy olyan ember aki magasan mindenki fölött áll, és nem érhet fel hozzá senki. Még én sem.- suttogta.- Ahhoz viszont senkinek nincs joga, hogy valamilyen névvel illessék.
- Dehát tönkre tette számos partnere életét.- hangzott egy másik.
- Ugyan már milyen hülyeség ez?- kérdezte dühösen Sora.- Én öt évig voltam a partnere mégsem tett tönkre. Ellenkezőleg. Nem tartom kizártnak, hogy a hölgyek az angyalok táncát kísérelték meg. Abban elég egy rossz lépés. Egyetlen elhibázott ugrás, és mind a két fél meghalhat. Gondolom egyik hölgy sem halt meg. És ez annak köszönhető, hogy Leon valamilyen szinten korrigálni tudta a hibát. Az ilyen esetekben nem csoda, hogy a lány megsérül, akármilyen jó a partnere, az angyaltáncot csak a lány csinálhatja, és így neki nagyobb a kockázat. Leon is meghalhatott volna, saját életét kockáztatta. Mondják csak maguk szerint ilyen a Halál isten?- kérdezte gúnyosan, amin az összes újságíró meglepődött de úgy látszott felnyílt a szemük.- A hölgyek természetes módon Leont hibáztatták, mert nem tudta őket sérülések nélkül levinni. De ez nem az ő hibája. Én bízom Leonban, hisz vele gyakoroltam az angyalok táncát én is.- ült vissza.
- Ezek szerint rábízná Leon Oswaldra az életét is?- kérdezte egy kedvesebb női hang.
Sora ránézett partnerére, és látta szemében a teljes döbbenetet bár az nem nézett rá.- Igen. Akár az életemet is.- válaszolta elmosolyodva.

Leon nem akart hinni a fülének. Sora olyan hévvel állt a védelmére, ahogy még senki. Különös érzés kerítette hatalmába. Kellemes fájdalmat érzett a szívében. Igen ez az a Sora akit annyi évig a partnerének tekintett. Nem csak a színpadon. Az életben is teljesen kigészítették egymást. Mint tűz és víz. Mint ég és föld. De akkor még ő is más volt. Sora rábízná az életét? Tudnia kellett volna. A lány nem azért hagyta el, mert akarta, hanem mert muszály volt. Valami történt. Valami történt Sorával is azon a napon. A szemében már nem csillogott ott az a felhőtlen öröm, mint régen. De nem sokat változott. Habár olyan gyönyörű lett, amire Leon egyáltalán nem számíto