- Én nem adom fel egy könnyen a céljaimat, és legtöbbször elérem amit akarok.

          - Én se. És ha egyszer nemet mondok azt nem szoktam megváltoztatni.

          - Lehet, de most kénytelen leszel.” mondta és elővett egy pengét a zsebéből.”
          - Azzal meg mit akarsz?
          - Nyugi, amíg azt csinálod amit mondok addig nem esik bajod.”mondta egy kajzán vigyorral majd felállt az ágyról és közeledni kezdett.”

A félelemtől földbe gyökereztek a lábaim és nem tudtam mit tegyek, végül úgy döntöttem hogy itt nem maradhatok így ami épp a kezem ügyébe akadt azt hozzávágtam és futásnak eredtem. Kiáltani nem akartam de azt se tudtam hogy merre futok végül észrevettem hogy Alex a nyomomban van és ez megrémített, most már bármit el tudtam volna képzelni róla. Végül Leon házánál lyukadtam ki és eszeveszettül elkezdtem dörömbölni az ajtaján. Szinte minden percben hátranéztem és láttam a felém közeledő alakot, majd mikor kinyílt az ajtó Leont beljebb löktem beléptem majd a hátam mögött becsaptam az ajtót. A férfi értetlenül nézte ahogy hátat fordítok és gyorsan kulcsra zárom az ajtót. Pár perccel később hangos dörömbölés hallatszott az ajtónál amitől ismét megrémültem és Leon mögé bújtam. Az illető 10 perc kitartó kopogás után úgy látszott feladta. Ekkor leültem a kanapéra Leonnal majd hozzábújtam ami különösen jól esett. Nem kérdezett semmit csak szorosan magához ölelt. Majd kb. 20 perc elteltével mikor már kezdett szabályozódni a légzésem felnéztem rá és anélkül hogy kérdezett volna bármit is elmeséltem neki mindent.

Meg se kellet kérdeznem rögtön felajánlotta vagyis inkább rám parancsolt, hogy nála töltöm az éjszakát ami ellen különösen semmi kifogásom nem volt. Megmutatta hol van a vendégszoba majd köszönés után kiment és lekapcsolta a villanyokat. Gyorsan lefeküdtem az ágyra és a nyakamig felhúztam a takarót. Nem telt bele sok idő és a szobát már a folyamatos szuszogásom hangja töltötte meg. Fél óra után egy hangos kiáltással riadtam fel és felültem az ágyba. Leon ahogy meghallotta a hangomat rögtön felpattant és a szobám felé vette az irányt, majd kopogás nélkül bejött és meglátott könnyek közt úszva.

          - Mi történt?”kérdezte kedvesen tőle nem megszokott lágyabb hangnemben.”

          - Semmi, csak rosszat álmodtam.Bocsáss meg hogy felkeltettelek.”válaszoltam miközben próbáltam könnyeimet letörölni az arcomról.”

          - Nem gond, azért vagy itt hogy biztonságban légy.”mondta majd leült az ágy szélére.”
          - Köszönöm.” húztam kis mosolyra a szám.”
          - Itt maradok amíg el nem alszol. Jó???” kérdezte miközben még közelebb ült hozzám és betakart a pléddel.”
Válasz helyett bólintottam párat majd még a takaróért nyúltam hogy még jobban felhúzzam de pont ott fogtam meg ahol még mindig Leon keze volt.
          - Bocs.”mondtam kicsit elpirulva.”

A francia artista csak elmosolyodott és feljebb húzta a takarót.
          - Na jó most próbálj meg aludni.
          - Rendben.”mondtam majd lehunytam a szemem, de rögtön ki is nyitottam mert ismét eszembe jutott Alex. Majd ujjra megjelent pár könnycsepp a szememben”
          - Nyugalom, itt nem eshet bajod. Tudod mit gyere át az én szobámba ott nagyobb az ágy és elférünk ketten.” mondta teljes határozottsággal”

          - De…

          - Semmi de!! Jössz és kész. Vigyázni csak úgy tudok rád ha melletted vagyok és itt nem férek el.”mondta majd takaróval együtt felemelt majd átvitt a szomszéd szobába.”

          - Oké.”mondtam mikor lerakott az ágyra.”

          - Mindjárt jövök lekapcsolom a villanyt, itt hagyhatlak???

          - Persze. Menny csak és még egyszer köszönöm.

Leon gyorsan lekapcsolta a lámpákat majd vissza is jött és lefeküdt az ágy másik felére.

          - Jó éjt.” mondtam majd a fejemet felé fordítva becsuktam szemeim.”

A férfi követe a példámat és ő is elaludt.

Reggel mikor Leon felkelt azt vette észre, hogy szinte egész testemmel rajta fekszem ezért inkább úgy döntött hogy visszafekszik, de mikor megmozdult, felkeltem és rögtön elvörösödtem mikor Leonnal találtam szembe magamat.
          - Jó reggelt.” mondtam miközben rögtön felültem.”

          - Hello. Hogy aludtál?

          - Jól.”mosolyodtam el”

          - Reggelit?

          - Itt??? ÁÁá nem akarok alkalmatlankodni már így is sokkal többet tettél.

          - Csak viszonoztam a szívességet. Na egy kávét legalább iszol?
          - Igen.
          - És van már ötleted hogy most mit csinálsz????
          - Felkelek.

          - Nem így értem. A tegnapi…

          - Jah, hát nem tudom. Nagyon megrémültem, de nem tehetek semmit hisz ki hinné el hogy az új srác egy pengével ront nekem.

          - Én biztosan elhiszem.”húzta mosolyra a száját.”

          - Nah, most mindegy, az fontosabb hogy visszajössz a színpadhoz.

          - Ez egyszerű, csak beszélnem kell Kalosal, és ha már ott vagyok elintézhetem ezt az Alex          -es ügyet is ha gondolod. De nem nagyon szeretnélek egyedül hagyni így velem jöhetnél.
          - Ez jó ötlet és kedves vagy hogy…”nem fejeztem  be mert a kezembe vettem a csészét és belekortyoltam a kávéba. …megértesz!

          - Természetes. Nah én elmegyek zuhanyozni addig magadra hagylak oké???

          - Oda mégse mehetek veled.”gúnyolódtam kicsit”

          - Mért nem???” kérdezetett vissza komolyan”
          - Menny!!!”szóltam rá szórós tekintettel” Ha valami nagyon nagy baj van akkor koiáltok, de addig beágyazok.
          - Akkor pár perc múlva jövök.”mondta miközben eltűnt egy ajtó mögött.”
Gyorsan beágyaztam majd visszaültem a konyhába és megittam a maradék kávét.

10 perc múlva megjelent Leon egy szál törülközőbe a konyhában.

          - Minden rendben??
          - Igen.”pirultam el.”

          - Te is letusolsz ?
          - De nincs ruhám.

Leon elgondolkodott pár percig majd bement az egyik szobába és kijött egy lila egyberészes szoknyával a kezében.
          - Remélem ez jó lesz.
          - Ööö köszönöm, de honnan???” kérdeztem miközben átvettem”
          - Még… Sophié volt csak ő már nem tudta felvenni.

          - Ez estben nem fogathatom el. Ez számodra egy emlék a húgodról.

          - De nyugodtam fogadd el, mert így is csak porosodott a szekrénybe.

          - Biztos vagy benne, hogy ….

          - Igen, teljesen nem lesz semmi gond ezt csak azért tartottam meg mert tetszett és kidobni nem akartam.

          - Értem, akkor mindjárt jövök.” válaszoltam miközben elindultam a fürdő felé.”

Gyorsan lezuhanyoztam majd a felvettem a szoknyát ami pont jó volt rám.
Mikor kiléptem az ajtón Leon ált előttem a szokásos fekete ruhájában.
          - Nagyon jól áll.
          - Köszönöm.” feleltem kicsit elpirulva”
          - Öhm, kaphatnék egy fésűt????
          - Persze, egy pillanat.”mondta majd hozott egy hajkefét.”

Megfésültem a hajam és egy kontyba felfogtam.
          - Kösz.”nyújtottam vissza a fésűt.
          - Nincs mit.

          - Akkor mehetünk?
          - Igen”válaszolt határozottam majd az ajtó felé vettük az irányt”
Amint kiléptünk az ajtón elkezdtek kattogni a fényképezők.
          - Szabad?”kérdezte kedvesen Leon majd átkarol”

          - Persze.” válaszoltam még mindig meglepetten”

Gyors léptekkel elindultunk a sportkocsi felé. Beszállás után  Leon rögtön elindult és mikor már a kamerák kereszttüzéből kijutottunk megállt az út szélén.

          - Azt tudnod kell, hogy holnap minden egyes újságnak ez lesz a címlapján és furábbnál          -furább történetekkel fognak előállni, hogy te mit kerestél nálam, de az a fontos, hogy te ne idegeskedj miatta.
          - Rendben. De honnan tudták, hogy???

          - Nem tudom, de ez nem lényeges.”mondta miközben ismét beindította a kocsit.”

30 órával később már a színpadnál voltunk és épp a parkolóban parkoltunk le mikor megláttam Alexet.
          - Itt van Leon.” mondtam hangomban félelemmel”

          - Nyugalom, én is itt vagyok.” mondta majd mikor kiszálltam a kocsiból rögtön magához húzott és így indult el.
          - De Leon nem gondolod hogy férre fogják érteni?? 
          - És téged zavar?” fordult felém kérdő szemekkel”
          - Nem egyáltalán.”válaszoltam miközben még jobban hozzá bújtam”
Ahogy beértünk a színpad területére Kalos irodáját vettük célba, igaz hogy útközben jó pár ember elcsodálkozott, de nem is figyeltem rájuk.

Kopogás után bementünk a főnökhöz aki nagyon meglepődött a látványtól egy rész hogy Leon nincs kórházban, másrészt az öleléstől.
          - Jó reggelt.”köszöntünk egyszerre majd leültünk a két székre ezzel elengedve egymást amitől valamiért rossz kedvem lett, de ezt Leon tekintetében is viszontláttam.”
          - Hogy, hogy kiengedtek Leon fiam???
          - Hát ha jól emlékszem akkor a Dr. Kate azt mondta hogy Sorának köszönhetem.”mondta majd kedvesen rám pillantott”
          - Értem, hát nagyon örülök hogy visszajöttél mert Sora megmakacsolta magát és nem akar főszereplő lenni.
          - Ezen én nem segíthetek, de szeretnék vagyis szeretnénk egy másik dologról is beszélni.
          - És mi lenne az?

          - Tegnap a kórházban Sora rendesen kiosztotta ha jól tudom a nevét akkor Alexet, és este mikor tőlem hazament azt mondta hogy egy pengével támadt neki, és végül hozzám rohant és mindezt elmesélte” mondta majd rám nézett és látta hogy már könnycseppek folynak végig az arcomon.”     
          - Ezt nem értem, mért tenne ilyet??
          - Mert nemet mondtam neki.
          - De…
          - Semmi de Kalos vagy most rögtön kihívod a rendőröket és elviteted vagy mind a ketten felmondunk és akkor a Kaleido színpadnak vége. „mondta teljesen ridegen”

„Ez nem lehet igaz itt hagyná a színpadot csak azért, mert nem rúgja ki Kalos, Alexet.” Gondolkodtam el egy pillanatra magamban, de rögtön fel is eszméltem mikro Leon felállt a mellettem lévő székről és a kezét nyújtotta.
          - Mennyünk.”mondta határozottan.”
          - Rendben.”válaszoltam kicsit határozatlanul miközben felálltam a székről és mellé álltam .”
          - Várjatok egy pillanat. Ezt ugye nem gondoljátok komolyan.

          - De!!!” válaszolt röviden majd megindult az ajtó felé.”

          - Nem csak te vagy itt Leon és arról nem tudok hogy Sora nem tudna beszélni így az ő véleményére is kíváncsi vagyok. Szóval????
          - Én… én Leonal érkeztem és ha ő távozik vele megyek.”mondtam most már én is határozottan.”
          - Köszönöm.”súgta olyan halkan hogy csak én haljam.”
          - Értsétek meg nem dobhatom, ki ilyen váddal.

          - Milyen váddal???”kezdett bele Leon, de én elhallgattattam”
          - Nem hiszem el hogy mindent megtettem a színpadért amit csak tudtam, és most hogy én kérnék valamit nem hajlandó megtenni, vagyis szerintem el semmi hiszi amit Leon az imént mondott.

          - Elhiszem, de.
          - Viszlát.” köszöntünk egyszerre majd kimentünk a teremből.”
Teljes csöndben mentünk egymás mellet egészen a szobámig végül Leon szólalt meg.

          - Várj egy kicsit gyere inkább mögöttem.
          - Jó.

A francia artista bement és körülnézett majd jelezte hogy nincs senki a szobába.
          - És most mihez kezdesz??” kérdezte miközben leült az egyik székre.”
          - Nem tudom, itt nem maradhatok.”mondtam miközben elővettem a bőröndömet és elkezdtem pakolni a ruháimat.”

          - Ha gondolod, maradhatsz nálam amíg le nem csukják azt az őrültet.” kérdezte teljes nyugalommal a hangjában.”
          - Hát.. nem is tudom inkább nem zavarnálak tovább kiveszek majd egy szobát.” válaszoltam kicsit akadozottan.”

„ Mi ez?? Mért akar rám vigyázni, a közelembe lenni? Nem mintha nem lenne jó érzés, mert sokkal nagyobb biztonságban érzem magamat mellet mint általában, de…”
”Mért mondott nem          -et??? Mért nem akar nálam lakni, hisz tegnap is milyen jól elvoltunk. Viszonoznom kell azt amit ő tett, de hogyan hogyha nem akar a közelembe lenni.”

Amíg elcsomagoltam nem szóltunk egymáshoz, mind a kettőnk mélyen elgondolkodott.
          - Nem gondoltad meg magad??”kérdezte ismét, de most a hangjában egy olyan dolog volt felfedezhető amit eddig még soha nem halottam, olyan volt mind amikor egy kisgyerek kérleli az anyukát hogy had kapjon fagyit.”
          - De.”válaszoltam új hogy a szívem ezt súgta de az eszem tiltakozott.”
          - Valóban?” nézett rám a nagy ezüstös szemivel”
          - Ha nem gond. De, ha…
          - Nem, dehogy is akkor ezt megbeszéltünk. Nálam fogsz lakni.”zárta le a vitát határozottan, de mégis kedvesen.”

          - Rendben.” feleltem kicsit megszeppenve”
          - Minden elpakoltál amire szükséged van????

          - Azt hiszem igen. Mehetünk.”mondtam majd felemeltem a bőröndöket.

A szobától a kocsiig tartó utat néma csendben tettük meg. De a kocsinál nagy meglepetés várt mind a kettőnket. Szinte az egész színpad ott ált és nem engedett az autó közelébe.

          - Sora!!!”hangzott legalább 5 helyről, de mintha meg se halottam volna követtem Leont.”
          - Várjatok egy kicsit.”szólalt meg Kalos a tömegtől kb. 1 méterre.”