12. fejezet

Új kezdet

Amikor a gép megállt és kinyílt az ajtó, kissé megijedtem. Féltem, hogy fognak majd reagálni, de boldog voltam. Mikor leengedték a lépcsőt, már hatalmas mosoly terült szét az arcomon.

Leon ellökte magát a faltól és mosolyra húzódott a szája, ami a csapat figyelmét sem kerülte el.

- Leon, te mosolyogsz!! – fogott padlót May.

- Lehet, hogy hallucinálok, de én is látom. – jegyezte meg nagyra nyílt szemekkel Rozetta.

- Ha hallucinálsz, akkor együtt menjünk az elme osztályra. – lépett a két lány mellé Mia. Leon előre ment, vagy 10 métert, majd megállt és, várta, mikor szállok le. Lassan bőröndömmel a kezemben lesétáltam a lépcsőn, és megálltam a csapattal szemben. Hát, mit ne mondjak, voltak rendesen döbbent arcok. Egyedül három ember nem döbbent le, ők kedvesen mosolyogtak. Layla és Kalos, a többiek mellett álltak, míg Leon valamivel előrébb. Amint megláttam, vidám mosolyra kúsztak ajkaim, és eldobva a bőröndömet felé rohantam. Mikor odaértem, átöleltem és felkapott, miközben megforgatott. Hihetetlenül jó érzés volt újra érezni az óvó ölelését. És érezni, a kesernyés nyírfa illatát, melyre minden nap gondoltam az elmúlt évben. Lassan letett a földre és én eleresztettem a nyakát. Mélyen tekintettünk egymás szemébe, és ugyanazt láttuk. Szerelmet. Lassan elmosolyodott. A többiek, csak ekkor ocsúdtak fel, és indultak meg felénk.

- Hannah! – kiabálták vidáman mosolyogva.

- Vörös hajjal, jobban tetszettél. – jegyezte meg kedvesem, egy szívdöglesztő mosoly keretében.

- Ennek örülök. – mosolyodtam el, majd lekaptam a fejemről a fekete parókát, és ledobtam a földre. Vöröses-lilás tincseim, szabadon omlottak a hátamra. Leon lassan lehajolt hozzám, és édesen megcsókolt. 

- Sora!!! – hallottam a tömeg döbbent hangját, de nem tudtam foglalkozni velük, mert kedvesem igencsak lekötötte a figyelmemet. A csókja édes volt és lágy, mintha csak évek óta erre várt volna. Lassan a levegőhiány miatt szét kellett válnunk, mert félő volt, hogy megfulladunk. Ahogy elengedtük egymás ajkait, rögvest a másik tekintetét kerestük. Amint megtaláltuk, mindketten elmosolyodtunk.

- Hiányoztál. – mosolyogtam gyengéden.

- Te is nekem, el sem tudom mondani mennyire. – válaszolta, miközben egymásba fonódtak a kezeink.

- Ezek szerint, visszajössz velem, a bőröndömért. – mosolyogtam huncutul, majd magammal húztam, a félredobott csomagom felé. Mikor magamhoz vettem, hatalmasat sóhajtottam, majd a ledöbbent társaság felé vettük az utunkat. Aki először üdvözölni akart, az Layla volt. Kissé szégyelltem magam előtte, de ahogy rám emelte a jégkék szemeit, tudtam nem haragszik rám. Mosolyogta öleltük meg egymást, mint régen látott legjobb barátnők. Után visszafogottan kezet fogtunk Kalos-al, majd következtek rég látott barátnőim. Rozetta sírva borult a nyakamba, míg May ordibált velem egy sort, majd ő is megölelt. Mia és Anna lehordtak, hogy legalább nekik, miért nem mondtam el az igazat, vagy hívhattam volna őket. A üdvözlésnek kedvesem szabott gátat, miszerint menjünk vissza a színpadra. Amire én örömmel mondtam igent, majd kézen fogva elindultunk mindannyiunk otthona felé.

És hogy mi történt utána. Nos, Visszatértem a színpadra, és ennek örömére, ismét előadtuk a Hattyúk Tavát. Leon és rögvest összeköltöztünk, és az évek folyamán, még sikeresebb manővereket vittünk véghez, egymás oldalán. 1 évvel később, Mia és Ken, összeházasodtak, majd megszületett első gyermekük, akit Lucy-nek neveztek. Leon és én is egybekeltünk, de minket, rögvest három babával ajándékozott meg a sors. Emily, Jason és Siori nevet kapták. Mikor megtudtam, hogy hármas ikreink lesznek, határtalanul boldog voltam. Természetesen az első, akik megtudták, azok Layla és May voltak. Csak utánuk mertem elmondani Leon-nak, mert May még kicsapta volna a hisztit, ha nem ő tudja meg elsőnek. De ő már csak ilyen, és milyennek fogatuk el, és szerettük meg. A szülés után, persze amint kellően lefogytam, visszatértem és a gyerekek mellett tovább szerepeltem. Ahogy a gyerekek nőttek, úgy szerették meg ők is, egyre jobban a színpadot. Ami egyet jelentett, kellemetlen szobatársam, maradásával. Fantom rendszerint igyekezett körülöttem legyeskedni, és fürdésre venni, de ilyenkor általában, Siori kapta be. Amin Leon és én csak nevettünk. 5 éves koráig, Fantom meg sem merte közelíteni, ami teljesen érthető volt.

VÉGE