XV.

Sz�p kis csapat gy�lt �ssze tisztelet�nkre, szinte zavarba ejt. Szinte. Isaac k�zben megjelenik m�g�ttem. Lionel t�k�letes munk�t v�gzett: itt van Whitfield, �s elk�peszt�en sz�r�s tekintettel m�reget hol engem, hol Tessertet. B�ztat�.

- Nocsak, megker�lt a t�kozl� kisl�ny? K�r, hogy �n nem foglak visszafogadni. – jegyzi meg g�nyosan. – R�ad�sul nincs egyed�l, minden elismer�sem.

- Elengedtek, vagy net�n nem szeretn�tek azt a bizonyos happy endet?

- Itt egyed�l te fogsz bef�r�dni.

- Mi�ta tegez�d�nk Whitfield? – firtatom, hiszen ez m�gsem j�rja. Kezem �szrevehet�en a h�tamhoz cs�sztatom. Nem az �vem fogdosom.

- Jobb, ha nem teszed! – aj�nlja fenyeget�en Lionel. Sajn�lom, hogy pont vele kell v�geznem. A v�r�s pasas cs�b�t�bb c�lpont lenne.

Tessert brigantjai sehol sincsenek, Isaac mell�m �ll. El�h�zzuk a fegyvert, �n kifejezetten Whitfieldre tartom. V�laszk�nt nem t�bb mint t�z m�sik stukker ir�nyul r�m. Igen kellemetlen fordulat.

- Engedjetek el minket! – k�rem viszonylag nyugodt �s l�gy hangon.

- Nem vagy abban a helyzetben.

- Szerintem meg igen. Tudod, mibe ker�lne nektek esetleg meg�lni k�z�s bar�tunkat? – k�rdezem fenyegetve, a meglep�en hal�lnyugodt Tessertre pillantva.

- Sajn�lni fogjuk. Elmegyek a temet�setekre. – feleli Lionel.

- Nem lesz r� alkalmad. – feleli Christian. � is el�r�nt egy fegyvert, nem j� jel. Miel�tt lel�n� Lionelt, vagy b�rmelyik�ket, �n cselekszem.

L�v�semet sz�mtalan m�sik k�veti. Mindenki fedez�ket keres, mi pont a Ferrari m�g�tt… H�rman vagyunk egy csapat ellen, mandr�k n�lk�l. Nem fair. Az aut� sajnos v�szesen k�zeledik a t�sztasz�r� �llaghoz, mi m�g�tte ugyancsak. K�zben persze a l�v�ld�z�sre t�bben is odagy�lnek, v�rszagot rem�lve vagy �nk�ntes igazs�got szolg�ltatva, nem tudom, de besz�llnak. Rem�lem, az�rt lesz, aki ezt t�l�li. T�ram p�r perc m�lva �resen kattan. El�veszem a m�sikat, puszt�n vakt�lt�nnyel t�ltve. �lni biztos nem fogok vele, de tartok t�le puszt�n ez a t�ny nem kelt senkiben szimp�ti�t, hogy engem le ne l�j�n. Intek Isaacnak, � karon ragadja az aranyifj�t, �s kivet�d�nk a k�zel �ll� Toyot�hoz. Minden terv szerint megy. Lionel �tk�zben el�g k�zel ker�lt hozz�nk, hogy h�n szeretett b�tyja c�lba vehesse. Nem k�slekedem, finoman ell�k�m az id�sebb testv�r karj�t, helyette �n s�t�m el a vakt�lt�nyt. Azonban vagy visszhangzik a k�rny�k, vagy k�t l�v�s d�rd�l?! Nincs id�m gondolkozni, bev�g�dom a hirtelen gyorsul� kocsiba �s elporzunk.

Pr�b�lom elrejteni reszket� kezeimet t�bb, kevesebb sikerrel. A h�ts� �l�sen nem t�nik szembe ideges viselked�sem, f�leg egy ilyen �sszet�z�s ut�n. Tal�n t�l j�l siker�lt minden.

- Amikor azt mondtam, csendesebb helyre, nem �ppen erre gondoltam. – jegyzi meg nevet�s �s egyben kiss� sajn�lkoz� hangon Tessert.

- �n is eml�tettem, hogy vel�nk mindig t�rt�nik valami hasonl�.

- Pezseg a leveg� k�r�l�tt�nk. Meglep, hogy hidegv�rrel r�l�tt�l az �cs�mre. – fordul h�tra �rdekl�dve.

- Pedig nem csoda. �tvert, mint kider�lt. Megbocs�thatatlan, amit tett.

- H�t igen, sose b�sz�ts fel egy okos �s gy�ny�r� n�t. Nincs n�luk vesz�lyesebb. Nem illett hozz�d. – jegyzi meg �ntelten.

- Egyet �rt�nk. – nem ebben…

Agyam egyre csak s l�v�seket sz�molja. Lehetetlen, hogy val�ban megt�rt�nt! Isaac vezet, Tessert rejt�lyesen ir�ny�t, �n magam r�sz�r�l reszketek. S�t�t, kihalt utc�kon j�runk. Nem �rtem, mit keres�nk itt, de nem is foglalkozom vele t�lzottan. Legsz�vesebben visszamenn�k, �s �r�lt m�dj�ra sikoltozn�m: „Nem, az nem lehet!”. De nincs mit tenni, belekezdt�nk ebbe a j�t�kba. �nk�nt v�llaltuk ezt a szab�lyt is, tudva egyik�nk tal�n meghal. Vajon meg�rte? Hiszen el�g vagyok e egymagam, hogy mindannyiunk tetteit helyrehozzam? Jogom volt b�rmiben is d�nteni? Egyre jobban f�lek �s �rzem, tal�n nem �gy kellett volna. Ha Lionelnek volt igaza - mint eddig megannyiszor, mikor megk�rd�jelezte tetteimet - �s m�gsem akart, vagy pr�b�lt meg�ll�tani. Lehet m�gis b�zott bennem?

- Leah, meg�rkezt�nk! – sz�l�t Isaac idegesen. Ezek szerint, m�r l�tszik rajtam az �v�d�s.

Tessert el�remegy, addig b�ty�m mond megnyugv�sul p�r sz�t. Hat�stalan.

Elhagyatottnak t�n� rakt�r�p�letben vagyunk. K�v�lr�l olyannyira elhagyatottnak t�nik, mint b�rmely m�s eddigi b�v�hely�nk. Csod�lom, hogy senkinek nem t�nnek fel ezek a helyek?! Tal�n �pp ez�rt…

Nincs nagy ny�zsg�s, val�ban rakt�roznak valamit. �rezni a f�r�szpor �s forg�cs t�m�tt illat�t a leveg�ben. Hossz� sorok k�gy�znak el�tt�nk. F�ny alig hatolhat be a magasan kialak�tott ablakoknak nevezett sz�k r�sen. A falak s�t�tsz�rk�n alszanak, tal�n a mocsokt�l, vagy m�r eleve ilyenek voltak. Az �p�let legv�g�n l�pcs�k vezetnek egy szinttel feljebb, bizony�ra az irod�khoz. Az egyik elrelux�zott ajt� m�g�l halv�ny l�mpaf�ny sz�r�dik ki, bentr�l mozgol�d�s hallatszik.

Tessert nyugodt l�ptekkel halad el�l, m�g�tte b�ty�m, legv�g�l �n, k�v�ncsi �s egyben csod�lkoz� szemekkel. Nem tudok r�j�nni mit tarthatnak itt, b�r �tleteim az�rt akadnak b�ven.

A fics�r magabiztosan nyit be az ajt�n, meglepetts�g csak a mi felt�n�s�nkre t�mad. Nem is pr�b�lom elrejteni �nn�n d�bbenetemet, mikor Daniellel ker�l�k szembe.

- R�gen tal�lkoztunk, Leah. – kezdi saj�tosan nagyk�p� modor�ban. Nem v�ltozott semmit, hacsak le nem sz�m�tjuk, hogy ez�ttal sokkal ny�zottabbnak l�tszik, mint annak idej�n.

- Szerencs�re.

- Az�rt l�tom nem hagyott el a humorod, r�ad�sul bel�ttad v�gre, hogy jobb a nyertesek oldal�n.

- �letemben el�sz�r tudok igazat adni neked. – vicsorgom bar�ts�gosan. Ha tudn�, hogy �n t�nyleg a lehets�ges nyertesek k�z�tt maradtam. Ironikus.

- F�n�k, mib�l gondolod, hogy nem �rul�? – firtatja �lesen a tehets�ges talpnyal�. Sz�vesen megfojtogatn�m a r�gi id�k sz�p kedv��rt.

- Martins val�sz�n�leg halott – �ltala. Bizony�ra nem �ll mellett�k?! Ha m�gsem, el�g lesz j�indulatb�l jelk�pesen kitenn�nk �ket az utc�ra egy j�l l�that� helyre, �s p�r perc m�lva halottak lesznek mindketten. – villantja r�m ijeszt� mosoly�t.

- Igaz�n kedves �nt�l. – morgom – Am�gy rettent�en f�raszt� napon vagyunk t�l Isaaccal. �lmos �s ny�g�s is vagyok.

- H�t persze, majd holnap besz�l�nk. Daniel, k�s�rd a k�t Watsont leend� sz�ll�sukra.

- Hogyne.

Daniel eleget tesz f�n�ke parancs�nak. Fekete Mercivel visz minket sz�ll�sunkra – j�l mehet neki.

Ez a hely sem k�l�nb�zik sokban az eddigiekt�l. R�viden: a f�ld alatt b�v�hely. Iszony�an klis�s. Ami meglep kiss�, hogy k�zel sem olyan felszerelt, r�ad�sul purit�nabb is, mint az �rz�k rejtekhelyei. Azt hittem annyi k�rutakon szerzett, p�nzbeli t�mogat�s ut�n tal�n hasznosabban k�ltik el a bev�teleket. Sokat elm�lkedni nincs id�m, mivel egy hatalmas n� el�m �ll, vagyis f�l�m, �s viszonylag n�ies mozdulattal �tbaigaz�t egy s�t�t folyos� ir�ny�ba. Igen, ott lesz a lakoszt�lyom. Azonban egyel�re m�s programom van, mint az alv�s �s csomagol�s. �letemben el�sz�r leszek olyan szorgalmas, hogy elj�rjak a megbesz�l�sekre, hab�r igaz, hogy ez�ttal nem h�vnak. Megv�rom, am�g a n�szem�ly megbizonyosodik r�lam, miszerint j�l elvagyok �s sehova nem tartok, azt�n m�gis �vatosan kilop�dzom szob�mb�l. K�sz �lm�ny a falakhoz s�rl�dva megkeresni az irod�jukat, vagy ahhoz hasonl� szob�csk�jukat. P�rszor sz�vrohamhoz hasonl� �lm�nyt �lek �t �j lak�t�rsaim j�volt�b�l, Isaaccal tal�lkozva pedig egyenesen sokkot kapok p�r percre. Szerencs�re eltereli r�lam t�rsas�ga figyelm�t, nyugodtan elp�rologhatok.

Munk�mat siker koron�zza, megtal�lom Danielt, amint telefon�l. Megb�jok egy kev�sb� l�that� helyre �s f�lelek:

- …rendben. Tudom, hogy mit tett, de akkor sem hiszem el teljesen. Egyed�l �t �lte volna meg? Ez t�l �tl�tsz�. Mindenesetre a f�n�k �gy l�tszik, b�zik benn�k, nincs mit tenni. Holnap val�sz�n�leg a fegyverrakt�rba is elviszi. Nagyon �vatosnak kell lenn�nk. Ismerem �t: ha a fej�be vesz valamit v�ghez is viszi, b�rmi �ron…megbizonyosodt�l r�la? Biztos, hogy halott? – �v�lti a kagyl�ba. Minden tagom megremeg, az egyens�lyom vesz�tve diszkr�ten a falhoz v�g�dom. Lehet hangosabbra siker�lt, mint kellett volna, mert Daniel egy pillanatra abbahagyja a besz�lget�st, majd folytatja.  – Ne csit�tgass. Ezek szerint nem is sejtik, hogy te is vel�nk vagy. Remek. Holnap besz�l�nk. – v�gja le a telefont. – Leah, gyere be, tudom, hogy itt vagy. 

- Nos, - k�sz�r�l�m meg torkom – van egy olyan sejt�sem, hogy nem b�zol bennem.

- J�l sejted. Honnan is?

- Semmi k�l�n�s, csiripelt�k. Sz�val, nem hiszed el, hogy t�nyleg meg�ltem Lionelt?

- M�r igen. Tudod, nem csak �n voltam be�p�tett oda�t. Azt mondja t�nyleg halott, hiszek neked.

- Ki? – k�rdem elhal� hangon. Pr�b�lok nem az el�jul�sra, mint k�nnyebb �s cs�b�t�bb �tra gondolni ebben a helyzetben.

- S�padt vagy, mintha meglepett volna a h�r. Mondd csak, az zavar, hogy meg�lted?

- Nem. – v�gom r�, kiss� tal�n t�l gyorsan. – Az �rdekelne, hogy ki figyelt m�g amikor ott voltam.

- Nem is sejted? – l�p k�zelebb hozz�m. A r�gi j�l ismert mozdulattal v�gigsim�t arcomon. A r�gi, j�l ismert h�nyinger is megvan…

- Nathaniel?

- Hideg.

- Whitfield? – csuklik el halkan hangom.

- Magadn�l vagy? Az a fick� k�sz elmebaj. Becs�letes �s sziklaszil�rd egy�nis�g.

- Nem �gy, mint te.

- …mint mi. – jav�t ki. – Gondolj bele. �rul� lett�l. Milyen �rz�s?

- Pocs�k. Ki az? – firtatom t�relmetlen�l.

- Ki m�s is lehetne, ha nem az aranyos Rebecca.

- Ez most komoly? – t�r ki bel�lem a keser� nevet�s.

- Mi�rt ne? – l�p el t�lem.

- Akkor ez�rt ajn�rozott t�ged annyira? Folyton csit�tgatott, hogy ne menjek veled szembe. H�t ez�rt. Volt is k�ztetek valami? – forsz�rozom.

- Zavarna? N�h�nyszor lefek�dt�nk, nem t�bb. Unalmas szeret�, de ann�l jobb k�m.

- �n kellettem volna?!

- M�g helyre hozhatjuk a hib�t. – hajolna sz�mra, �n meg el�le.

- Ne r�h�gtess, mert m�r f�j. – s�gom f�l�be – Te �r�k m�sodik vagy, nem vetted m�g �szre? Lionel sokkal jobb volt, mint te. De ne rem�nykedj, att�l, hogy halott, m�g van m�s. Christian is jobb, mint te. Add f�l, talpnyal� vagy, nem Don Juan. – sziszegem. Elh�z�dik t�lem �s meg�t.

- Szajha! – sistergi, majd ott hagy, d�h�sen maga ut�n csapva az ajt�t is.

Alig tudom elhinni, hogy Rebecca az, aki eg�sz v�gig seg�dkezett, b�r igaz�n gyan�thattam volna. Csak ker�lj�n a kezeim k�z�. Ami azonban jobban aggaszt, hogy ezek szerint t�nyleg meghalt? S�r�g�rcs ker�lget, �s mivel nincs ki el�tt titkolnom �rzelmeim, halk zokog�sban t�r�k ki. Rebecca, mint majdnem p�rtatlan megfigyel�, b�tran megbizonyosodhatott a t�ny f�l�tt: egyik�nk elbukott…

XVI.

Halv�ny eml�kk�p sajdul fel tudatom legm�ly�n, hogy Isaac k�s�r a hideg �s s�t�t szob�mba. Nem tudom mennyi id� telik el, nem tudom, mi t�rt�nik �s azt sem, hol vagyok. Legal�bb az �lmok kegyelmeznek - nem t�rnek r�m.

Hab�r azt hittem m�r napok �ta verg�d�m �gyamban, hamar r� kell j�nn�m, csal alig p�r �r�t aludtam.

Arcom ny�zott, mindenem f�j. De ez most mind nem fontos. El kell j�tszanom, hogy t�nyleg ide tartozom, s�t legjobb, ha magam is elhiszem. Most el�sz�r �t kell gondolnom mindazt, amit eddig megtudhattam, kider�tettem. Teh�t kifejlesztett�k az ellenszert a f�l vil�g betegs�g�re, amelyet persze esz�k �g�ban sincs forgalomba hozni. Ebb�l egyenesen az emberekre vesz�lyes m�rget kre�ltak, hogy fegyverekbe, net�n egy�b hadieszk�z felhaszn�l�s�val �jabb biol�giai fegyvert vessenek be, a legkev�sb� sem hum�nus c�lzattal. Azut�n persze az az�ta kialakult sejt�seim nyom�n, joggal sejthetem, hogy miel�tt a fejesek maguk is kihal�lozn�nak, beveszik az addig t�nylegesen m�k�d� ellenszer-v�ltozatot. Azut�n tuti biznisz lesz �rus�tani, konkurensek n�lk�l…

Vajon mennyi �rtatlan embert �ldoztak m�r fel a tudom�ny �lszent isteneinek, csakis gy�gy�t� sz�nd�kkal? M�r el�re l�tom, hogy es�lyt sem fognak adni az embereknek a v�dekez�sre, legkev�sb� a t�l�l�sre. �s mindezt csak bossz�b�l �s haszonb�l. V�geznek mindenkivel, azt�n mi j�v�nk, �rz�k…

Ki kell der�tenem a pontos c�ljaikat, megszereznem a titkos adataikat, azt�n el kell juttatnom valahogy a m�sik oldalra. Igen, els�re k�nny�nek hangzik?! �s azut�n? Ha a m�sik b�zisnak csak a k�zel�be megyek, minden tov�bbi k�rd�s n�lk�l csipetk�v� l�nek – jobb esetben. Ha itt maradok, az itteniek fognak kiv�gezni, amint kider�l az igazs�g. Zseni�lis. Sz�val levonhatom a k�vetkeztet�st, hogy �gy is, �gy is v�gem van, csak id� k�rd�se.

Az ajt�n kopog�s n�lk�l j�n be Isaac. Mivel villany nem �g, balerin�kat megsz�gyen�t� mozdulatsorral ter�l el egy kisebb �s alattomosabb b�tordarabban.

- Mit m�velsz? – suttogom megrov�n.

- Padl�t pucolok, szerinted?! – feleli morcosan. – J�ttem megn�zni mi van a h�gommal.

- S�t�tben?

- Abban. Tudod, hogy mekkora bajban lenn�nk, ha nem megyek ut�nad, hogy hol vagy m�r? Mi �js�g? – �rdekl�di v�g�l tapintatosabb hangnemben.

Mell�m �l a k�kem�ny �gy sz�l�re.

- Semmi k�l�n�s. �v�d�m. Mi lesz most? Tudom, hogy az �n �tletem volt ez az eg�sz �s azt is, hogy nem �rtettettek velem egyet, de az�rt n�ha t�mogathatna valaki, adott esetben te.

- Most mit v�rsz, mit mondjak? Veszett�l megsz�vtuk.

- K�sz. Pont erre volt sz�ks�gem.

- Nincs mit. Am�gy szerencs�nk van, hogy t�nyleg bevett�k ezt az eg�szet. P�r h�nappal ezel�tt, m�r nem �ln�nk. �ppen lefoglalja �ket valami nagyon nagy, �s fontos dolog, sz�val k�t �j emberrel nem foglalkoznak. R�ad�sul az ut�bbi id�ben nem szokatlan az eff�le �tp�rtol�s.

- Mint patk�nyok a s�llyed� haj�r�l. Lassan �n is hiszem, hogy jobb itt. Szerinted, ha ki is der�t�nk valamit, mik�nt juttassuk el a h�reket, az �rz�kh�z?

- Egyszer�en. �n k�nnyen kapcsolatba l�pek vel�k, mert van egy-k�t bar�tom itt, akik seg�tenek.

- Meg�r�lt�l? Nem mondhatod el senkinek!

- Nem kell, tudj�k. Hasonl� cip�ben j�rnak, mint mi. N�mi ellen�r k�s�ret�ben hajland�ak leplezni t�nyked�s�nket, n�ha pedig adj�k a h�ly�t, vakot, n�m�t, s�ketet, ami kell. �sszehoznak egy tal�lkoz�t Whitfielddel.

- Viccelsz? Az a pasas kit�z�tt engem els�dleges k�zellens�gg�! Ja igen, �s t�ged is. – teszem hozz� megfontoltan.

- �rtsd meg, � az egyetlen, ha eddig nem j�tt�l volna r�, aki gyakorlatilag b�rmit megtehet. Nincs m�s!

- Lett volna. – s�hajtom k�nnyesed� szemmel. Isaac szerencs�mre nem l�thatja, hiszen a felt�n�s elker�l�se v�gett m�g mindig a vaks�t�tben t�rsalgunk.

- Elterjedt a h�r. Sajn�lom, ami t�rt�nt, de legal�bb itt h�sk�nt vagy sz�mon tartva. Jelenleg azonban egy luxus h�j�n vagyunk, �s az az id�. K�pes vagy tov�bb csin�lni? Mert, ha nem…

- Igen, k�pes vagyok. – szak�tom f�lbe hat�rozottan.

- Rendben. Reggel val�sz�n�leg Sharppal m�sz Tesserthez. Ott kider�thetsz p�r dolgot, p�ld�ul, mik a terveik?! �n megtudom, hogy mik�nt terveznek mindent �s mikor. Este m�r lehet Whitfielddel is tal�lkozhatsz. Ha eddig nem tudott volna semmir�l, majd felvil�gos�tod �s tal�n n�mi �jdons�ggal is szolg�lhatsz neki. A t�bbivel egyel�re ne t�r�dj. Te vagy a csali.

- �rtem. Vicces, hogy p�r h�nappal ezel�tt egyszer� felder�t�k�nt j�rtam a gyan�sabbn�l gyan�sabb helyeket, hogy hol lehetnek k�mek, �rul�k. Erre kider�l, hogy pont egy ilyent�l kaptam a parancsokat. Lionel megjelen�s�vel pedig elindult a g�pezet. Daniel v�gleg bep�ccent, el�rulta �nmag�t saj�t retteg�s�vel. Tudta, hogy melegszik a talaj. Megl�pett, mi megvetett�k �s erre v�g�l mind itt k�t�tt�nk ki. Fel kellett n�n�m a feladathoz �s megtettem. El�g profi vagyok, hogy v�gigcsin�ljak mindent az�rt, amiben egyed�l hiszek.

Reggel val�ban az t�rt�nik, amit Isaac mondott, hiszen Daniel visz el Tesserthez. Eg�sz �ton inger�lten n�z r�m, nem mintha nem lenne oka. V�rig s�rtettem ezt a m�kvir�g lelk�let� f�rfit, aki mindenn�l jobban szeretne engem megkapni. B�r att�l tartok ezut�n legfeljebb kar�ba h�z�sr�l lehetne vele besz�lni.

Az id� cs�p�sre fordult, de a h� enged a napnak �s olvad�snak indult. Janu�rban ez nem j� jel. Latyak mindenhol, bossz�san egyens�lyoz� j�r�kel�k, kitart� kutyas�t�ltat�k �z�nlik el az utc�t. Igazi sz�nkavalk�d. Legal�bb a mikul�sok elt�ntek a k�rny�kr�l.

- Meg�rkezt�nk. – sz�lal meg indulatosan Daniel.

Nem sz�lok, kisz�llok. Ismerem ezt a helyet, rossz eml�kek f�znek ide, a Tessert vill�hoz. Legut�bb bet�rtem ide p�r t�rsammal, erre most vill�sreggelire v�rnak. Az ajt�ban egy �zl�sesen megszabott �lt�ny� pingvin v�r. Aranyosnak t�nik manaps�g egy ilyen embert is l�tni, f�leg, ha az angol viktori�nus korszakban megszokott gesztusokkal k�sz�nt, mint h�lgyet. Kuncog�somat m�gis rosszall� pillant�ssal nyugt�zza. �tvezet a nappalin, egyenesen az eb�dl�be, ahol �jdons�lt lovagom k�sz�l a reggelihez. Eddig nem volt szerencs�m ilyen j�l megn�zni magamnak sem a h�zat, sem tulajdonos�t. A gazdags�g �s modern �letfelfog�s minden eszk�ze megtal�lhat� itt.

- Rem�lem kipihente mag�t. Tegnap izgalmas napunk volt.

- Val�ban. L�tom, maga is b�k�sen tudott aludni.

- Igen, de nem lehetne tegez�dn�nk? El�g hossz� ideje ismerj�k egym�st hozz� �s szerintem meglehet�sen bens�s�ges viszonyban is vagyunk imm�r.

- Ha gondolja, vagyis gondolod.

- Mindj�rt jobb. K�rlek reggelizz velem, elv�gre van mir�l t�rsalognunk.

- Rendben. – mondom mosolyogva, b�r legsz�vesebben itt sem lenn�k. Egy m�sik illedelmes pingvin pillanatok alatt megter�t m�g egy szem�lyre.

- Nos, mir�l is szerett�l volna besz�lni? – k�rdezem k�v�m f�l�tt.

- Hogy �rezted magad a b�v�hely�nk�n?

- �szint�n? Pocs�k egy hely. – nyilatkozom. T�rsam nevet�sben t�r ki.

- Gondoltam. B�r ez nem l�nyeg. Meglep, hogy �t�llt�l hozz�nk, elv�gre foggal, k�r�mmel harcolt�l ellen�nk egy igen hossz� ideig.

- Sharp mondta, hogy gyanakodj? Nem lep meg. Tegnap este kiss� �sszez�rd�lt�nk.

- Akkor ez�rt volt ilyen mogorva a telefonban. M�gis mit tett�l vele?

- Semmi k�l�n�set. Felvil�gos�tottam, hogy nekem nem az olyan f�rfiak impon�lnak, mint �.

- �rtem. �s mint �n?

- Nem is tudom. V�g�lis… - merengem.

- Nocsak, nem is vagy annyira tisztess�ges �rih�lgy?!

- Minek �ltassam magunkat? Mi a mai program? Bizony�ra nem v�letlen�l vagyok itt.

- Mivel eg�szen �rt�kes vagy sz�munkra �s, mert ne hidd, hogy a tegnap este miatt h�l�tlan leszek, eg�sz j� kis szerepet kapsz ebben a j�t�kban.

- Kezdesz felcsig�zni.

- Rem�ltem. Nem vagyok naiv, rengeteg mindenr�l tudsz, aminek a fel�t sem kellene. �ppen ez�rt vagy meg�llek, vagy felhaszn�llak. Nem fogok kertelni. Nagy feladat el�tt �llunk �s itt �n is csak kis halnak min�s�l�k. Nem kell a piszkos munk�t v�gezned, ha nem akarod. �gy gondoltam, hogy mellettem gyakran megjelenhetn�l est�lyeken �s figyeln�l a riv�lisokra. Elv�gre ehhez hasonl� munk�d volt eg�sz �letedben, de ez�ttal �lvezheted is. Term�szetesen nem maradhatn�l ott a t�bbi k�z�ns�ges l�zad�val. Ut�na j�rattam, �s mivel gondolom, nem szeretn�l azon a nyomortelepen maradni, ahol eddig bujk�lt�l, kapn�l egy kisebb lak�st �s b�rmikor a rendelkez�semre �llsz, ha arr�l van sz�. Minden sz�ks�ges eszk�zt megadok, hogy rendben menjenek a dolgok.

- T�l nagyvonal� vagy. Mi a tr�kk?

- Nincs tr�kk. Ez egy egyszer� aj�nlat �s h�lye leszel kihagyni. Mivel meglehet�sen forr�fej� vagy id�nk�nt, ez j�l j�n, ha pontosabb t�j�koztat�st szeretn�k egy szem�llyel kapcsolatban. Ne hidd, hogy minden csinos n�t ilyen lehet�s�gekkel �rasztok el.

- Val�ban. Innen m�r t�nyleg csak a cukros felh� hi�nyzik. Rendben van, elfogadom. – v�gom r� pillanatnyi t�pel�d�s ut�n. Hiszen ki kaphatna ilyen lehet�s�get, f�leg, ha k�m.

- Akkor ezt megbesz�lt�k. Este m�r �j lak�sodban aludhatsz, de addig m�g van egy-k�t elint�zni val�nk. Bele kell r�z�dnod az �gyek jelenlegi �ll�s�ba. Minden pap�rt, dokumentumot a kezedbe kapsz m�g ma, el�tte azonban egy kis terepszeml�re megy�nk.