XIII.

Alig h�rom �ra m�lva m�r �n pr�b�lok visszajutni az �s�reg fekete Forddal a v�rosba. Nehezebb, mint hittem, hiszen t�k�rj�g is fagyott az �tra. Csod�latos man�vereket hajtok v�gre, de a szembe j�v� forgalom ezt valami�rt nem �rt�keli, �gy, mint �n.

Amadeus pr�b�lt volna marasztalni, meg nem is, mert ugye itt a kar�csony, de ez fontosabb �s forr�bb lehet�s�g, mint eddig valaha. V�g�l belenyugodott, hogy �n m�r csak ilyen, ahogy fogalmazott „nyughatatlan bige” vagyok. Meg�ldott atyai j� tan�csival Arthur, mell� neje is. Isaac pedig k�s�bb j�n ut�nam, tal�n az �nnepek elm�lt�val. Addig figyel a k�t �nk�ntes nyomoz�ra is. Tervemnek siker�lnie kell. Ha nem �gy lesz, akkor ez lesz az utols� h�z�som ebben az �letben. Bekapcsolom a r�di�t �s ism�telten a kedves hang� bemond�n� mes�li, h�nyan fagytak meg mostan�ban. A k�vetkez� h�r �rdekesebb: n�gyilkol� szat�r j�rja az utc�kat. Val�sz�n�leg �larcot visel, mert egyes szemtanuk szerint egy r�miszt� r�gcs�l� fej� sz�rnyeteg volt a tettes. Csod�lom, hogy ez eddig nem t�nt fel senkinek. Mindenesetre �vatoss�gra intik a n�nem� egy�neket, hogy ne j�rk�ljanak egyed�l az utc�kon. Am�gy sem biztons�gos az utc�kon j�rk�lni, nemhogy most– teszem hozz� gondolatban.

Hatalmas, kiss� lerobbant h�zt�mb el�tt parkolok. �r�mmel veszem tudom�sul, hogy igen, itt fogok lakni. Mid�n azt hinn�m bel�lr�l kev�sb� borzalmas, a l�tv�ny �nmag��rt besz�l. A falakr�l teny�rnyi m�ret� vakolat hullik, egy-k�t r�gcs�l� is �tszalad el�ttem vijjogva. Ezek szerint legal�bb a h�zi�llat enged�lyezett. K�v�r pac�k t�r el� az egyik od�b�l, �s �rdekl�dve tekint v�gig rajtam. �n hasonl�k�pp felm�rem, de nem �s nem akarom elhinni, hogy � lenne a tulajdonos. A hegyoml�snyi pasas hull�mz� tagokkal, mocskos trik�ban megindul fel�m. Megfordul a fejemben, hogy elfuthatn�k.

- Mit akarsz cic�m? – ny�laddza. Sz�j�ba egy fogv�j� k�zd az �let��rt. Arca illik hozz�: semmitmond�, ostoba arckifejez�s�b�l �rtelmi szintj�re is k�nnyed�n k�vetkeztethetek.

- Szob�t. – felelem b�tran, ak�r egy csitri.

- Itt? Minek? – h�lye k�rd�s…

- Lakni. Tudja: n�ha idej�nn�k aludni, p�ld�ul.

- Aha.

- Mellesleg a v�rosban csak itt lehet mindig szabad szob�t kapni. Ne szarakodjon velem! Van vagy nincs? – firtatom d�h�sen.

- Van, cic�m. Nna, - harapja kett� a szerencs�tlen fadarabot. Kezdek f�lni, �n is a sors�ra juthaok. – mik�nt fizetsz? Meddig leszel?

- Egyel�re nem tudom meddig, de k�zp�nzzel fizetek.

- Vettem. Ha nem fizetn�l id�ben, most sz�lok, azonnal kiraklak. De esetleg fizethetsz m�s m�don is.

H�ttal lassan a falhoz szorulok, bal kez�vel a fejem mellett t�masztja mag�t, amolyan mach�san.

- Mint mondtam, k�zp�nzzel fizetek. – k�zl�m b�tor hangon.

- Van pasid? – �rdekl�dik. Fogas k�rd�s.

- K�pzelje, van. Tudja, � kiss� f�lt�keny t�pus �s foglakoz�sa szerint b�rgyilkos. Vicces, hogy nemr�g meg�lt k�t tagot az utc�n, mert r�m n�ztek. Pedig aranyos fick�k voltak. Hasonl�tottak mag�ra. – mondom elgondolkozva. A hat�st el�rem. Nem k�t m�tert megy h�tr�bb, de ajt�ja m�g�l adja ki a kulcsokat, hozz�t�ve „Harmadik emelet.”.

Megkock�ztatom, ezut�n szedi a s�torf�j�t �s elpucol innen. M�gsem mach�. A lak�sba �rve r�m t�r az idegbaj. T�nyleg r�sz�nom magam �s gyilkolni fogok. Ha m�st nem, magamat. Egyetlen vigaszom: ide �pesz�ek nem szoktak j�nni, teh�t csak nem fognak itt keresni el�sz�r?! Tal�n…

V�gigj�rom a terepet. A v�g�n �sszegzem, hogy ugyan a falakr�l l�g az egykor, az�ta beazonos�thatatlan tap�ta, egy-k�t ablak�veg is berepedt, a padl�n nem is akarom tudni, hogy mi van, de nem mentehetetlen a hely. Van v�z, villany �s eg�sz j� fekv�s�. Visszamegyek a kocsihoz �s meg sem �llok a legk�zelebbi �ruh�zig. Siet�s l�v�n a dolgom, �tszelem a k�l�nb�z� csillog�-villog�, sz�nes, szagos �s helyenk�nt hangos pultokat, sorokat. Lekapom a polcokr�l az �ll�t�lag leghat�konyabb mos�szereket, melyek hat�konys�gukat bizony�tva adott esetben a betonba is lyukat marnak - K�n�ig. Ez kell nekem. Azt�n �nv�delemre is haszn�lhatom �s m�g nyomok sem maradnak a delikvensb�l. N�mi ehet�t is bedob�lok a kocsiba, persze csak olyat, amiben sem m�reg, sem k�rnyezetszennyez� dolog nem tal�lhat�. Legal�bb a F�ldre �s magunkra legyen gondunk, nem igaz? A lehet� leggyorsabban v�gzek a p�nzt�rn�l �s egy�ttal majdnem az �lmatag p�nzt�ros h�lggyel is.

Visszafel� elfog a gyan�, valaki k�vet. Hi�ba tekintgetek a visszapillant�ba ser�nyen, nem l�tok senkit. Tal�n meg�r�ltem?

Az utc�n emberek sokas�ga k�zd kitart�an a m�teres h�val. Ilyenkor bezzeg �sszefognak, �s puszt�n j�indulatb�l ki�ss�k egym�s kint hagyott kocsij�t, motorj�t, gyerek�t.

Est�re viszonylag lakhat�v� var�zsolom �tmenetei hajl�kom. Legnagyobb siker�lm�nyem, hogy beind�tom a f�t�st, �s m�g m�k�dik is. Az ablakokat komoly neh�zs�gek �r�n, de megszabad�tom �vsz�zados gyal�zat�t�l, �gyszint�n a padl�t �s a kanap�t. F�lholtra verek n�h�ny cs�t�nyt, megk�zd�k p�r eg�rrel, de mivel t�bbnyire �llatbar�t lenn�k, k�ptelen vagyok egyet is meg�lni.

Nyugov�ra t�r�sem el�tt az ablakb�l �vatosan megszeml�lem az utc�t. Egy s�t�tk�k BMW parkol odalent k�t megfigyel�vel t�ltve. Micsoda pancserek! Egy ilyen k�rny�ket m�g csak meg sem k�zel�tenek hasonl� aut�val. Ez valami tr�kk kell legyen. Kibiztos�tott fegyverrel �s dupla z�rral alszom, valamint csapd�kat helyezek el a nyughelyem fel� vezet� �ton.

Hajnalban riadva �bredek. Valami motoszk�l a l�bamon. R�m�lten kapok a villany ut�n. Szerencs�je van az eg�rnek �s nekem, hogy nem l�ttem agyon. Felkelek, �s term�szetesen bes�t�lok a csatat�r k�zep�be. Egy sz�k r�m d�l, egy p�r sz�r�s eszk�z hozz�csap�dik, r�ad�sk�nt p�r �vegszil�nkba is belel�pek ijedtemben. A hangzavar borzalmas, sajg� l�bam m�g jobban f�j. Zseni�lis �tleteim vannak. K�s�bb megbizonyosodom afel�l, hogy a BMW m�g mindig ott �ll, �gyhogy gondolok egyet, �s k�v�t f�z�k egy �skori szerkezeten.

Megfigyel�im lassan fogj�k fel sz�nd�komat, miszerint reggelit hoztam nekik. Bizony�ra parancsba kapt�k, hogy semmi esetre sem b�nthatnak, mert m�r nem �ln�k. Ijedten kapkodnak mindenfel�, tal�n legsz�vesebben elhajtan�nak, de pech: a motort megadta mag�t a term�szet akarat�nak m�g a fagyban.

- Nyugi fi�k, nincs gond. A f�n�k semmit nem fog megtudni t�lem. �n is voltam hasonl� helyzetben, de legk�zelebb gondolj�tok �t milyen j�rm�vel v�gzitek munk�tokat. Nem a gazdagnegyedben vagytok. – tan�csolom. Mivel k�pni, nyelni nem tudnak egyel�re, h�t beny�jtom a k�v�t, �s sorsukra hagyom �ket. Direkt a v�rosban s�t�lgatok, hagyom, hogy �szrevegyenek. R�ad�sul nem is ak�rki, maga Lionel. Sejtem, hogy az � k�l�n k�r�s�re mindenki, mint a m�sodf�n�knek, neki jelent el�sz�r. Amadeus szavai jutnak eszembe, hogy csak akkor tudnak vigy�zni r�m, ha �n err�l mit sem sejtek. H�t most sejtem.

A kar�csony is m�r a nyakunkon van, erre �n itt dekkolok egyed�l, egy istenh�tam�g�tti lak�telepen. Nagyszer�. Egyet biztosra vehetek: a n�pek megh�ly�ltek, mint mindig ilyenkor. Asszonyok, f�rj urak n�lukn�l nagyobb szatyrokat cipelve j�rj�k a v�rost �s megvesznek mindent, ami csillog, sz�r, z�ldes, vagy piros. Az utc�t is el�z�nl�tt�k a k�l�nb�z� Mikul�s-imit�torok. M�r �rtem Amadeus mi�rt haragszik annyira, a krampuszokra. L�pten, nyomon a l�bam al� ker�lnek, �s m�g h�b�r�gnek is egy sort.

Eg�sz nap csak s�t�lgatok. Meg�llok egy-egy kirakat el�tt, de k�l�n�sebben csak a k�nyv�rus tud lek�tni. Estefel� m�g l�thatom, mid�n a v�ros f�ter�n egy gigantikus m�ret� feny� hull�j�t d�sz�tgetik k�l�nb�z� giccses t�rgyakkal, angyalk�kkal. Ezt l�tv�n megfogadom, hogy soha t�bb� nem �hajtok r�szt venni a feny�f�k ily m�don t�rt�n� kiv�gz�s�ben.

M�r �gnek az utcai l�mp�k, mikor visszaindulok. A k�rny�k teljesen ki�r�lt. A telihold f�nye k�s�rtetiesen t�nik �t a j�rd�t �vez� kopasz f�k �gai k�z�tt. Halk l�p�seket hallok magam m�g�tt. V�rnyom�som hirtelen emelkedik, sz�vem d�b�r�g. Nem n�zek h�tra �s egyel�re fut�snak sem eredek. Minden izmom pattan�sig fesz�l. �tir�nyt v�ltoztatok �s befordulok egy sik�torba. M�r �rzem, amint egy er�s k�z markol v�llamba, majd teljes test�vel az egyik h�z fal�hoz szor�t.

�r�lt m�dj�ra l�ki be az ajt�t. Egyik karj�val derekamat karolja, m�sikkal a z�rakat pr�b�lja a hely�re rakni.

- Hi�nyozt�l. Mi a fen�t keresel itt? – k�rdezem szinte fuldokolva, mikor Lionel sz�mr�l nyakamra siklik.

- �s te? R�g nem is kellene l�tezned. – suttogja.

- Akkor te most mit csin�ln�l? – nevetem.

Reggel a karjai k�zt �bredek. N�m�n n�zem, ahogy lassan � is fel�bred.

- Mi�rt akartad, hogy �szrevegyenek? – k�rdezi �lmosan.

- Ezt akartam volna?

- Sz�val?

- Meg foglak �lni. Sajn�lom.

- Mit teszel? – k�ny�k�l fel meglepetten k�telkedve.

- Meg�llek.

- Meg�r�lt�l. – komolyodik el.

- Lehet. – hagyom r�, mik�zben felkelek.

- Mikorra tervezed?

- �gy k�t nap m�lva. De legyenek ott a t�bbiek is.

- K�z�ns�get is akarsz?

- Nem, ellens�geket. Musz�j.

- �rtem. Kik legyenek ott pontosan?

- F�k�nt Whitfield, meg p�ran a nagyobb halak k�z�l. A l�zad�k k�z�l is jelen lesznek n�h�nyan, majd ne ijedj meg.

- Sz�p v�g a szeretett n� kezeit�l meghalni. – s�hajtja.

- Ne bomolj. Nem h�ly�skedek. Ha Tessert elhiszi, hogy k�z�j�k �lltam �s ugye mi�rt ne tenn�, hiszen a b�ty�mat is majdnem megk�nozt�tok, akkor tal�n kider�thetem, mit terveznek. Mivel nem kedvel t�ged t�ls�gosan, sz�p aj�nd�k lesz a hal�lod. Te elj�tszod a Hatty�dalod �s ut�na beavathatod a t�bbieket.

- Ha nem tudj�k el�re, lel�hetnek t�ged. Ez nem a R�me� �s J�lia! – csattan f�l.

- Igazad van. Ink�bb Macbeth. Nem lesz gond.

- Nem lesz? Te nem kell agg�dj, �n halok meg. Nem tudlak lebesz�lni, ugye?

- M�gis mi m�st tehetn�nk?

- Mi nem vagyunk h�s�k.

- K�s�. �nk�nt azz� v�ltunk, mikor hagytuk kics�szni a dolgokat a kezeink k�z�l. De seg�tened kell ezt megrendezni.

- Rendben. Holnap este t�z k�r�l h�vd meg �ket a Kock�s B�ka nev� klubhoz. Pocs�k hely, pocs�k vend�gekkel, k�zt�k Tesserttel. K�nnyen a kegyeibe fogad, ha mindent l�t. A t�bbit b�zd r�m, ott lesz�nk.

A r�k�vetkez� nap nem akad k�l�n�sebb tennival�m. Bev�g�dom a kanap� p�rn�i k�z� �s bekapcsolom a t�v�t. Igen meglep�, de ez is m�k�dik. Rekl�mok d�mpingje rohan meg. Hol portalan�t� csod�t akarnak aj�nd�kba adni egy fluoreszk�l� fogkr�mhez, hol egy identit�szavarban szenved� humanoid pr�b�lja lemez�t n�pszer�s�teni. Meddig s�llyed a vil�g?! Ink�bb gyorsan �ramtalan�tom a berendez�st, miel�tt m�g �ngyilkoss�gra sarkalln�nak. A konyh�ban elr�gok egy alm�t eg�szs�gem kedv��rt, k�zben napilapokat olvasgatok – h�rom �vvel ezel�ttieket. Nem der�l ki bel�l�k semmi �jabb, mint manaps�g. Gondolataimba ajt�kopog�s zavar. A tulajdonos, alias Danny az. R�szemr�l egy j�l megtermett hurk�nak tekintem, de nem kock�ztatom meg, hogy ezt a tudom�s�ra hozzam. Kez�be nyomom az �ltala m�lt�nyosnak gondolt �sszeget a lak�s ig�nybev�tel��rt, majd kipender�tem a fick�t - a sz� legszorosabb �rtelm�ben.

Ezut�n eg�sz nap csak t�tlen�l t�nfergek a szob�ban. Kar�csony van. Odakint havazik, ahogy az ilyenkor elrendeltetett. Este m�r nem b�rom tov�bb. Sapk�t h�zok, hatalmas s�lat, eszkim�bund�t, fagy�ll�t. A v�rosban fel�ll�tott hatalmas feny�n�l �ll meg l�bam. Gyermekm�d csod�lom er�s f�nyeit, csillog�s�t, var�zslat�t. Az emberek �nfeledtnek t�n� mosollyal s�t�lgatnak �lelkezve, nevetve. �rzem, ahogy arcomon egy k�nnycsepp g�rd�l al�. Hagyom. H�t ennyire szentiment�liss� v�ltam? Eddig sosem figyeltem oda erre az �nnepre. �gy �rtem, az�ta, hogy nincs csal�dom. K�nnyebb volt egyed�l, nem gondolni m�sra. Nem akartam �rezni semmit. Rem�ltem, ha �n nem, a lelkem megfagy v�gre. Nem siker�lt. Az ember k�ptelen �rz�sek n�lk�l �lni. L�ny�nk r�sze ez is.  Hossz� id�be telt ezt megtanulnom.

Hazafel� nem gondolkodom, nem vagyok r� k�pes. �m figyelmem hamar felkelti, hogy a h� m�g�ttem vid�man ropog egy gyan�s kin�zet� (konkr�tan nyuszimaszkos) egyed l�bai alatt. Gyors�tom l�pteim, � is. Sejtettem, hogy nem �szom meg ennyivel ezt az �tkozott �nnepet. V�ratlan fordulatk�nt a nyakamhoz fagyos penge cs�szik, az aberr�lt �rge azonban nem sz�molt sem a j�ggel, sem velem. Amint meggy�z�dne a kar�csonyi n�gyilkol�sz�s �r�meir�l, megcs�szik a jeges flaszteron, elter�lve velem egy�tt. Nem sokat k�slekedem, halefj�t megkaparintva messzire haj�tom �s ambulanter �rz�stelen�tem a pasast egy �ppen aktu�lis f�lt�gl�val. Olt�ri szerencs�mre, k�tutc�nyira egy zsand�raut� parkol, speciel �resen. Jobb �tletem nem l�v�n, behajtogatom a f�lholt ips�t a smasszerkocsiba �s otthagyom amolyan �nk�ntes mikul�sk�nt. Bizony�ra lesz meglepet�s a k�v�z�sb�l visszat�rve.

Szellemk�nt t�rek nyugov�ra.

XIV.

Reggel betoppan Isaac. T�bb holmi van n�la, mint amennyi egy vil�g k�r�li utaz�shoz sz�ks�ges. Sok�ig led�bbenve �llok a helyzet el�tt. K�ptelen vagyok felfogni mit m�vel val�j�ban. V�g�l t�nylegesen visszarebbenek �lmaim vid�m �s r�zsasz�n mezej�r�l.

 - Mit csin�lsz? – �rdekl�d�m kriptahangon, les�jtva.

- Ha nem mondod el k�tszer is a c�met a telefonban, tal�n el sem hiszem, hogy itt k�t�tt�l ki. – mondja g�nyosan.

 - Hidd el, mostans�g �n sem �rtem magam.

- Mindegy.

- Mit hozt�l? K�lt�z�l?

- Nem. Ezek csak a sz�ks�ges felszerel�sek az esti programunkhoz.

- T�nyleg? Vil�gh�bor� is lesz? – firtatom tov�bb.

- Ink�bb igy�l egy k�v�t, vagy m�r egyb�l m�rget. – elm�lkedik.

- Az is van n�lad?

- Ink�bb lel�jelek? Hagyj m�r b�k�n.

- �n is szeretlek. – sz�lok vissza a konyh�ba menet.

Amikor azt hinn�m a f�lig oda�gett pir�t�somat meghitten fogyaszthatom, h�t t�vedek. Isaac ledobja mag�t szemben velem a sz�kre, �s gyan�san m�reget.

- Mi van? – t�r�k ki k�t harap�s ut�n.

- Semmi. – h�zza fel orr�t.

- De van valami.

- Mondom, hogy semmi.

- De.

- J�, hagyjuk.

- Nem, nem hagyjuk. Vill�val szedjem ki bel�led?

- Biztos vagy benne, hogy ez j� �tlet?

- Nem. – merengem.

- Akkor minden rendben. Hogy telt az �nnep?

- Pocs�kul.

- Nem vagy t�l b�besz�d� ma reggel.

- Nem.

- Akkor mes�lek, miel�tt m�g a sok k�rd�s k�z�tt elfelejten�d. Amadeus m�g a t�li lakban van Ellyvel. A csipet csapat k�zben hazament, r�lunk m�lyen hallgatni fognak. Eg�sz j�l �sszebar�tkoztunk.

- Pomp�s. – morgom.

A d�lut�n is hasonl� hangulatban zajlik. Megbesz�lj�k a finomabb r�szleteket, az elm�lt esem�nyeket. Sem �n, sem � nem valljuk be, hogy egyetlen apr� hiba, egyetlen rossz pillant�s kell �s lebukunk. Ha pedig ez megt�rt�nik, meghalunk – egy f�st alatt.

Este m�r kil� h�sszal t�pek egy ci�nk�k Toyot�val. �jra elkezdett havazni. Ami megolvadt, most �jra lefagyhat, r�ad�sul h� fogja takarni. Ez a legjobb, hiszen �gy biztos�tva van a n�pess�g fel�nek a combnyakt�r�s nev� t�li szindr�ma. J�l megy majd az orvosok sora.

Az utc�n er�tlen�l �gnek a l�mp�k, kivil�g�tva sorakoznak az �zletek, �ttermek. Nyirkos kezemben egyre nehezebben tudom a korm�nyt tartani. Ha oda�rt�nk, nem lesz vissza�t. Felfegyverkeztem alaposan, tal�n csak �gy� nincs n�lam. B�ty�m hasonl�k�pp. � ismeri a l�zad�k egy r�sz�t, f�k�nt a test�rf�l�ket. � lesz a kulcs, hogy engem is befogadjanak. V�g�lis ki k�rd�jelezn� meg, hogy miut�n elfogt�k, er�szakkal ott tartott�k, majdnem megk�nozt�k, az �rz�k ellen fordult?! �n leszek a d�h�s hugica, aki ellene fordult gazd�inak, mert azok cs�ny�n �tvert�k, kihaszn�lt�k j�hiszem�s�g�t.

A v�ros m�sik v�g�ben tal�lhat� a b�r. Nem tudom meg�rteni, mik�nt lehet ilyen h�lye nevet adni valaminek?! Hiszen rendben hogy B�ka, de mi�rt Kock�s? Oda�rve nem tudn�m elt�veszteni, m�g ha akarn�m sem. Ama �llat testet �ltve foglal helyet a klub f�l�tt, m�lt�n, villogva �s val�ban: kock�san.

A lebuj mell� �rve leparkolok. Bentr�l perg�s zene sz�l. S�t�t kis utc�ban vagyunk, a falakon felismerhetetlen grafitik nyomai. A csatornafedelek al�l lust�n sziv�rog el� a forr� g�z. Hangulatos egy hely. Egy fekete Ferrari parkol t�l�nk nem messze. Isaaccal egym�sra n�z�nk, teljes�ggel �rtj�k egym�st. Tessert itt van. Val�sz�n�leg a k�rny�kbeli aut� tolvajok hat�rozottan felvil�gos�tattak, mire nem szabad r�tenni enyves kacs�jukat.

Nem �llnak mandr�k a bej�rat el�tt, k�nnyed�n bejutunk. �lt�z�kem illik a bent uralkod� hangulathoz: vad, f�ktelen. T�rdig �r� csizm�t, fekete f�z�szer� fels�t �s hossz� kab�tot viselek. B�ty�m hasonl�k�pp, s�t�t ruh�kba b�jt. A vend�gek vadul t�ncolnak, p�r�gnek, forognak egym�ssal. Arcukon furcsa vigyor t�nik fel. Tal�n mind be van l�ve. Ide csak a gazdagok tin�dzserkor� csemet�i, esetleg perverz be�ll�totts�g� egyedek j�nnek – sz�rakozni. Ez a szok�s. A pulthoz l�pek, h�ttal fordulok neki, �s szem�gyre veszem a terepet. Isaac valahol messzebb veti bele mag�t a forgatagba.

A terem m�sik v�g�ben megl�tom a Tessertet, mint t�rzsf�n�k�t. Talpnyal�i k�rbe veszik, h�zelgik. Vil�gosbarna haja h�tranyalt, arca gondterhelt. Lehet is, hiszen � itt a mindenek mindene. Fekete inge gombolatlan mellkas�ig, hozz� nem m�lt�n semmi nyakkend�, �lt�ny, de �gy is eleg�ns. Nem illik a t�rsas�g k�z�, ez biztos. Elindulok fel�. T�bb egy�n elkapja karom, net�n derekam, invit�lna t�ncba. K�nnyed mozdulattal lefejtem �ket magamr�l, nem �rdekelnek. K�zeledve ama asztalhoz, megpr�b�lom felh�vni magamra a fics�r figyelm�t. Megsemmis�t� pillant�st vetek fel�, majd engedek a t�megnek, hogy mag�val ragadjon a t�ncba. El�rem, amit akarok: felfigyel r�m, majd ott hagyja t�rsas�g�t.

Pillanatok alatt mell�m ker�l, �n pedig j�tszok vele, sz�d�tem, elv�gre f�rfib�l van. Lassan �n is �lvezem ezt a j�t�kot. �ppen kezden�nk belemelegedni, mikor egy k�zel sem szem�rmes pillant�ssal �s �rint�ssel ott hagyom. Utat t�r�k magamnak az eksztatikus �llapot� arcok k�z�tt. Isaac mell� l�pek a pultn�l, nem vesz�nk tudom�st egym�sr�l. Intek, vodk�t rendelek. Az izmos, vonz� csapos nem v�rat sok�, t�ncpartnerem is utol�r. Neki reflexszer�en adj�k a kokt�lt.

- R�gen tal�lkoztunk m�r t�bbsz�r is, de azt hiszem az eddigi volt a legjobb. – �v�lti t�l a zen�t.

- �gy gondolja? Sz�, mi sz�, az el�z� �sszefut�saink val�ban kiss� kellemetlenebb helyzetben t�rt�ntek.

- „Kellemetlenebb”? Konkr�tan eml�kszem, hogy vagy bet�rt hozz�m, vagy �n t�rtem valamily�t.

- Ne t�lozzon, mindketten t�l�lt�k. – javaslom – Ismerje be, a lebeg� is vibr�l k�z�tt�nk.

- Ez igaz. Nem mehetn�nk valami csendesebb helyre? Gondolom, nem kell tartanom att�l, hogy k�m lenne?!

- Ki tudja, lehet csak tilosban sz�rakozom egyet. Jobb, ha f�l. Vel�nk mindig t�rt�nik valami.

- Ez esetben �vatos leszek. – mosolyog vak�t� fogaival. Mintha fel akarna falni…

Karba �ltve t�vozunk a lebujb�l, magunk m�g�tt hagyva a f�stt�l f�lledt, zen�t�l izz� leveg�t. Kint sem lesz jobb, meg�rkeztek egykori bar�taim.