Mielőtt Leon megcsókolhatta volna gyorsan faggatózni kezdett…. - És milyen volt Párizsba? – kezdte gúnyosan. - Jó, de hiányzott a színpad. - Na persze- mondta alig hallhatóan. - Nem hiszed el látom… - Hát őszintén? Nem. Szó nélkül elmentél és visszajössz, mert megint elő kell adni az Angyalok táncát… Mondhatom remek… Egy éven keresztül próbáltam elfelejteni minden fájdalmat, de persze ez téged nem érdekel – egyre jobban ki kel magából – Szükségem volt rád Leon, de te cserbenhagytál – épp most odaért a drága mennyasszony. - Sziasztok – köszönt nyálasan és hozzábújt Leon-hoz – talán megzavartam valamit? - Nem dehogyis, De- válaszolta egyszerre a japán lány és Leon. - Aha – kicsit furán nézett rájuk – jaj milyen modortalan vagyok Nadia La Fleur vagyok Leon mennyasszonya. Szegény Sora teljesen földbe gyökerezett a lába, még hogy a mennyasszonya??? Nem válaszolt semmit csak elrohant a helyszínről, majd mikor kellő távolságba ért síni kezdett. - Ennek meg mi baja van?? – kérdezte egy kis gúnnyal a hangjába. - Neked muszáj mindent elrontanod? – kérdezte hidegen, majd ő is elment. A mi kis sztárunk nem figyelte merre szalad, csak menekült, menekült az érzései, és Leon elől. Egyszer csak beleütközött valakibe. Igen Ryanbe. - Sora…- meglátta a lány kisírt szemeit – mi történt? Bántott valaki? - Ne…nem – szipogta - de menjünk innen kérlek. - Rendben. Gyere tudok egy tökéletes helyet a bánat elűzésére. Sora csak bólintott majd elindultak. Rövid séta után elérkeztek egy parkba, ahol csend volt és nyugalom. Pár perc után Sora megnyugodott és mindent elmesélt Ryannek… Vagyis majdnem mindent. Hogy hogyan fog alakulni a továbbiakba? Sora összejön Ryan-nel? Megtudhatod a következő részből. :P