Jessica W. tipikusan olyan lány volt, aki a középiskola elit társaságához tartozott. Középmagas, nagyon jó alakú, nagymellű, babaarcú szépség, kitűnő jegyekkel. Akinek látszólag az a legnagyobb gondja az életben, hogy mit is vegyen fel másnap, vagy melyik bulira menjen el a hétvégén. Mindenki csodálta, körülrajongta, megpróbált a barátnője lenni. Az emberek úgy gondolták, ő tökéletes alakkal született, hibátlan arcbőrrel, és hosszú, fényesen csillogó, fekete hajjal.
Valójában Jessica nem volt mindig ilyen, és keményen dolgozott, hogy a tökéletessége látszatát fenttartsa.
Cansasben született, egy vidéki kis kertvárosban. Boldog családi életet éltek. Jessica se kitűnő, se szépségkirálynő nem volt. Egy normális lány, egy normális családban. Egészen a szülei válásáig.
Amikor ő 14 éves lett, az apja bejelentette, hogy talált egy másik nőt. Bár a válás viszonylag csendben zajlott, őt mégis megviselte. Eddigi védett életéből kikerült, rájött, hogy nincsenek örökké tartó szerelmek, sem hűséges férfiak. Apja most Kaliforniában él új feleségével, aki jelenleg 8 hónapos terhes.
Anyja, Melinda is kénytelen volt újra munkába állni. A régi, kedves házukat eladták, és Malibuba költöztek. Mikor elhagyták a szülővárosa határát, akkor határozta el, hogy őt soha egy férfi se fogja elhagyni, és senkitől nem fog függeni, csakis magától! És kezdetét vette Jessica új élete…
Június elején anyja beíratta a környék legjobb iskolájába. Bár nagyon drága volt, Jessica mégis kiharcolta magának. Tudta, hogy a céljai eléréséhez mindenből a legjobbra van szüksége. Így írt az apjának, aki lelkiismeret furdalása lévén szó nélkül kifizette a húzós tandíjat. És Jessica bőszen nekiállt a felkészülésnek.
Először is munkát kellett keresnie. Mégse állíthatott be év kezdetekor tavalyi göncökben!
Szerencséjére a környékük tele volt gyerekekkel, és sokat dolgozó szülőkkel. Elkélt a segítség. És mivel ő úgyis szerette a kicsiket, hamarosan elég nagy lett a munkaköre.
Míg délutánonként gyerkőcökre vigyázott, és tanult, délelőttönként táncra járt, és futni.
Ennek eredményeként agusztusra olyan lett, mint azok a lányok, akik a címlapokon szoktak szerepelni. A melle alapból megdöbbentően nagy volt, és feszes. Talán ezt szerette magán a legjobban. Az intenzív sportolásnak köszönhetően a dereka olyan vékony lett, hogy az ember fél kézzel is átölelhette volna, és ez nagyon szexi látványt nyújtott. A lábai is megizmosodtak, így még jobban látszott, milyen szép hosszúak. Gömbölyű csípőjére szinte rátapadt a barna bőre, és kerek feneke csábítóan ringott a ruha takarásában. Már csak apróbb változtatásokra volt szüksége.
A vásárlásból megmaradt pénzéből elment kozmetikushoz, manikűröshöz, fodrászhoz. És szeptember elsejére végül kész lett.
Haja hosszú fekete tincsekben omlott a vállára, fehér blúza, és rövid fekete szoknyája csábosan simult a testére. Mikor megnézte magát a tükörben, elégedetten elmosolyodott.
- Na a neheze még csak most jön!
Azzal elindult meghódítani az Malibu elit társaságát…
Az iskolában a két legjobb barátnő, Cissy és Andy voltak a sztárok. Ők szervezték a legnagyobb bulikat, (amire mindenki szeretett volna eljutni) a legelőkelőbb jótékonysági esteket, és természetesen gazdagok voltak, kitűnő tanulók, a pompon-csapat kapitányai, meg persze gyönyörűek. Cissy magas, vékony lány volt, tipikus modell alkattal, és vállig érő egyenes, szalmaszőke hajjal. Az apjának több autós cége volt, mint ahány ujja, és ezeknek a plakátjain gyakran Cissy is feltűnt, falatnyi fürdőruhában feszítve. Andy pont az ellentéte volt. Nem túl magas, barna, göndör hajú lányka, nagy, zöld szemekkel. Ő származásától fogva gazdagnak, és előkelőnek született, csak apuci mostmár nem lovakkal, hanem a gyémánt bányáival foglalkozott.
A két lány igazából ki nem állhatta egymást, de mivel a közvélemény úgy kívánta, így legjobb barátnők lettek. Az iskola női elitjének szószólói.
Jessica tudta, ha be akar kerülni a csapatba, őket kell lenyűgöznie. Keményen tanult, így hamarosan ő is kitűnő lett. Mindennap csinosan járt, és az osztályából az összes fiú szerelmes volt már belé, és jópár felsőbb évesnek is tetszett. De tudta, hogy ez nem elég!
Mikor meghirdették, hogy a pompon-csapat új tagokat keres, érezte eljött az ő ideje. Heteken keresztül szorgalmasan gyakorolt, a nagy megmérettetésre. Biztos volt benne, hogy itt dől el a sorsa.
Mikor eljött a nagy nap, mindent hibátlanul csinált. Tökéletesen spárgázott, szaltózott, táncolt és ugrált, és még a kis kék-fehér ruhácska is remekül állt rajta. Tehát bekerült a mazsorett csapatba. Ami már a társasághoz való bejutás kulcsa is volt egyben.
A végső lökést mégis Armsted Jackson adta meg. A suli legnépszerűbb, leghelyesebb, legimádottabb pasija szemelte ki magának. Kész szenzáció volt. A 17 éves, magas, szőke hajú, izmos focista egy elsősel kavar. Az egész iskola teljesen felbolydult. Napokig mindenki csak Jessicáról beszélt. Így végül a két legjobb barátnő, háromra bővült, Jessica személyével.
- Kicsim, ma későn jövök! –szólt Melinda.
Jessica végignézett az anyján. 34 éves volt, mégse nézett ki többnek huszonnyolcnál. A válás után nagyon lefogyott, de mostanra felszedett pár kilót, és nagyon jól nézett ki. A haja barna volt, és egyenes tincsekben hullott a vállára, keretezve mosolygós arcát, és nagy kék szemeit. Ezeket Jessica tőle örökölte.
- Hová mész? –kérdezte, miközben szokásos reggeli (szigorúan diétás) zabpelyhét töltötte.
- Oh csak egy barátommal találkozom! –válaszolta tetetett könnyedséggel.
Jessica gyanakodva kapta fel a fejét. Újra végignézett anyján. Ma a szokásos bársonynadrág helyett, egy csinos, krémszínű szoknya volt rajta, melyet fehér, fodros blúzzal egészített ki. És magassarkút se szokott minden nap venni.
- Tuti, hogy randira megy! –gondolta mérgesen.
- Oké, én meg Armsteddel találkozom! –válaszolta morcosan, azzal felcsörtetett a szobájába.
A kelleténél nagyobb indulattal túrt bele a szekrényébe, hogy kiválassza, mit is vegyen fel. Végül a kezébe akadt egy fekete háromnegyedes selyemnadrág, aminek az alja fekete csipkével volt szegéjezve, és egy fehér póló, elég mély dekoltázzsal, szintén csipkével díszítve. Miután fölvette, a tükör előtt tetszelgett.
16 éves volt, másodikos gimnazista, a suli egyik legnépszerűbb csaja, ráadásul eszméletlen jól nézett ki!
Elégedetten csókot dobott a tükörképének. Majd fogta hosszú fekete haját, és a feje tetejére copfozta. Csak néhány tincs keretezte az arcát. Már csak egy kis smink hiányzott, az elengedhetetlen ékszerek (kizárólag ezüst) és a fekete magassarkú. Röpke fél óra múlva menetkész volt.
Tudta, hogy az anyja már elment itthonról, és Cissy csak tíz perc múlva jön, így nyugodtan rágyújthatott. Erről a káros szenvedélyéről sem az anyja, sem a barátai nem tudtak. Biztos volt benne, hogy úgyis csak lenéznék, és ő semmivel sem akarta kockáztatni a népszerűségét. A cigit mégsem tudta letenni.
Még a válás ideje alatt szokott rá, mikor csak ezzel tudott megnyugodni. Néha már alig bírta végigülni a hosszú unalmas órákat. Alig várta, hogy hazamehessen, és rágyújthasson. Persze mindezt jól titkolta.
Mit is szólna a mindig elegáns, teniszező, műlovagvó kis Andy, ha megtudná, hogy dohányzik?! Vagy Armsted? Szóba se állna többé vele!
A dohányzás ma már nem divat, a suliban is csak az elzüllött, „pórnép” szökik ki szünetekben cigizni.
Ő persze a világért se akar az alacsonyabbrendűekhez tartozni, akik rossz tanulók, szar helyen ülnek a menzán, és ócska cuccokban járnak. Mégis, néha irigyli őket.
Dudálás hallatszik. Cissy itt van érte.
Gyorsan elnyomja a dekket, egy kis parfümöt hint magára, és már szalad is kifelé.
- Szia szivi! –köszön fokrémreklámos mosollyal Cissy. –Pattanj be!
- Puszantlak! –viszonozza Jessica. –Édes vagy, hogy el tudtál jönni értem! Armstednek ma reggel is edzése van!
- Semmi gond! Bármikor! –válaszol.
És közben arra gondol, hogy ő sokkal vékonyabb, mint Jessica, és lám, a lánynak kihúzódott egy szál a fölsőjén. Ő bizony mindig kifogástalanul van öltözve. Most is, farmer miniszoknya, és egy rövid, rózsaszín topban, amit az apja múlt héten hozott Párizsból. Természetesen hozzá illő rózsaszín magassarkúval.
A felszínes, ribis társalgás egész az iskoláig folyik.
- Már megint milyen lenéző mosollyal mért végig! –fortyog magában Jessica. –Nem értem mért van úgy óda magától. Mellettem olyan, mint egy vasalódeszka. Ez a fölső is jobban állna rajtam.
De hangosan csak ennyit mond.
- Jaj de szép ez a fölső! Új?
- Igen, apu tegnap hozta! –mosolyog Cissy. –Épp Franciaországban volt, üzleti úton, és mikor meglátta ezt az egyik kirakatban, azt mondta, nem tudta ott hagyni, meg kellett vennie nekem. –önelégült kis nevetés. –Mindig mondom, hogy elkényeztet!
- De még mennyire! –gondolja Jessica.
- Oh dehogy! –ez már a halható verzió.
Az ezüstszínű Phorse végre begördül a suli elé. Persze a legjobb helyen parkol, ahol kizárólag a suli legnépszerűbbjei állhatnak meg, közel a bejárathoz. Jessica és Cissy kart karba öltve vonulnak be.
Ahogy elhaladnak, mindenki utánuk fordul. A lányok irigykedve, a fiúk nyálcsorgatva. Hisz ők tökéletesek.
- Andy szerbusz! –köszöntik a harmadik lányt hangosan. –De csinos vagy ma!
Most következik az elengedhetetlen három puszi, és természetesen a gondolatban hozzáfűzött megjegyzések.
- Már megint olyan göndör a haja, mint valami pulikutyának! –így Cissy.
- Jesszus, egy ilyen drága ruhából az egész házunkat meg lehetne venni! –Jessica.
- Cissy biztos anorexiás! –gondolja Andy.
Mint mindig, most is az ellenkezője hangzik el a gondoltaknak, miközben lassan sétálnak az osztálytermeik felé.
- Bocsi lányok, de rohanok! –köszön el Jessica. –Franciám lesz. Következő szünetben találkozunk a menzán!
Azzal sietve elcsattog a magassarkúin.
Jessica egy évvel fiatalabb Andy-nél és Cissy-nél, így teljesen más az órarendjük. Bár ez nem is baj, úgy se bírná őket egész nap elviselni. Valamilyen módon kedveli a két lányt, de a tény mégis az, hogy érdekből barátkozik velük. Ahogy ők is vele.
A teremben levágódik az első padba, szemben a tanári asztallal. Mivel ez egy jómódú iskola, megtehetik, hogy egyszemélyes padokat vásároljanak.
- Nem is baj! –gondolja Jessica. –Úgyse lenne ki mellé ülnöm.
Az osztályban nincsenek igazán barátnői, kivéve azokat, akik az ő kasztjához tartoznak. Persze nem annyira híresek, mint Jessica, de mégis csak a klub tagjai. Bár igazából ezekhez se fűlik most a foga.
A francia tanár, Mr. Norson belép az ajtón. Szerencsére.
A francia volt mindig is az egyik kedvenc tárgya. Fantasztikus nyelvérzéke van, és számára a francia olyan mintha nem is beszélne, hanem egyenesen dalolna.
-A nyelv zenéje! –mondta a tanár.
Jessica inkább máshogy fogalmazta meg. „Franciául még káromkodni is olyan, mintha selyemmel törülnénk ki a seggünket” Persze ha ilyen alpárian fogalmazna hangosan, rögtön kikezdené a szóbeszéd.
- Bien venu mademoiselles et monsieurs!- (Legyenek üdvözölve, hölgyek, és urak!)- Bon jour monsieur Norson!-(Jó napot Mr. Norson)Mindenki leült. Mr. Norson az egyik legjobb tanár volt az iskolában. Szigorú, de igazságos. Ezt persze sokan nem szerették benne, de Jessica díjazta.
- Végre egy pasi, aki nem a mellemet bámulja! –gondolta.
Dolgozatírás volt. Ez végre elterelte egy kicsit a gondolatait, az anyjáról. A többiek ugyan húzták a szájukat, de őt nem zavarta. Mindig készült. Hisz ha bent akart maradni a mazsorett csapatban, (ráadásul ő volt az egyik kapitány) akkor jól kellett teljesítenie.
Mindenki a papírja fölé hajolva körmölt, miközben Mr. Norson fel-alá sétált. Két embert is elkapott, aki puskázni próbált.
- Hülye barmok! –gondolta Jessica.
Az órának viszonylag hamar vége lett. Felpakolta a cuccait, és elindult a menza felé.
Mikor belépett az ajtón, körül se nézve, jobbra indult el. Az iskolai kasztrendszer leginkább itt mutatkozott meg. Nagyon vegyes társaság volt. A szegény kis lúzerek a kukák, és a kajáspult mellett ültek, míg a menők, a parkra nyíló üvegajtóknál sorakozó asztaloknál trónoltak. Természetesen itt is rangsor szerint. Jessica volt egyedül az évfolyamából, aki Cissyék asztalánál ülhetett.
Lehuppant egy üres székre, (ami kizárólag az ő tulajdonát képezte) és elővette a matek könyvét.
- Mi az kiscica, mit csinálsz? –ölelte át valaki hátulról.
Armsted volt az, a barátja. Már egy éve járnak, de még mindig kiscicának hívja. Pfuj de utálja már ezt a nevet!
- Matekot! Következő órán dog…
A mondatot már nem tudta befejezni, ugyanis Armsted ledugta a nyelvét a torkán. A többiek irigykedve sóhajtottak. A suli legszebb párja. A királylány, és a királyfi.
Igazából Jessica Armsteden kívül még senkivel nem csókolózott, de persze ezt a világért se vallotta volna be. Nem tudta mit is kéne éreznie, vagy gondolnia ilyenkor, de neki max azon járt az esze, hogy ennyi nyállal a sivatagot meg lehetne öntözni.
Armsted végül kinyalakodta magár, és lehuppant Jessica mellé. Ahogy a lány ránézett, már nem is értette önmagát. A fiúból csak úgy sugárzott az erő. Az izmain látszott, hogy naponta kondiban edzi őket, a ruháiból vakított a fehérség. Egy fehér halásznadrágot, és egy ugyanolyan fehér trikót viselt. A svájci aranyóra ott villogott a kezén.
- Na Jessy-baba akkor jössz este? –karolta át, miközben meghúzta a kóláját.
- Aham, azt hiszem! –válaszolt Jessica félvállról.
Igazából egyáltalán nem bízott benne, hogy az anyja elengedi arra a bulira. Tavaly is úgy kellett hazudoznia, és kiszökdösnie, ha el akart menni valahova. Persze ezt a többiek nem tudhatják meg! Az irtó ciki lenne! Hisz ők mindig mindenhova el vannak engedve. Akkor mennek haza, amikor akarnak. Ott kell lennie, punk-tum!
Jess tudta, hogy az anyja későn fog jönni, de nem gondolta volna, hogy ennyire. Már kilenc volt, és még mindig nem ért haza.
- A kurva életbe! –dühöngött. –Így hogy kéredzkedjek el?
Tudta, hogy ha telefonon próbálkozna, Melinda nem engedné el.
Elment fürödni, de az anyja még mindig nem ért haza. Inkább nekiállt a keresésnek. Egy nagyon rövid, fehér miniruhára esett a választása. A ruha maga volt az álom. Spagetti pántos, mély dekoltázzsal, és épphogy leért a feneke alá. Aztán feltette a hozzá tartozó fehér karika-fülbevalót, és a nyakláncot, majd felhúzta a cipőt. A haját hullámosra szárította, így az most lágyan omlott a hátára.
Az anyjának írt egy cetlit, hogy Cissy-nél alszik, holnap reggel jön. Azért nem hívta, mert lemerült a kártyája, de Cissy ki van bukva, szüksége van a vigasztalásra. Reggel 11-re itthon van.
Majd hallotta a dudát a ház előtt. Armsted volt itt érte. Gyorsan felkapta a kistáskáját, és már szaladt is kifele.
A fiú a kocsinak dőlve várta. Eszméletlen dögös volt, ahogy lezserül nekitámaszkodott a fekete Ferrarinak, Jessicának mégse dobogott tőle hevesebb a szíve.
- Nagyon szexi vagy ma baby! –búgta a srác érzékien, és megcsókolta.
Jess tudta, hogy a kocsiban újra hozhatja rendbe a sminkjét. De Armsteddel nem lehetett ellenkezni. Cissy-ékhez hajtottak, akinek egy hónapra elutaztak a szülei, így most nála tartották a nagy bulikat. Az előzőt így is kihagyta, mert nem tudott ellógni otthonról, semmijen ürüggyel. De elhatározta, hogy most igenis jól fogja érezni magát!
Melinda izgatottan ült az elegáns étteremben. George (a volt férje) sose hozta el ilyen helyekre. De David más! Végignézett az előtte ülő férfin, és újra felsóhajtott. Már hónapok óta találkozgatottak. Persze titokban! Jessicának még nem merte elmondani. Pedig érezte, hogy hamarosan meg kell tennie! A dolog kezdett komolyra fordulni!
David igéző, zöld szemeibe nézett, és elmosolyodott.
- Kire gondolsz? –kérdezte a férfi.
- Rád! –válaszolta kacéran.
- Táncolunk? –felállt, és megfogta a döbbent nő kezét.
Melinda teljesen el volt ámulva. George sose táncolt vele. Pedig ő hogy szeretett.
- Ezt a férfit ha törik, ha szakad, megtartom! –gondolta elszántan.
A zene lágy dallamára érzékien hozzásimult.
- Nem töltöd nálam az éjszakát? –kérdezte Melinda.
David először döbbenten, majd mosolyogva nézet rá.
- Örömmel! –és megcsókolta a nőt.
Jessica reggel fáradtan ébredt. Cissy-nél aludt, a kanapén. A tegnapi este borzalmasan sikerült. Legalábbis számára.
Mikor megérkeztek még minden teljesen jól ment. Táncoltak, nevettek, ittak. Majd Armsted felvitte az egyik emeleti szobába. Elkezdte csókolgatni, majd lehúzni a ruháját. Jess tudta, hogy nem akarja. De Armsted teljesen be volt indulva.
- Még ne! –tolta el magától.
- De! –és a fiú tovább dolgozott a vállán.
Jessica hiába próbálta letolni magáról, nem ment. A srác úgy tapadt rá, mint egy pióca.
- Armsted! –szólt rá keményen. –Azt mondtam, nem akarom!
A fiú mérgesen emelte föl a fejét.
- Akkor meg mégis mit szórakozol velem? –förmedt rá dühösen. – Majdnem egy éve járunk, és még mindig nem vagy hajlandó szinte semmire! Bazdmeg nekem elegem van ebből! Kefélni akarok!
Jessica döbbenten nézett rá. Soha nem hallotta még Armstedet így beszélni. A fiú mindig olyan kedves volt vele, és eddig mindig megértette.
- Biztos részeg! –gondolta.
- Kérlek, most menj el! –nézett rá szomorúan.
- Persze! Elmegyek! –húzta föl dühösen a pólóját. –Aludj jól a szűzi ágyadban Jessy-baba!
Azzal magára hagyta a döbbent lányt.
Jessica fáradtan mászott ki az ágyból. Gyorsan elment zuhanyozni, majd szaladt is le.
Sokan itt aludtak, a buli résztvevői közül. A szobalányok már elkezdtek rendet rakni.
- Miben segíthetek kisasszony? –jött oda az egyik lány.
- Szeretnék haza menni! –válaszolta Jessica.
- Azonnal intézkedem! Kérem, fáradjon velem, az egyik sofőr máris haza viszi! –azzal kikísérte.
Jessica az órájára nézett. Még csak kilenc óra. Szombat van, az anyja ilyenkor még alszik. Becsukta a szemét, de megint csak a tegnapi jelenet játszódott le előtte. Így inkább kifele bámult. Fél óra múlva meg is érkeztek.
Nesztelenül felsurrant a szobájába, és átöltözött. Már egy babarózsaszín melegítőben, felcopfozott hajjal ment le a konyhába.
Lent egy ismeretlen férfi állt, és éppen kávét főzött.
- Maga meg kicsoda?