A varjak feket�n sz�rnyalnak*

�Mi�rt ne? Mi is feket�ben j�runk, �s b�ntjuk a f�leiteket.�

/Marco Hietala/

�s megvonaglik a sz�v betegen, �s ord�t a csend odabent: hol vagy?

Itt lenni szokott valami, ami kit�lt�tte a sz�vdobog�st; ez a Te helyed: mi�rt ment�l el?

�v�lten�m: gyere haza! �s dacolok d�h�sen: haza?! Otthonod t�n a hely, amit sz� n�lk�l el tudt�l hagyni?

Szeretlek, hi�nyzol, �s tudom, hogy szeretsz… De szerelmed lehet- e a n�, akinek h�tat tudt�l ford�tani?

Ne hib�zz: el se rontsd! Ez volt a t�rv�ny. Teh�t ut�lag nem mindegy m�r, hogy mi�rt?! Ak�r �rtem, ak�r a m�sik�rt, a harmadik�rt; miattuk vagy miattam: nem mindegy? A v�ge sz�raz t�ny csak, sokszor ism�telt, k�v� szil�rdult szavak: �mert van, aki megy, de van, aki marad.� Nem vagy itt. A t�nyek maguk�rt besz�lnek. Akkor, mire kellene gondolnom? V�laszokra? �, ismerlek. Tudom a v�laszt az �sszes mi�rtre.

Mert szeretsz. Mert hal�losan f�ltesz.

Ok, vagy �r�gy? S ha ok, h�t mire?

Vern�m a fejem a falba. F�jjon! F�jjon jobban, mint az �let n�lk�led: f�jjon, ha mer; ha azt hiszi, b�nthat, jobban, mint te! 

N�lk�led. Istenem, b�r t�r�lhetn�m ezt a sz�t a nyelvb�l! Ezzel kezd�d�tt minden. Gyilkos sz�, nincs n�la kegyetlenebb. B�r sosem �rtam volna le! Sosem ismertelek volna meg…

Vag�nykodom: majd lesz m�s! Nem kell m�s, tudom… De te sem kellesz! Kikapcsolom a telefont, bez�rom az ajt�t; elb�jok a szekr�ny m�g�, a f�ld al�, kirohanok a vil�gb�l, le a t�rk�pr�l: ne keress, ne tal�lj r�m… K�ny�rg�m neked, ha el tudt�l menni: ne gyere vissza!

Ostobas�g. Ne haragudj. Azt hiszem, m�g mindig t�l sok vagy hozz�m. T�l nagy, t�l j� – t�l sz�p ahhoz, hogy igaz legyen.

Szinte l�tlak, ahogy ott �lsz, eleg�nsan, sim�ra borotv�lva, sz�legyenesen, f�nyes hajjal, mint mindig… �s l�tom magam veled szemben: szakadt farmerban, k�cos s�r�nnyel, cigivel a sz�m sark�ban, mint mindig… Csak k�t k�l�nbs�g van k�zt�nk: az �g �s a f�ld.

Mi a b�natos franc�rt szerett�l bel�m, mi�rt?! Mert �n voltam minden, ami bel�led hi�nyzott? Lehetetlen! Hiszen t�k�letes vagy. Neked nem hi�nyozhatott semmi. Nem volt sz�ks�ged r�m. Akkor minek, mi a fen�nek kellett neked egy vad, vesz�lyes n�st�ny? Csak hogy zs�rt�l�dhess a cigi �s a durva szleng miatt?

Rendben van, ez megint nem �n vagyok. Csak a d�h, a k�n, a tehetetlens�g. Az eszem tudja: a szerelemhez nem kell indok; de tudod, itt csapjon bel�m a vill�m, ha most jov�lis fejteget�sekbe kezdek!

Nem, semmi kedvem Ter�z Any�t j�tszani. Helyette, mint minden csal�dott szerelmes, milli� lehet�s�get futtatok v�gig, nehogy m�r egy perc nyugi legyen. Ha m�r egyszer megt�rt�nt a baj: hogyan tov�bb? Mit tegyek veled, mit tegyek n�lk�led? Ezer �s egy elk�pzelt vari�ci� alakul ki �s fejl�dik vissza: beteg, v�rsz�v�, alakv�lt� l�z�lmok. A legiszonyatosabb benn�k, hogy lehet�s�g�k volna val�ra v�lni, ugyanakkor tudom: ez sosem fog megt�rt�nni, mert hi�ba k�pzelt�l el b�rmit, hi�ba futtatt�l v�gig minden lehet�s�get: a val�s�g mindig m�st hoz.

De az�rt pergeti �ket a f�radt agy k�nyszeresen, mi�rt is ne? Mint egy �vegbe szorult l�gy, �jra �s �jra nekifutva, csillap�thatatlan vehemenci�val, �r�k rem�nnyel, soha nem lankad� energi�val c�lozva meg a l�tsz�lagos szabads�got, az �letet… Teljesen feleslegesen, mert hazug a sz�nes �g�ret, a vil�g k�pe, �s az az igaz, amit nem l�t: az �veg �tl�tsz� fala.

�llj le, szerencs�tlen �llat. Nem l�tod?!, �sszet�r�d magad!

Nem l�tja. Semmi sem �tl�thatatlanabb, mint az, ami �tl�tsz�.

�v�lt a neh�zrock a f�lembe. �gy kell most ez a d�rg�, aszfaltszaggat� hang ide, mint egy poh�r v�z a Szahar�ban. Vad, mint �n; kavarog, mint bennem minden, meg�ll�thatatlanul.

M�gis mit�l vagyok most ennyire feldobva?! Mert nekem musz�jos bej�rnom minden �rzelmi sz�ls�s�get, mennyet �s poklot? Mi ez a nyugodt er� a hiszt�rikus EEG- g�rbe m�dj�ra ugr�l� hangulatingadoz�sok alatt? Hideg a kezem, �s m�ly, csendesen mormol� hangot hallok a tombol� zene alatt:

Csak a tested ne h�lj�n ki. Sem sz�ved, sem lelked ne legyen bilincsben.

Nem lesz, �g�rem. Veled vagy n�lk�led, de szabad leszek. A szavak, amelyek k�pesek voltak fekete b�rt�nr�csk�nt cell�ba z�rni, most fesz�t�vass� v�lnak, �s elt�pik a l�ncokat.

H�trahajtom a fejem. Nem f�lek semmit�l. V�rem egy�tt z�g a zen�vel. Nem �rdekel, mi volt, mi lesz. Nem �rdekel, f�jni fog-e, vagy sem. Lesz�moltam mindennel. El kell b�rni, ami j�n. Ennyi az eg�sz.

*

*

Amikor v�get �r a sz�m, morajl� csend robban r�m. Lehunyt szemh�jaim alatt t�li �gbolt hom�lyosan ragyog� k�pe sejlik fel; �gbolt, amelynek sz�rke f�ny� kupol�ja alatt fekete varjak serege sz�rnyal lassan gomolyogva, k�rbe- k�rbe. Hallom sz�raz, �rl�, di�t�r�- hang� k�rog�sukat: a gy�sz, a mag�ny hangj�t az �res, semleges szag� csendben.

�rv�nylenek, k�rognak a varjak.

V�rj�k a telet.

*Crows fly black – Tarot, Marco Hietala - ami csak a c�mad� dal volt. Val�j�ban ezt hallgattam:

http://www.videoplayer.hu/videos/play/97571