X. Recollection /Eml�kez�s/

Egy t�zpiros motor kavarta fel a port Monaco utc�in. F�lelmetes sebess�ggel sz�guldott k�rbe-k�rbe a v�ros k�r�l, a l�mp�kat �s a t�bl�kat teljesen figyelmen k�v�l hagyva. Sok aut�s d�h�sen ki�ltott ut�na, de mintha nem is hallotta volna, csak „rep�lt" tov�bb. Egy hossz�, kanyarg�s �ton v�g�l lerobogott a tengerpartra. Lesz�llt motorj�r�l, levette szint�n t�zpiros sisakj�t, �s ledobta a f�ldre. M�lyet szippantott a friss, tengerillat� leveg�b�l, majd lecsukta a szemeit, �s �lvezte a felkel� nap meleg sugarait, amik az arc�t simogatt�k. A tenger moraja, a sir�lyok hangja �s az ismer�s k�rny�k eml�keket �bresztett benne. Lassan kinyitotta szemeit, amik s�t�tebbek voltak az �jszakai �gboltn�l is, majd belet�rt nagyj�b�l t�z cm hossz�, holl�fekete haj�ba. Nagyot s�hajtott, majd az �t sz�l�n s�t�lni kezdett. Minden l�p�s ut�n egyre nehezebbnek �rezte a l�bait, a gyomra egyre jobban g�rcsbe r�ndult, �s a gomb�c a tork�ban egyre jobban k�nozta. V�g�l meg�llt, �s leguggolt. Mereven b�mult egy apr� vir�gkoszor�t, ami egy kereszten l�gott. A kereszt az �t sz�l�n �llt, ezzel jelezve, hogy valaki ezen a helyen �let�t vesztette. A motoros el�tt elhom�lyosodott a koszor�, majd �ttetsz� gy�ngy�k �ltek ki a szeme sark�ba. Miel�tt lehullhattak volna, egy gyors mozdulattal let�r�lte a k�nnyeket, majd a tenger fel� fordult. Eml�kek sz�zai rohant�k meg �t; olyan eml�kek, amik ehhez a v�roshoz k�t�tt�k.  Azt�n egyszer csak meghallotta, ahogy valaki a nev�t ki�ltja. Azonnal h�trafordult, �s amint megpillantotta a nagyj�b�l 17 �v k�r�li, barna haj� �s szem� fi�t, amint az fel� futott, m�rhetetlen boldogs�g �nt�tte el a sz�v�t. M�r �ppen fel�llt volna, mikor egy aut� h�zott el mellette. Tekintet�vel k�vette a j�rm�vet, majd mikor ism�t a fi� fel� fordult, az m�r nem volt ott. Nagyon megd�bbent, �s nem �rtette, hogy hov� t�nhetett. De azt�n lassan r�j�tt, hogy csak k�pzel�d�tt. Hisz' hogyan is szaladhatott volna fel�? M�r �t �ve, hogy meghalt. �ppen az � s�rj�n�l t�rdel... Erre a gondolatra �les f�jdalom nyilallt a sz�v�be, �s ism�t k�nnyek gy�ltek a szem�be. Esz�be jutott az az este...

Egy vadonat�j, v�rv�r�s Porsche-ben �lt azzal a fi�val, akit az im�nt 'l�tott'. S�t�t �jszaka volt, a Hold felh�k m�g� rejt�z�tt, de a k�t fi� kedv�t ez sem rontotta el. T�vig nyomta a g�zped�lt, �s el�gedetten nyugt�zta, hogy a sebess�gm�r� kiakadt... A mellette �l� fi� hangosan felki�ltott.

-         Ez az! Mintha rep�ln�nk! Zs�r ez a kocsi!

-         Ugye? Csak Lisa meg ne tudja, hogy elhoztuk az �j kocsij�t... - mosolygott a motoros.

-         Nem fogja megtudni!

-         Rem�lem is.

-         H�, b�tyus, sok szerencs�t a holnapi futamhoz! Aj�nlom, hogy els� legy�l, k�l�nben letagadlak! - nevetett fel a fi�.

-         �g�rem, hogy nyerni fogok, m�r csak a kedved�rt is! - mosolygott a motoros.

A motoros egy pillanatra a mellette �l� �ccs�re pillantott, �m mikor visszan�zett az �tra...  Hirtelen sokkot kapott, megmerevedtek a tagjai �s mozdulni sem b�rt, az er�s f�ny elvak�totta, a hangos dud�l�s pedig csak �gy d�b�rg�tt a f�l�ben... Azt�n filmszakad�s. A k�vetkez�, amire eml�kezett, hogy egy Monac�i k�rh�z intenz�v oszt�ly�n fekszik.

Ism�t let�r�lte a k�nnyeit, majd fel�llt, �s m�g egyszer r�n�zett a keresztre.

-         Id�n is megtartottam az �g�retemet, Francesco...

Megfordult, �s visszabaktatott a motorj�hoz. �tdobta a l�b�t a j�rm� felett, majd a fej�be h�zta a sisakot, �s n�h�ny �jabb �r�lt sebess�ggel megtett k�r ut�n meg�llt egy hotel el�tt. Intett a port�snak, hogy vigye el a motort a hely�re, majd besz�llt a liftbe. Z�gtak a fej�ben a gondolatok, �s �szre sem vette, hogy a lift meg�llt, �s kinyitotta az ajt�it. N�zett maga el�, �res tekintettel �s f�j� sz�vvel. Egy meglepett hang z�kkentette ki.

-         Nah�t, Sandro! Pont t�ged kerestelek! - mosolygott Josh.

-         Ben tornato! (�dv neked!) - mosolyodott el az olasz.

-         Szabad tudnom, hogy mi�rt �csorogsz a liftben? - h�zta fel az egyik szem�ld�k�t Josh.

-         H�t... �n, csak... elgondolkodtam...

-         �rtem... Napr�l napra furcs�bb vagy. �s, m�g sok�ig akarsz itt �llni, vagy ink�bb bej�ssz a szob�mba? - nevetett fel az angol fi�.

-         Mi? Hogyan? �... Persze, megyek! - Sandron l�tszott, hogy l�lekben valahol teljesen m�shol van.

-         Akkor, gyer�nk.

Josh nagy nehezen kir�ngatta t�rs�t a liftb�l, �s v�gre le�ltek az angol szob�j�ban. T�lt�tt maguknak egy kis Martinit, majd leheveredett a fotelba. B�k�sen kortyolgatni kezdte az italt, Sandro pedig lassan mag�hoz t�rt. El�sz�r kiss� meglepetten n�zett k�r�l, azt�n r�j�tt, hogy Joshn�l van.

-         Tulajdonk�ppen, mi�rt is hozt�l engem ide?

-         Mert besz�lni akartam veled.

-         Per me. (�rtem.)

-         Sz�val... - kezdte Josh, de egy kicsit elhallgatott, �s �sszeszedte a gondolatait. - Tegnap olyan furcsa volt�l... Nem csak a futamon, hanem a sajt�t�j�koztat�n �s a csapatmegbesz�l�sen is. Valami baj van?

-         Macchè. (Ugyan, dehogy.) Csak, tudod... Meg�g�rtem valakinek, hogy �n fogok nyerni. - s�hajtott az olasz.

-         �rtem. �s... van valami k�l�nleges ebben a szem�lyben? �gy �rtem, nagyon agressz�v volt�l a p�ly�n, a verseny ut�n pedig olyan, zavarodott... Kicsit agg�dtam �rted. - vallotta be Josh. M�g csak n�h�ny h�napja ismerte az olaszt, de m�r a bar�tj�nak tekintette.

-         Az, akinek meg�g�rtem, m�r meghalt, de �n megtartom a szavam. - Sandro elkomorodott egy pillanatra, azt�n hirtelen sz�les vigyor �lt ki a k�p�re. - Miket hallok? Agg�dt�l? Te? �rtem? Nah�t!

Josh nem v�laszolt, csak zavartan megvakarta a tark�j�t. Nagyon megkedvelte Sandrot, szinte m�r a b�tyj�nak tekintette, de ezt a vil�g�rt sem mondta volna el neki. Az olasz csak mosolygott, azt�n fel�llt, �s megveregette t�rsa h�t�t.

-         Sajn�lom a tegnapiakat! Na, most l�pek, �csi! D�lben indulunk haza, �s �n alig aludtam... Led�l�k egy kicsit!

-         Rendben! Akkor szevasz! - intett Josh. �r�lt, hogy nem kellett magyar�zkodnia.

Sandro, mik�zben a saj�t szob�ja fel� baktatott, azon gondolkodott, hogy mikor tud legk�zelebb Monac�ba j�nni. Ism�t belemer�lt a gondolataiba, �s mikor becsukta a szoba ajtaj�t maga m�g�tt, csak akkor vette �szre, hogy valaki van a szob�ban. Az idegen sz�les mosollyal v�rta.

-         Ciao, Sandro!