Hal�l k�sz�b�n

- Azt a mindenit csajszi! Fantasztikus volt�l! – kezdett hevesen �lelgetni David.

- K�szi! – finoman eltoltam magamt�l, �s azonnal Edin�hoz fordultam, egy kacsint�ssal k�s�rve a mozdulatsort.

- J�rjunk egyet! – intett fej�vel. Ezt csak egy dologra �rthette.

Szoktunk olyat csin�lni n�ha, hogy kimegy�nk az �ppen indul� emberek k�z�, �s v�laszolgatunk k�rd�seikre, vagy f�nyk�pezkedni a gyerekekkel, �s hasonl� dolgok. Egysz�val egy kicsit �lvezz�k azt a minim�lis h�rnevet, ami nek�nk juthat, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt.

Most is �ppen ott s�t�lgattunk, �s �lvezt�k, ahogy mosolyognak r�nk, megismernek minket – amit nem neh�z igaz�b�l, tekintetbe v�ve, hogy fell�p� ruh�ban vagyunk.

- Jaj, dr�g�m! Egyszer engem is be�rathatn�l egy k�t�lt�ncos tanfolyamra. – egy sz�rnyen nyafka hang hallat�n hirtelen megfordultunk. D�s gazdag f�rfi mellett s�t�lgat� sz�ke cicababa volt az elviselhetetlen frekvencia gazd�ja. Alig b�rtam ki, hogy ne sz�laljak meg, de Edina megel�z�tt:

- Ha meg akar szabadulni a bar�tn�j�t�l, akkor felt�tlen�l tegye meg. – erre kit�rt bel�l�nk a nevet�s. J� kis bunk�s�g, de egyszer�en az ilyesmire nem lehet m�r mit mondani.

- Ezt meg hogy �rted? – nyafogott vissza a sz�szke.

- �gy �rti, hogy a k�t�lt�ncot nem lehet egy tanfolyam seg�ts�g�vel elsaj�t�tani, �s k�l�nben sem b�rn�d ki. Minden egyes alkalommal mikor fell�psz a k�t�lre, bele kell t�r�dn�d, hogy lehet, m�r soha t�bbet nem j�ssz le onnan. – �gy kezdtem besz�lni, mint ha csak egy horror t�rt�netet mes�ln�k.

- Vagy csak a f�ldre, de kilapultan. – folytatta Edina.

El�rt�k a megfele� hat�st, mivel a cicababa ijedt tekintet v�gott, �s elkezdte elr�ngatni milliomos bar�tj�t.

Elkezdt�nk nevetni, de ekkor a t�rdemn�l meg�reztem egy kis simogat�s szer� �rint�st, �s elpillantottam.

Egy eg�szen kicsi l�ny �lldog�lt ott, �s csod�lattal n�zett r�m. Elszorult a sz�vem, ami�rt �gy viselkedtem, k�zben pedig ezek a gyerekek ne adj Isten p�ldak�pet l�tnak bennem.

- Te olyan �gyes vagy. �n is ilyen szeretn�k lenni. – v�gott a k�zep�be a kisl�ny, amint leguggoltam hozz�.

- K�sz�n�m! – mosolyogtam – De k�rlek, ne akarj r�m hasonl�tani. Hidd el nekem: addig j�, am�g nem kell megtapasztalnod ezt az �letet.

- M�g is mi baj van ezzel az �lettel, �s mi�rt mondasz ilyeneket a h�gomnak? – egy d�h�s f�rfihang hat�s�ra felemelkedtem, de �n nem ilyen st�lusban v�laszoltam. Szomor� voltam, de h�t az igazs�g f�j. – �n magam is artista vagyok, �s semmi kivetnival�t nem tal�lok benne. – tette hozz�.

- Akkor szerencs�s vagy, �s bizony�ra egy j� helyen dolgozol. Nem egy ilyen v�ndorl� putriban. Hallgass r�m, tudom mit besz�lek: ez cifranyomor�s�g!

Im�dtam, hogy az utols� fell�p�s ilyen j�l siker�lt. Viszont tudtam j�l, hogy innent�l a kezdve nem lesz egyetlen nyugodt percem sem. �s h�t, igen... j�l gondoltam.

A porondt�l val� ideiglenes b�cs�z�som ut�ni els� napot, csak �s kiz�r�lag, ugyanazon k�t sz�m �jra- �s �jra t�rt�n� meghallgat�s�val, illetve jegyzetel�ssel telt. Ahogy ismerem magam, az elk�vetkezend� k�t h�napban annyiszor fogom m�g spont�n megv�ltoztatni az alap �tleteimet, hogy a v�g�n teljesen m�sik koreogr�fia fog kij�nni, mint amit le�rtam.

Innent�l kezdve, minden egyes napomat az edz�semhez fel�ll�tott s�torban kezdtem, �s ott is fejeztem be. A tervem, miszerint gyors, �s hat�kony munk�t fogok v�gezni Edina, �s David ter�n, teljesen meghi�sulni l�tszott. Annyira lefoglalt a gyakorl�s, hogy egyre t�bbsz�r feledkeztem meg az �tkez�sekr�l is. �t kil�s gyors fogy�somat azonban nem n�zt�k j� szemmel, ez�rt Adam minden egyes nap besz�lt a s�torba, mikor � maga is ment eb�delni.

- Hogy haladsz? - tette fel a k�rd�st, �ppen mik�zben lap�toltam magamba az eb�dem. K�t h�t telt el, �s m�r megvolt az el�ad�s, de t�ny, hogy m�g t�k�letes�teni kell.

- Eg�szen j�l, de van, ami m�g nem megy. - v�laszoltam egy nagy nyel�s k�s�ret�ben. Mi�ta Adam ilyen gondosan figyel r�m, ugyan elj�rok enni, de csak valami habzsol�s szer� m�don t�m�m magamba a kaj�t. Mennyis�gre �ppen e miatt nem is tudok sokat megenni.

- V�rj, kital�lom! - nevetve kezdte, de r�gt�n komorabbra v�ltott.

- Mit szeretn�l kital�lni? - n�ztem r� pajkosan.

- M�r megint valami �ngyilkos dolgot eszelt�l ki, �s azon idegeskedsz, hogy az m�g nem megy. - m�g t�lj�t is letette, �s �gy figyelte a reakci�imat.

- Nem sz�nd�kozom �ngyilkosnak lenni, te is tudod j�l. - fordultam el v�g�l.

- Lehet, hogy nem ez az eredeti sz�nd�k, de... Jaj Nady, ne csin�ld ezt k�rlek!

- Mit? - kicsit m�r kezdtem d�h�s lenni, �gy fel is �lltam helyemr�l, az eb�d fel�t otthagyva.

- Ugye nem akarod megval�s�tani? - agg�dva kapott kezem ut�n, de �n gyorsabb voltam.

- Csak nyugi. - mosolyogtam r�, majd sarkon fordultam, �s elindultam a s�tor fel�.

Adam az egyetlen, aki tud arr�l a man�verr�l, amit most v�ghez akarok vinni. M�r olyan r�gen elterveztem, hogy megcsin�lom, de igaza van: nagyon vesz�lyes.

A k�r alakban kifesz�tett k�t�len eg�szen m�smilyen mozogni. Az egyenes vonalr�l hirtelen kicsit ink�bb oldalra kell rendezni a mozdulatokat. �s akkor m�g ott van a diabol�.

�jra �s �jra megpr�b�lom, de valami mindig hib�zik. Ugrom a szalt�t, megr�ntom a k�telet, �rzem amint v�gighalad combomt�l a l�bfejemig a diabol�, �s amint ez�ltal magasra rep�l. �rkezek a k�t�lre, �s futok el�re p�r l�p�st, a diabol� j� magass�gban van, de most nekem is le kell ugranom. Felh�zott t�rdekkel zuhanok a k�t�l mellet, megpr�b�lom elkapni a diabol�d, de nem siker�l. Nincs h�l�, �s k�ts�gbeesett hadon�sz�som nem vezet sehova...

Hideg verejt�kt�l �zottan �bredtem, egy el�g r�miszt� �lomb�l. Zih�ltam, �s eg�sz testemben remegtem. Mi lesz, ha t�nyleg nem siker�l megfelel�en illesztenem a k�t�lre a diabol�t? Na meg persze akkor m�g nem is besz�ltem arr�l az elvileg �n seg�ts�gemre l�v�, eg�sz v�kony kis k�t�lr�l, mondhatni ink�bb zsin�rr�l, amit a diabol� m�sik oldal�r�l kell r�fesz�tenem, �s azon l�gva, gyakorlatilag a semmi felett hagyni, hogy a diabol� guruljon el�re.

Nem mertem megcsin�lni az ugr�st, m�g. De tudom, hogy menni fog. Mire Viki meg�rkezik be kell gyakorolnom. Minden m�s megy, csak az nem, pedig kulcsfontoss�g�, mivel ebb�l a diabol� �ltal adott lend�letb�l kell majd felugranom a fels� k�t�lre.

Csak ki kell j�nnie a l�p�snek, �s akkor majd v�gre tudom hajtani. Ebben eg�szen biztos vagyok.

Szalt�, pont mikor fejjel lefel� vagyok, kiny�jtom a l�bam �s a seg�ts�g�vel, magasra r�p�tem a diabol�t. Vissza�rkezek a k�t�lre, most k�ne leugranom, de akkor… h�rtelen megtorpanok. Hagyom leesni, az elkap�sra �t�ltetett t�rgyat. �gy sem lesz r� sz�ks�gem a man�ver ut�n. A zen�t figyelve fellend�l�k a m�sik k�t�lre, �s mintha mi sem t�rt�nt volna, folytatom a gyakorlatsort. Elegem van abb�l, hogy sosem j�n �ssze! Zih�lva, nagyon d�h�sen ereszkedtem le a trap�zr�l, ahol a gyakorlatot befejeztem.

Izz� tekintettel, akarattal, bizony�t�si v�ggyal m�sztam vissza a k�t�lre, �s v�rtam, hogy elinduljon a zene.

- Nady, gyere eb… - nem mondta v�gig. T�volr�l hallottam a hangj�t, de m�r a man�verre k�sz�ltem. Tudtam, �reztem… most siker�lni fog!

Rep�lt el�ttem a diabol�, elrugaszkodtam, r� a k�t�l, r� a k�t�lre, �s elvileg minden rendben is van. Elvileg…

Kis sik�t�st halltattam, amint megbillentem a rosszul k�t�lre helyezett, �s ez �ltal kisikl� diabol� miatt. Ijedten a k�t�l ut�n kaptam, de m�r nem siker�lt elkapni. Iszony�an f�ltem, mert tudtam, hogy nincs h�l�, �s tudtam, hogy mi v�r r�m. M�g nem akarok meghalni, tizennyolc �vesen!

Csukott szemmel, tehetetlen�l zuhantam, �s bizonyos voltam benne, hogy m�r nincs sok h�tra, amikor hirtelen valaki oldalra r�ntott. M�g mindig nem mertem kinyitni a szemem, de �reztem, hogy egyik oldalr�l a m�sikre leng�nk, egyre lassabban, m�g nem majdnem teljesen meg�lltunk. Azt�n lekezdt�nk lejjebb cs�szni, �s csak mikor m�r �reztem, hogy az �l�ben tart� valakinek talajt �rt a l�ba.

Adam szeme az agg�d� f�lelem mellett, vill�mokat sz�rt. Tudtam mennyire m�rges r�m, ami�rt meg akarom csin�lni azt a man�vert, �s ami�rt majdnem meg is �ltem magam, keserves elsz�nts�gomban.

Letett a f�ldre, �s maga fel� ford�tott, �s m�g mindig iszony�an m�rges volt. Nekem viszont remegtek a l�baim, annyira, hogy nem b�rtam megtartani magam, �gy t�rdre estem, Adam pedig leguggolt mell�m.

K�sz, v�gem volt. Ennyire m�g sosem f�ltem, m�g soha nem voltam ennyire k�zel a hal�lhoz, de mindig b�tran nyilatkoztam a vesz�lyr�l. Most pedig egy hal�lra r�m�lt kisl�ny voltam, aki anyuk�ja k�zels�ge h�j�n, a legk�zelebbi emberhez b�jt oda, �s kezdett b�gni.