- Alice! Én...
Oda lépett a lányhoz, és meg akarta csókolni, de Alice elfordította a fejét.
- Igen? Mit akartál mondani?
- Hagyjuk. Neked ott van Christian. Nem akarok beleavatkozni a kapcsolatotokba.
Még jó, hogy sötét volt, és Brandon nem vette észre az Alice arcán legördülő könnycseppet.
- Már késő. Már akkor "beleavatkoztál" mikor először találkoztunk az utcán. Amikor fel akartál segíteni és a szemembe néztél, akkor...
- ...olyan volt, mintha villámcsapás ért volna.
- Honnan tudtad?
- Hogy mit akarsz mondani? Mert én is ugyanazt éltem át, amit Te.
- Brandon, nekem nem szabad. Chrisnek szüksége van rám! És én még mindig szeretem őt.
- Csak szereted, vagy szerelemmel szereted?
- Mindegy. Semmi közöd hozzá!
Brandon elkapta a lányt, a lift oldalához szorította, és megcsókolta. Alice úgy érezte, még soha senki nem érintette meg így, még soha senki nem csókolta így. Vissza csókolt. Majd mikor feleszmélt, és eszébe jutott, hogy mit csinál, ellökte magától Brandont. Ő értett Alice előbbi mozdulataiból, és ezek után egy szót sem szólt hozzá. Fél óra múlva világosság lett, majd újra elindult a lift. Mikor a 10.-en kinyílt az ajtó, Alice csak ennyit mondott:
- Ezt meg ne próbáld még egyszer!
- Rendben. De nem sajnálom azt a csókot!
Christian jókedvűen üldögélt egy asztalnál Emilyvel. Ez a látvány fogadta Alicét. Kissé meglepődöttt, de amint feleszmélt, úgy gondolta, oda megy köszönni.
- Szia! Csak nem bent ragadtál a liftben?
- Hello Chris! De igen, bent ragadtam, és elég rossz volt.
- Szegénykém!
Chris ekkor átölelte Alice derekát. Emily kicsit meglepődött, mert nem említette neki a fiú, hogy barátnője lenne.
- Alice! Ő itt Emily! Ma csatlakozott hozzánk.
- Szia Emily! Örülök, hogy megismertelek!
- Szia! Én is.
Emilynek nem tetszett túlságosan Alice, hisz nagyon megkedvelte Christiant, és rosszul esett neki, hogy barátnője van. Alicét nem zavarta Emily jelenléte. Nem volt féltékeny.
- Mehetünk?
- Persze! Holnap találkozunk Emily!
- Rendben! Sziasztok!
- Szegény lány! Nem nézett ki valami túl jól!
- Autóbalesete volt. A Kedvese meghalt.
- Ó, ne. Nem lehet könnyű neki.
- Tudod nagyon sokat veszekedtek a barátjával az utóbbi pár hónapban. Amikor történt a baleset, akkor is vitatkoztak az autóban. A Kedvese ezért kezdett el száguldozni. Tudod, szerintem sikerül majd megoldania. Erős lány. Sok erőt merített a balesetből. Hirtelen rengeteg energiája lett.
- Ahogy neked is. Te is ugyanígy viselkedtél és még viselkedsz is mindig.
- Gondolod? Lehet, hogy így van.
- Szerintem igen.. Jól ki fogtok jönni egymással. Mindketten most láttátok meg azokat a dolgokat, amik mellett majdnem elmentetek.
- Igen, Alice. Azt hiszem, igazad van. Jó éjt Baby!
- Jó éjt!
Másnap reggel Alice találkozott Brandonnal, de egy hideg "szia"-n kívül nem volt köztük több kommunikáció, és az elkövetkezendő hetekben sem. Egyik nap délután három körül csörgött Alice mobilja. Christian szólt neki, hogy Emily szülei mikor látták, hogy a lányuk mennyire kedveli Christ, meghívták vacsorára. Meg természetesen Alicét is, de ő nem akart menni. Inkább egyedül ment volna el egy hangulatos kis helyre.
- Rendben Szívem, kijár már Neked is, hogy végre elmenj valahova. Mindig csak mellettem vagy. Nem laknak messze tőlünk, majd haza megyek egyedül. Talán húsz perc lehet az út.
- Ahogy gondolod Chris! Egyet kérek: légyszíves hívj fel, ha úton vagy. Tudom, felnőtt vagy, meg stb., de én aggódom.
- Tudom. Majd hívlak! Csáó!
- Csáó!
Út közben merengett Brandonon. Christianon. Chrisen és Emilyn. De semmire sem jutott. Még mindig nagyon jól megértették egymást Chrissel. Mikor először mentek moziba hármasban, akkor még furcsa volt egy kissé a helyzet. Mintha Alice egy kis ellenségeskedést érzett volna Emily felől. De utána már sokszor előfordult, hogy hárman mentek moziba. Emily megkedvelte Alicét és ez fordítva is így volt. Jól érezték magukat hármasban, annak ellenére, hogy Emily teljesen bele szeretett a fiúba.
Alice egy félhomályos kis éttermet választott magának, ahol nyugodtan megvacsorázhatott. Kellemes, hangulatos, lágy jazz zene szólt. Most erre volt szüksége. Csak élvezni akarta a nyugalmat. Végre csak magával foglalkozni, csak a saját gondolataival törődni. Egyszer csak egy ismerős, szeretett hang törte meg a csendet.
- Leülhetek?