A sz�netnek v�ge, kezd�dnek a futamok!
- Nyakunkon az �j id�ny! Gyer�nk, menjen mindenki a dolg�ra! M�g fel kell turb�zni a kocsikat az anti-gravit�ci�s vackokkal, a kerekeket tesztelni kell, hogy mennyire b�rj�k az �tk�z�st, �s Josh m�g ki sem pr�b�lta a j�rg�nyt! Nagyon le vagyunk maradva! – zengett a Ferrari csapatvezet�j�nek hangja.
Joshnak fogalma sem volt, hogy mit csin�lhatna, de szeretett volna seg�teni. Csak �llt a terem k�zep�n, m�g a szerel�k, technikusok �s egy�b szakemberek s�r�gtek-forogtak k�r�l�tte. Nem tudta, hogy kihez k�ne sz�lnia, vagy kihez nem. M�r kezdett k�ts�gbe esni, mikor valaki a v�ll�ra tette a kez�t. Mivel v�ratlanul �rte a dolog, �sszerezzent, s mikor megfordult, r�gt�n megnyugodott. Egy n�la kicsivel magasabb, napbarn�tott, fekete haj�, fekete szem�, kiss� bozontos szem�ld�k� fiatalember �llt mellette. Bar�ts�gosan mosolygott az angolra. � volt Josh csapatt�rsa: az olasz Sandro Marzi. J� pil�ta h�r�ben �llt, k�tszer volt vil�gbajnok, sz�mtalan pole-poz�ci�t szerzett m�r, �s az el�z� id�nyben is mind�ssze 3 pont v�lasztotta el a vil�gbajnoki c�mt�l. Egysz�val, sikeres pil�ta volt, ereje telj�ben.
- Nem tudsz magaddal mit kezdeni igaz, �csi? – vigyorgott az olasz. Csak h�rom �vvel volt id�sebb Josh-n�l, m�gis a bemutatkoz�suk �ta mindig �csinek sz�l�totta.
- Igen, valahogy �gy… - mosolyodott el Josh is.
- Akkor gyere, kishaver, bemutatlak n�h�ny itt dolgoz�nak! Mert ahogy eln�zem, m�g nem igaz�n mutatkozt�l be, igaz? –pil�t�nkat kiss� zavarta a csapatt�rs st�lusa (az, hogy minden mondat v�g�n megk�rdezi: Igaz?), de nem foglalkozott vele, hisz’ min�l t�bb emberrel akart itt �sszebar�tkozni.
- Rendben, induljunk! �s k�sz�n�m!
- Ugyan, nem kell megk�sz�nni, �csi! – vigyorgott ism�t az olasz.
El�sz�r a kutat�s-fejleszt�s r�szlegen n�ztek k�rbe. Mindenki vid�man �dv�z�lte a k�t pil�t�t, s az �jfi� szinte mindenkinek elnyerte a tetsz�s�t: szer�ny volt, m�gis magabiztos, okos �tleteket adott, �s az �ntelts�g legapr�bb szikr�j�t sem mutatta. Egy �ra m�lva elb�cs�ztak, �s hagyt�k a helyi tud�sokat dolgozni. A k�vetkez� szinten volt a teszt-terem, itt pr�b�lt�k ki az �j motorokat �s egy�b alkatr�szeket, miel�tt az aut�kba �p�tett�k volna. Itt nem dolgoztak sokan, �sszesen huszon�t ember volt. A fi�k az el�z�h�z hasonl� sikert �rtek el itt is, s f�l �ra m�lva innen is vid�man t�voztak. M�r csak a legals� szint maradt, a szerel�k r�szlege, avagy ahogy az ottaniak nevezt�k: A M�hely. A bemutatkoz�ssal semmi gond nem volt, mindenki kedvesen viszonozta a k�sz�n�st. Joshnak viszont felt�nt, hogy mi�ta bel�ptek a M�helybe, Sandro szokatlanul sz�lesen �s meg�ll�s n�lk�l vigyorog. Furcs�llta a dolgot, nem �rtette, hogy hogyan tud az olasz �gy mosolyogni, mintha az arc�n valami boh�cmaszk lenne. V�g�l is elk�nyvelte mag�ban a dolgot, �s nem foglalkozott vele tov�bb. Az itt dolgoz� f�rfiak mindenf�le, Josh sz�m�ra eddig ismeretlen g�ppel munk�lkodtak, �s annyira belefeledkezett a n�zel�d�sbe �s az idegenvezet� mond�k�j�ba, hogy �szre sem vette, hogy ek�zben bez�rt�k a terem ajt�it. Csak akkor t�rt �szhez, mikor (nagyj�b�l egy �r�val k�s�bb) indulna akart, csakh�t az ajt� nem mozdult… Egyik sem…
- H� fi�k, szerintem beragadt az ajt�! – ki�ltott h�tra.
- Nem ragadt az be, csak bez�rtuk. – vigyorgott gonoszul az egyik szerel�.
- Mi…? De mi�rt? Nekem lassan haza k�ne mennem, �s…
- Ha haza akarsz menni, akkor el�bb meg kell szerezned a kulcsot! – sz�lalt meg valaki a h�ts� sorokb�l. Erre mindenki hangos nevet�sben t�rt ki. Josh most fogta fel, hogy pr�b�ra akarj�k tenni.
- Ok�, �s hol van a kulcs? – pr�b�lkozott a fi�.
- H�t odafent! – mutatott egy legal�bb 10 m�ter magas szekr�ny tetej�re a Sandro.
- Micsoda???! – ki�ltott fel a fiatal aut�versenyz�. – �s m�gis hogyan szedjem le onnan??
- B�rmit haszn�lhatsz! Emel�t, a kis markol�g�pet, a darut… Csak az a l�nyeg, hogy a kulcsot te fogd meg a kezeddel! – magyar�zta Rupert, aki Josh idegenvezet�je volt, mellesleg ennek a r�szlegnek a f�n�ke.
- Aham, �rtem. – Josh nem akart ellenkezni, nem akarta, hogy pont a szerel�k pikkeljenek r�. Nyelt egy nagyot, de miel�tt megindult volna a g�pek fel�, esz�be jutott valami. – �s a szekr�nynek pontosan melyik r�sz�n van a kulcs?
- L�tod azt a deszk�t, ami a tetej�re van fektetve? – k�rdezte Rupert.
- Igen.
- Na, annak a m�sik v�g�n van! De ne felejtsd el, neked kell a saj�t kezeddel leszedni onnan!
- �rtettem.
Josh megindult a daru fel�. Gyerekkor�ban egyszer j�tszott egy ilyennel, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy egy �ppen �p�l� h�z sz�pen romba d�lt… Besz�llt a g�pbe, �s beind�totta. Az megindult a szekr�ny fel�, de nem olyan sebess�ggel, mint ahogy a pil�t�nk akarta. Alig b�rta meg�ll�tani, hogy bele ne csap�djon a vasszekr�nybe. Erre a szerel�k k�z�tt hatalmas nevet�s t�rt ki. De aut�versenyz�nk nem foglalkozott vele, a gombokat kezdte pr�b�lgatni. H�romszor kis h�j�n levitte Rupert�k fej�t, egyszer neki�tk�z�tt egy markol�nak, de v�g�l megtal�lta, amit keresett. Meg�llt a vaskolosszus t�v�ben, �s felfel� tolt egy apr� kart. A daru „nyaka” emelkedni kezdett, Josh pedig kiugrott az ir�ny�t�f�lk�b�l, �s megkapaszkodott a nyakon. De a daru csak 8 m�ter magasra tudta felemelni �t. Valamit ki kellett tal�lnia, hogy magasabbra jusson… Gondolt egyet, �s a szekr�ny polcain kezdett felkapaszkodni. A lentiek sz�rnyen j�l sz�rakoztak; mindenf�le marhas�got kiab�ltak Joshnak, �s hangosan fel-felnevettek. Pil�t�nk kiny�jtotta a kez�t, �s v�gre siker�lt el�rnie a deszk�t. Gondolta, hogy ha ler�ntja a deszk�t, a kulcs is leesik, � elkapja, �s nyert �gye van. �gy is tett: megh�zta lefel� a fadarabot, de nem az t�rt�nt, amire sz�m�tott… Ugyanis a kulcs helyett egy nagy adag piros fest�k �ml�tt a nyak�ba. Rupert�k f�ls�ket�t�en hangosan felnevettek, de Josh nem tal�lta ezt annyira viccesnek, s�t, amikor lefele kezdett m�szni (a fest�kes v�d�rrel a fej�n), m�g meg is cs�szott. Elvesztette az egyens�ly�t, �s lezuhant… A szerel�knek azonnal arcukra fagyott a mosoly. Az angol fi� nagyot nyekkent a f�ld�n, �s nem nagyon adta jel�t annak, hogy onnan m�g fel akar kelni…
Az eg�sz csapat elfeh�redett arccal rohant Joshhoz.
- H�, kishaver, hallasz engem? – pr�b�lta �bresztgetni �t Sandro. – �csi, j�l vagy?
Josh egy sz�t sem hallott, ugyanis nem volt eszm�let�n�l. �gy �rezte, mintha m�g mindig zuhanna, �s soha sem �rne f�ldet… De azt�n egyszer csak m�gis f�ldet �rt, s mikor kinyitotta az�rk�k szemeit, er�s, feh�r f�ny t�z�tt a szem�be. El�sz�r csak a f�nyt l�tta, meg n�h�ny elmos�dott foltot. Valami t�voli z�g�st is hallott, de nem tudta meg�llap�tani, hogy mi az. Azt�n, sz�pen lassan kezdett kitisztulni a k�p. Kezdett mag�hoz t�rni, �s remeg� kezeivel felnyomta mag�t �l� helyzetbe. M�g mindig nem hallott csak hangfoszl�nyokat, de l�t�sa kezdett kitisztulni.
- Hol vagyok? – hallotta saj�t hangj�t valahonnan messzir�l…
- N�zz�tek! Fel�bredt!
- �risten, a sz�vroham ker�lgetett! – ki�ltott fel Rupert �s Sandro egyszerre.
- J�l vagy, �csi? – rohant bar�tj�hoz az olasz.
- Hol vagyok? – ism�telte Josh.
- H�t, itt a M�helyben! Ugye eml�kszel m�g r�m? – k�rdezte bizonytalanul a csapatt�rs.
- Azt hiszem… S…Sa…Sandro…? – d�rzs�lgette szemeit a fi�.
- �jjen, akkor nem lett�l amn�zi�s! Ez nagyszer� h�r! – ki�ltott az olasz.
Rupert leroskadt egy sz�kre, majd let�r�lte az izzadts�got a homlok�r�l. A t�bbi szerel� is fell�legzett.
- Hallod, kem�ny f�b�l faragtak, kishaver! J�l r�nk ijesztett�l! – mosolygott Sandro.
- Aha… �s mi�rt fekszem egy asztalon? – k�rdezte Josh.
- H�t, ide fektett�nk, miel�tt lezuhant�l! Majd’ f�l �r�ja fekszel itt! – mes�lte az olasz.
- �rtem… �s honnan zuhantam le? Egy�ltal�n mi�rt zuhantam le? �s mi�rt �rzem �gy, hogy menten sz�trobban a fejem…?
- A szekr�ny tetej�r�l est�l le; az�rt mert megcs�szt�l; �s az�rt f�j a fejed, mert cs�ny�n be�t�tted… - sz�lt Sandro.
- �s… Hol van a kulcs? – az angol nem is �rtette, hogy mi�rt k�rdezte ezt. Egyszer�en csak ez futott �t az agy�n.
- A kulcs? Azt megszerezted, benne volt a v�d�rben! – sz�lalt meg Rupert.
- �rtem… Micsoda? Milyen v�d�r, milyen kulcs �s mi… - fakadt ki Jash, de a szav�ba v�gtak.
- Nyugi �csi, most, hogy fel�bredt�l, sz�pen elmegy�nk a csapatorvoshoz, �s � megvizsg�l, hogy nincs-e maradand� s�r�l�sed! – aggodalmaskodott az olasz.
- Nincs nekem semmi bajom! K�l�nben is, mit mondan�k? Hogy a m�helyben azzal sz�rakoztak a szerel�k, hogy v�gign�zt�k, ahogyan felm�szom egy 10 m�ter magas szarra, �s ut�na a fejemre borul� fest�kes v�d�r miatt f�lig megvakulva lezuhantam onnan? Vagy mit gondolt�l? Akkor itt mindenkit kir�gn�nak! – fakadt ki Josh.
A t�bbiek elkerekedett szemmel hallgatt�k a fi�t. N�h�ny percig csend volt, azt�n valaki megsz�lalt.
- �gy n�z ki most m�r teljesen j�l van…
- Akkor mi lesz…? – k�rdezte b�tortalanul az olasz.
- Bocsi az el�z��rt, j�l vagyok, ne agg�djatok. Nem sz�lok err�l senkinek, nem akarlak bajba keverni titeket. De az�rt k�v�ncsi lenn�k, hogy mi�rt kellet ezt v�gig csin�lnom?
- Ez amolyan beavat�-szertart�s… Az �sszes �jonnan �rkezett Ferrari csapattaggal v�gig csin�ltatjuk. - magyar�zta Rupert.
- �rtem. Ha megbocs�totok, akkor �n most hazamenn�k. – sz�lt Josh, azzal fel�llt, �s n�h�ny ingatag l�p�s ut�n magabiztosan megindult az ajt� fel�.
- H�, v�rj! – ki�ltottak ut�na a szerel�k.
- Mi az? – fordult h�tra Josh. Rupert a fi� el� l�pett, �s kezet ny�jtott neki.
- �dv�z�llek a csapatban! �g�rem, hogy mi mindent megtesz�nk majd, hogy a legjobb aut�val indulj! A t�bbi pedig rajtad m�lik, mi teljes sz�v�nkb�l drukkolunk majd neked! – mosolygott a f�rfi. Pil�t�nk is kezet ny�jtott.
- K�sz�n�m, �s igyekezni fogok! – mosolygott vissza Josh is.
Az ajt�b�l Josh �s Sandro m�g hallotta a vid�m �dv�zl�seket, j�k�v�ns�gokat �s egyebeket, amiket a fi�k ki�ltoztak. Ennek a napnak is v�ge, �s versenyz�nk v�gre �gy �rezte, hogy t�nyleg fontos tagja ennek a „csal�dnak”. Igen! Hisz’ a Forma1-ben minden ist�ll� egy-egy k�l�n csal�d.
Robby dolgai is �rdekesen alakultak a saj�t csapat�n�l…