|
AZ IGAZÁN SZENVEDÉLYES SZERELEM by Ravenprincess
Ravenprincess 2007.08.13. 14:23
A fiúk kb. húsz perc múlva vissza is értek. A lányok persze addigra már elkészültek a fincsi pudinggal. A srácok egy-kettőre be is burkolták, mind az öten.
- Na, elkészítjük a vacsit?
Látszott Markon, hogy ettől a kis pudingtól nem lakott jól.
- Persze Szívem, segítesz?
Mark és Linda hozzá fogtak az előkészületekhez. A többiek segítettek, de közben már iszogattak is egy kicsit.
Mira aggódva figyelte az eseményeket:
- Alice! Ha ezek el kezdenek inni, még a vacsiig sem bírják ki, már előtte kidőlnek. Alkohol plussz altató... Hát...
- Na jó, stop! Ne röhögjünk ennyire, mert feltűnő lesz!
"Nyugisan" megvacsoráztak, majd a tűz köré gyűltek, és beszélgettek. A nyugisan jelző azért nem épp helytálló, mert a fiúk feltűnően sokat ásítoztak. Néha annyira komikus volt a helyzet, hogy a lányok alig bírták cérnával! Most már mind az öten nagyokat, és egyre gyakrabban ásítoztak. Marknál végül megtört a jég:
- Srácok! Nem tudom mi van Velem, de szerintem én lefekszem aludni, mert rettenetesen elfogott az álmosság.
- Tessék Szívem? Máris kidőlsz? Még tíz óra sincs!
- Nem hiszem el lányok, hogy Ti nem vagytok fáradtak! Biztos a jó levegő elnyomott minket.
- Jól van, menjetek aludni! Mi még elmosogatunk a lányokkal, meg rendbe tesszük a dolgokat, aztán majd bebújunk mellétek!
- Mira! Te mióta vagy ilyen házias??? Mindig Te vagy az első, aki elmegy aludni, mert utál mosogatni és pakolni.
- Megszállt a szentlélek!
A "szent" szót olyan hangsúllyal mondta, hogy a lányok majdnem kipukkadtak a nevetéstől, de végül csak kibírták. A fiúk elmentek aludni. A lányok még iszogattak, és beszélgettek egy órácskát, majd elkezdték a srácokat egyenként kihúzgálni a partra. Greg, Mira párja nagyon mozgolódott, de végül ő sem ébredt fel. Az öt lány, húsz perc munka után elégedetten sorakozott fel a parton egymás mellett, és figyelték, ahogy kedveseik a vízen "úsznak". Elégedetten néztek egymásra, majd elmentek aludni.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Ez az üvöltés ébresztette a tábor lakóit. A lányok kiszaladtak a partra, és majd megfulladtak a röhögéstől. Greg üvöltött, ő ébresztett fel mindenkit. Markot kivéve, aki még jóízűen szunyókált. Mikor a fiúk észre vették a parton kacagó lányokat - akik már majd megfulladtak, annyira jól szórakoztak - először komoly képet vágtak, de aztán ők is nevetni kezdtek. Főleg akkor, mikor Mark felébredt, és elkezdett ordibálni. Kellett neki pár perc, mire felfogta, mi történt Vele! Fél óra múlva a fiúk kiértek a partra. Vagyis kieveztek. A lányok fel voltak készülve rá, hogy kapnak majd valami "jutalmat", de nem így lett.
- Ezt a tegnapi fürdetésért kaptuk, ugye?
- Igen, Christian!
- Szeretlek!
- Én is!
És ennyivel el volt intézve a dolog. Tudták, hogy megérdemelték, és ilyen élményben még amúgy sem volt részük. Még egyikük sem ébredt reggel egy tó közepén.
A szombati nap csendesen telt, a lányok elmesélték, hogy találták ki az egészet, és hogy tulajdonképpen mitől is voltak olyan álmosak a srácok tegnap este. Persze egész nap rajtuk nevettek, meg a reggeli jeleneten, de tudták, hogy hajnalban indulniuk kell. Egy órakor le is feküdtek aludni. Háromkor felkeltek, összepakoltak, és elindultak. Eredetileg csak reggel akartak indulni, de Gregnek telefonáltak, hogy vasárnap estére megbeszélést hívtak össze a reklámcégnél, ahol dolgozik. A többiek nem akartak nélkülük maradni, ezért mindenki inkább elindult hajnalban. Ráadásul így elkerülhették a vasárnapi forgalmat.
- Most viszont én vezetek!
- Rendben, Alice! Megadom magam, áll az egyezség!
Koromsötétben indultak haza felé. Épp hogy elindultak, el kezdett szakadni az eső. Nem zavarta őket, hisz a ruhájuk úgysem ázik át. Fél úton járhattak már, mikor Alice megkérdezte:
- Hol a kanyar, aminél idefelé megálltunk? Most biztos csúszós lehet az eső miatt.
- Szerintem közeledünk hozzá. Valahol itt kellene már lennie. Óvatosan Kicsim!
Ahogy ezt Chris kimondta, érezte, hogy a motor kezd kicsúszni alóluk. Látta, hogy hol vannak. Látta, hogy ez az a kanyar. Csak annyit hallott, hogy Alice sikít. Ekkor már a levegőben szálltak. Még jobban magához szorította a lányt. Az oldalára esett, a lány előtte feküdt, s még akkor sem engedte el. Annyit látott, hogy Alice ijedten ránéz, ahogy fekszenek a földön. Érezte, hogy valami óriási erővel csapódik a lábára, s hirtelen mindene sajogni kezdett. A motor szállt rá. Többre már nem is emlékszik...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
