3. fejezet:

Felkavar� tal�lkoz�s

-H�, engedj el!- Kiab�ltam, de erre � csak befogta a sz�mat. Christopher kiment, gondoltam, Sally-vel van egy kis besz�lni val�ja. Drake egy sz�kre b�k�tt, �n le�ltem r�. B�ty�m r�vid id�n bel�l visszaj�tt, �s helyet foglalt.
-K�sz�n�m, hogy nem �rult�l be…- Mondta rekedten Drake.
-Nincs mit. Sz�val el�ruln�tok, hogy… egy�ltal�n mir�l is van sz�?
- Nem kellett volna hallgat�znod, csak m�g jobban �sszezavart…- Sop�nkodott Christopher.
-Jaj, Chris! Ne csin�lj �gy, mintha az ap�m lenn�l!- Bukott ki bel�lem. – �n m�rpedig veletek megyek! William is azt mondta, hogy a tengerre sz�lettem… akkor? M�rt ne mehetn�k el? A kal�z l�tnek pont az a l�nyege, hogy senki sem parancsolhat neked, azt teszel, amit te magad j�nak l�tsz!
-Ez a besz�d! –Csapott a t�rd�re Drake, �s fel�llt.- M�r k�sz kal�z vagy, de �gy n�zel ki, mint egy… nos erre neh�z jelz�t tal�lni… mit sz�ln�l egy kis �talak�t�shoz?
Csak v�llat vontam, �s b�lintottam.
-Reggelre �gy fogsz kin�zni, hogy azt b�rmely kal�z h�lgy is megirigyelhetn�!- T�d�totta Will. Christopher bor�san m�regetett.
-Biztos, hogy ezt akarod, Kristin?- K�rdezte.- A kal�zkod�s sosem volt gy�ny�r… sok a betegs�g, a vesz�ly, �s a kock�zat…
-Biztos vagyok benne! -Mondtam elsz�ntan. Hangom �gy t�lt�tte be a szob�t, mint egy sz�nok�, aki a kir�lyi palota csarnokaiban ossza az �szt.
-Akkor, vitorl�t fel! Akarom mondani, l�ssunk neki! – Nevetett Drake, �s egy l�d�b�l egy zs�kot vett el�, amit odadobott nekem.
-Ezt vedd fel.- Mondta Christopher.- Mi addig kimegy�nk az ajt� el�.
B�lintottam, s megv�rtam, m�g becsuk�dik az ajt� m�g�tt�k. Olyan gyorsan t�rt�ntek az esem�nyek, hogy felfogni is csak �pp, hogy volt id�m.
Kivettem a ruhadarabokat, s azt els� l�t�sra meg�llap�tottam, hogy f�rfiruh�k voltak. Levettem a szokny�mat, majd a f�z�met is, �s magamra vettem a buggyos ujj� inget, �s a nekem bok�ig �r�, rojtos sz�l� nadr�got. Hogy rajtam maradjon, a b�r �vet belef�ztem az �vtart�ba. Az utols� holmi egy mell�nyszer� darab volt, h�t azt is felvettem, majd sz�ltam a fi�knak, hogy bej�hetnek, de csak Christopher j�tt vissza.
Kez�ben valami fest�k, �s egy toll volt.
-�lj le, �s maradj egy helyben! -Utas�tott. Eleget tettem a k�r�s�nek, �s le�ltem. � el�m tolta a sz�k�t, �s k�rte, hogy hunyjam le a szememet. �reztem, ahogy a kihegyezetlen mad�rtoll v�ge �tszeli a szemh�jamat; legsz�vesebben ellenkeztem volna, de mivel ez az �n v�laszt�som volt, csendben t�rtem, hogy �talak�tson.
Mire v�gzett, az �ra m�r el�t�tte a h�rom �r�t.
-K�sz.- Jelentette be.
Odamentem a nagy, ember nagys�g� t�k�rh�z, �s alig akartam hinni a szememnek.
Megr�m�tett ugyan az �rh�lgyb�l val� �talakul�som kal�zz�, de tetszett a v�geredm�ny. Igaz, az ing hatalmas, �s m�lyen dekolt�lt volt, �gy t�k�letesen l�tszott az a kis ez�st med�l, amit mindig a nyakamban hordtam. A nadr�g illett m�g a legjobban r�m, a cip�, amit kaptam szint�n gigantikus m�reteket �lt�tt az �n l�bamhoz k�pest.
Elismer� f�ttyent�st hallottam a h�tam m�g�l. Megfordultam, s az ajt�ban Drake-et tal�ltam, mosolyogva.
-Csini vagy dr�g�m! – Mondta, �s m�g�m s�t�lt. Gondosan felt�z�tt hajamat kibontotta; �gy visszanyertem n�i �nmagamat.
-�gy ni. Nem f�rfit akartunk csin�lni bel�led; de ha m�g is azt akartuk volna, nem kent volna r�d Chris egy l�da fest�ket.
Igaza volt. Szemh�jamat, �s annak k�rny�k�t vastag, fekete fest�k bor�totta. Mi tagad�s, meg voltam el�gedve vele.
H�l�san �t�leltem b�ty�mat, boldog voltam, hogy �k m�r beleegyeztek az utaz�sba. Csak �pp arr�l feledkeztem el, hogy nevel�imnek is van belesz�l�sa ebbe. Ez kicsit lelohasztotta a hamar kerekedett j�kedvemet.
-�, �s lenne itt m�g valami!- Figyelmeztette Drake ink�bb Christophert, mintsem engem.
-H�t persze!- Csapott a homlok�ra b�ty�m.- A pr�ba…
-Pr�ba? Milyen pr�ba?- K�rdeztem. Drake sz� n�lk�l megragadta a karom, �s m�r h�zott is ki az ajt�n. Christopher mellette futott, �n nehezebben vettem a l�pcs�fokokat, szab�lyosan rep�ltem m�g�tt�k.
Zaj n�lk�l, �s �ps�gben le�rt�nk a hallba. Kiment�nk az ajt�n, �s a kik�t� fel� igyekezt�nk. Most m�r engedtek a temp�n, de m�g mindig nem sz�ltak hozz�m. Majd meg fagytam, lenge �lt�z�kem �pp hogy csak d�sznek szolg�lt. Talpamat fels�rtette a kis hegyes kaviccsal lesz�rt �t. Sajn�lkoz�sra alkalmam sem lett volna, ink�bb csak magamban �tkoztam el a kavicsokat.
A sz�l a tenger fel�l s�s leveg�t hozott, nagyot szippantottam bel�le. A kik�t�ben csend honolt. Egy l�lek sem tart�zkodott erre, aminek titkon �r�ltem.
-Na, a feladatod, amivel bizony�tod, hogy m�lt� vagy arra, hogy kal�z l�gy, az lesz, hogy… elk�sd azt a haj�t!- Mondta der�sen Drake, �s a legnagyobb h�rom�rbocos Veir-i haj�ra mutatott. El�sz�r hinni sem mertem a f�leimnek. �n, ezt a hatalmas haj�t, foglaljam el?
-Te… megbolondult�l?- K�rdeztem t�le fintorogva. –�s m�g is hogy foglaljam el?- Pr�b�lkoztam egy �jabb k�rd�ssel. Kezdtem bolondnak tartani Drake-et.
-Oh�! Haszn�ld a fant�zi�d! –Felelt sz�les vigyorral az arc�n, �s kez�vel �sszeborzolta a hajam, ahogy a kisgyerekeknek szok�s. Hisz hozz� k�pest �n egy z�ldf�l� kisk�ly�k voltam.
-�s m�g is mikorra tervezitek a pr�b�t?
-�… p�ld�ul est�re?
B�lintottam, hogy beleegyeztem. M�r lassabb temp�ban a h�zunk fel� vett�k az ir�nyt. Mindv�gig a horizontot figyeltem, ahol v�nszorogva felk�szott a f�nyes napkorong; el�tte narancss�rga f�nye hirdette a reggel k�zeledt�t. Itt, Monteny-ben sokkal hamarabb kel a nap, mint m�shol.
-Ha maga kal�z… akkor felt�telezem, van egy haj�ja is…
-… tele emberekkel, kik mind r�m v�rnak, igen.- fejezte be helyettem a mondatot.- �s ne mag�zz, nem otthon vagy.
Ezzel a sz�v�lt�ssal be is fejezt�k a besz�lget�st. Halk l�ptekkel felment�nk a l�pcs�n, �s ki-ki a saj�t szob�j�ban t�rt nyugov�ra.
A szob�mban k�l�n�s f�radts�g telepedett r�m, b�rmit megtettem volna egy j� alv�s�rt. Gyorsan, �gy ahogy voltam, ruh�ban, kifestve led�ltem a takar�mra, �s r�gt�n el is aludtam.

***

K�s�bb egy apr�cska, k�k z�ld, f�nyes tollruh�j� mad�r �bresztett. R�sz�llt az arcomra, �s cs�r�vel az arcomat csipkedte.
-Na, hagyj!- Mondtam neki nevetve, �s a kezembe vettem. B�rsonyos tapint�sa volt, nem hasonl�tott a rendes madarak toll�hoz.
Hirtelen s�p�rt v�gig rajtam a felismer�s, mintha l�ttam volna egyszer ezt a pih�t… m�gpedig tegnap… William Drake fej�n…
Az ajt�hoz kaptam a fejem, �s azt hittem, leesek az �gyr�l. Kezdett elegem lenni Drake-b�l.
-Mit keresel itt?- K�rdeztem m�rgesen. A mad�r a kezemb�l az � v�ll�ra sz�llt �t. –Tudhattam volna…-d�nny�gtem.
-�n? Csup�n �breszteni j�ttem. Az anyja k�ld�tt.- felelte �rtatlan k�ppel, �s megsimogatta a madar�t.
-Christophert nehezebb lett volna felk�ldeni?- v�gtam vissza.
-A postakocsi nem v�r meg…- Mondta, k�zben a madar�t n�zegette, �s a cs�r�t piszk�lta.- elment a leveleket feladni. Tudtad, hogy ez a mad�r egy igazi ritkas�g? Igazi csoda egy ilyen! H�t m�g az ereje!
-Igen, biztos…- hagytam r�. Fel�lltam, �s a nyom�ban lefel� indultam. � �tk�zben elv�lt t�lem Christopher szob�j�n�l, de m�g az ajt�b�l h�trasz�lt: „ne feledd, ma este!”
Tov�bb mentem. A hallban �ri�si meglepet�s v�rt…
-Gabriella! Mit csin�lt�l! Mint egy utcal�ny! Hogy…- S�p�tozott any�m. Akkor d�bbentem csak r�, hogy a tegnapi f�rfiruh�mban, �s vastag fest�kben vagyok.
Azt hittem, ott helyben el�jul. El�g sz�rny� l�tv�ny volt. Akkor elfogott a lelkiismeret furdal�s, ami�rt makacskodtam, eszembe sem jutott, hogy tal�n m�g szerethet is…
-Bocs�nat, �n…-Hebegtem. Akkor befutott Christopher, �s amint megl�tott, elejtette a kez�ben l�v� tejes �veget. K�romkodott egyet, majd arr�bb dobta a tej, �ztatta sz�nyegdarabot.
-�, fen�be is… Any�m, hm… Kris… akarom mondani Gabriella csak egy… jelmezb�lra �lt�z�tt �gy…-Pr�b�lt mentegetni. Majd mikor l�tta, hogy ez a jelmez�tlet nem igaz�n j�n be any�mnak, hozz�tette.-… De, nem ez a legjobb. Csak egy �tlet volt.
-J�l van, ez esetben �lt�zz �t…nem akarlak �gy l�tni…k�l�nben is, vend�g�nk lesz. Christopher! Drake �r meddig k�v�n itt tart�zkodni?
-Ma este t�vozni k�sz�l!- Sz�lt egy m�sik hang, a l�pcs� tetej�r�l. Drake volt az, szeml�tom�st �gy akart tenni, mintha csak a besz�lget�s v�g�re �rt volna ide.
-Akkor, gyere Gabriella! Kapsz norm�lis �lt�z�ket!- Mondta any�m, �s megfogta a karom. �n a b�ntudat mardos� m�rge hat�sa alatt �llva k�vettem, a jelenl�v�k nagy meglepet�s�re.
Odafent lemosta r�lam a fest�ket; �n sz�p testtart�ssal �lve t�rtem.
Ez ut�n r�m adta a f�z�t, amit nem �reztem annyira szor�t�nak, pedig nagyon megh�zta…az eszem sokkal szorosabban tartotta fogva a sz�vem…
D�lre siker�lt sz�ps�get faragnia bel�lem… any�mn�l a norm�lis jelz� csipk�t, fodrot, �s sok mint�t jelentett.
Korg� gyomorral, �s neh�z l�ptekkel; egyens�lyozva �rtem le a hallba. Le�lni nem tudtam, de nem is akartam. A l�pcs� korl�tj�hoz t�maszkodtam, hogy valami m�gis csak megtartson. A h�nyinger ker�lgetett, �m mikor megh�zt�k a cseng�t, ak�rmilyen rosszul voltam, mosolyognom kellett.
Ap�m ajt�t nyitott. Egy k�r�lbel�l velem egymagass�g� ifj� �llt el�ttem. A legd�szesebb holmiit aggatta mag�ra, �m azzal nem t�r�d�tt, hogy sz�nben nem illettek egym�shoz. Nagy, r�zsasz�n tollas kalapja al�l nyakig �r�, g�nd�r barna haj k�szott el�.
Arca legink�bb egy hord�hoz hasonl�tott, amit f�nyesre mostak. Szeme sz�rke volt, kif�rk�szhetetlen tekintettel.
Szemem lejjebb t�vedt. Nyak�t elfedte egy narancssz�n csipk�s kend�.
Hatalmas m�reteket �lt�, b�bor brok�tkab�tot, alatta k�k selyeminget viselt. A nadr�gja, ami feltehet�leg valami dr�ga anyagb�l k�sz�lhetett, megmagyar�zhatatlan, z�ldes barn�s sz�nben pomp�zott, els� l�t�sra, a mosl�kra eml�keztetett, amit a diszn�knak ad a szomsz�dunk.
Szemem sark�b�l l�ttam, ahogy Christopher �s Drake gyan�san m�regeti. Lemertem volna fogadni, hogy amikor bel�pett, �k kuncogtak a h�tt�rben.
Nem voltam h�lye, tudtam, minek j�tt ide ez a v�s�ri majom. Nagyon j�l tudtam, hogy hozz� akartak adni.
-Mr. Frank Taylor.- Mutatta be any�m. Cseppet sem illend� m�don biccentettem neki, ami l�tt�n elnevette mag�t. K�zen cs�kolt, �gy k�sz�nt�tt.
-Igaz�n �r�l�k, hogy megismerhetem, kisasszony.- Duruzsolta. Hangja legink�bb a m�hkas zaj�ra eml�keztetett.
-�n is.- Pr�seltem ki magamb�l. Gondoltam, ebben az esetben nincs sz�ks�g eb�dre, itt eleget tesz a h�s�t� kortyolgat�sa… de t�vedtem.
Nem tudom mikor, de anya eb�det k�sz�tett. Az asztal roskadozott a sok �telt�l. �n mozdulni sem b�rtam, nem hogy enni, de az�rt kedvesen mosolyogva foglaltam helyet a sz�kemben.
Taylor moh�n lecsapott a mellettem lev� helyre. Valaki egy apr�t, de figyelmeztet�t k�hintett. Christopher �lt a m�sik oldalamra, aminek �r�ltem.

**
Eg�sz ev�s alatt Taylor k�rd�seire v�laszoltam. Titkon �r�ltem neki, hogy lefoglal, �gy volt ments�gem, ami�rt nem eszek.
A desszertet a nappaliban fogyasztottuk el.
Csendben eszegetett mindenki, kiv�ve engem. �n csak cs�r�mp�ltem a kanalammal, hogy �gy t�nj�n, mintha enn�k.
Taylor k�hintett egyet. Mindenki fel�zett. Csak mi voltunk m�r ott. Ap�m, any�m, Taylor, meg �n. Megnyugv�st jelentett nekem, hogy Christopher �s Drake a l�pcs�n�l �lnek, �s figyelnek, hogy Taylor ne menjen messzire.
-Nos…- kezdte a saj�t, fontoskod�, z�mm�g� st�lus�ban…- Tudj�k, a csal�domnak, akarom mondani nekem, hatalmas birtokom van. S az �r�ks�gem, nos, az, az �vi bev�telem k�tszerese.- Magyar�zta, majd egy j�t nevetett. A sz�leim vele kuncogtak a „nagy po�non”
-Sz�val feles�g�l k�v�nja venni a l�nyunkat?- T�rt a l�nyegre ap�m. H�t igen, �k mindig is l�nyegre t�r�k voltak.
-�, igen, igen. Igaz�n sz�p „darab” ha �rti, mire c�lzok.- Nevette el mag�t ism�t. Kezdett egyre ellenszenvesebb� v�lni. Beh�zelg� modora csak a nevel�imet tette l�v�. Nekik ennyi el�g volt. Ker�ljek gazdag csal�dhoz, hogy a mi csal�dunk is a nagys�gok t�rsadalmi helyzet�ben legyen… vil�gos volt, ak�r a nap.
Ekkor a b�jcseveg�snek v�ge lett.
-�, m�lys�gesen bocs�natot k�rek �n�kt�l, de ideje lenne elrohannom…- Mondta sajn�lkozva. Szemem felcsillant az �r�mt�l, felszabadultan mosolyogtam. Ezt � is �szrevette, ami ism�t csak lelohasztotta a j�kedvemet.
-De eme b�jos h�lgy mosolya feledteti az id� m�l�s�t.- Dalolta. Kez�vel v�gigsim�totta az arcomat. Ijedten h�trah�k�ltem. Olyan volt, mintha dr�tkef�t d�rg�ltek volna az arcomhoz.
A tov�bbiakban lenyeltem a b�kokat, kedvesked�seket, po�nokat. Csak nevetg�ltem, ha kellett.
Hamar bes�t�tedett, ami egyet jelentett a t�voz�ssal, mindkett�nk r�sz�r�l. A l�pcs� t�j�k�n a mocorg�s eml�keztetett, az id� lassan el�rkezett…
-Akkor az eljegyz�s r�szleteit a k�s�bbiekben megbesz�lj�k.- Any�m hangja kiz�kkentett a gondolataimb�l.
Kezet fogtak Taylorral, b�cs�z�ul kezet cs�kolt.
Kik�s�rt�k, de m�g nem l�legezhettem fel. Christopher mag�hoz h�vott.
-Szolt�l nekik?
-Mir�l?- K�rdeztem vissza.
-H�t hogy elm�sz! M�g sem t�nhetsz el csak �gy…
-Igaz. De mit mondjak nekik? Hov� megyek?

***

Lemostam a fest�ket magamr�l, �s kibontottam a hajam. Er�t vettem magamon, �s nevel�im el� l�ptem.
Nagy leveg�t vettem, �s elkezdtem a mondand�mat.
-Ap�m, any�m… lenne egy k�r�sem… ha ezt megengeditek, megteszek… b�rmi.- Kezdtem al�zatosra ford�tva a sz�t. J� el�re eltervelt mondataim voltak.
-Mir�l lenne sz�?- V�laszolt egy k�rd�ssel ap�m, �s h�trad�lt a karossz�k�ben.
Kif�jtam a leveg�t, majd sz�pen lassan besz�vtam.
-Sz�val… Ugye Christopher elmegy.- B�lintottak.- �n… nos szeretn�k…
-Nem! Nem m�sz sehov�!- Sz�lt k�zbe any�m.
-V�rj, m�g v�gig se mondtam!- Csattantam fel.- Sz�val szeretn�k egy h�tre vele menni…
A v�lasz hossz� hallgat�s volt. Csendben v�rakoztam, k�zben a kanap� b�l�s�t t�pkedtem.
-�s azt mondod… ha elenged�nk egy h�tre, akkor… hozz�m�sz Mr. Taylor-hoz?
Erre a k�rd�sre ugyan nem sz�m�tottam, de a c�lomat el�rtem. Elmehettem egy h�tre, felt�ve, ha hozz�megyek Taylorhoz. �gy terveztem, ha m�r �gy alakultak a dolgok, nem j�v�k vissza. Majd elfelejtenek, �s �gy j�l lesz.
-Igen. Hozz�megyek.- Mondtam. Mosolyogtak, �s elengedtek.
-Ma este induln�tok?
-Igen. – feleltem.- Nos, akkor felmegyek, �s… �tveszem a ruh�mat…- Mondtam, �s gyorsan elszeleltem.
-Chris, seg�ts egy kicsit! – S�gtam oda b�ty�mnak, mikor elhaladtam mellette a l�pcs�fordul�ban. B�lintott, �s k�vetett a szob�mra.
-K�rlek, szedd le r�lam ezt a f�z�t!- K�rtem t�le.
-M�g is hogyan? Sosem vettem le f�z�t!- Morogta megbotr�nkozva. V�g�l feltal�lta mag�t, �s egy kis k�ssel elv�gta.
Boldogan l�legeztem fel, majd egy nagy ny�jt�z�s ut�n felvettem a Drake-t�l kapott ruh�kat.
A zs�kba, amiben a ruh�k voltak, belehajig�ltam p�r fontosnak t�n� dolgot, ami kellhet m�g.
Hirtelen a kezem �gy�be ker�lt egy kis fa doboz. Sz�p faragv�ny volt, csak kicsit �reg. Kinyitottam, de nem volt benne semmi. Ez el�sz�r meg is lepett, de szinte azonnal beugrott a megfejt�s… Annabella.
Csup�n az�rt k�t�ttem �ssze ezt a t�rgyat egy emberrel, mert t�le kaptam. Ak�r egy ny�l, �gy mutatta ez a kis doboz az utat nekem.
Ezt is beledobtam a zs�kba, majd a h�tamra vettem. Egyenesen Christopher-hez indultam.
Az � szob�j�ban is megl�tszottak az utaz�s nyomai. Ruh�k hevertek minden�tt, � meg ott �llt a kupac legtetej�n, �s Drake-nek magyar�zott valamit.
A nyitott ajt�ra kopogtam, erre abbahagyt�k a besz�lget�st.
-Christopher… esetleg elmehetn�k m�g… Annabell�hoz? – K�rdeztem.
El�sz�r kin�zett az ablakon, majd Drake-re pillantott, �s v�g�l b�lintott.
-Mi is megy�nk. De gyorsl�togat�sra.
-Rendben. A kapu el�tt v�rlak titeket. – Mondtam, azzal tov�bb siettem.
Nevel�imet kiker�lve, a nappalib�l t�voztam, majd a bej�rathoz s�t�ltam. A nap csak nem akart lemenni, �gy h�t m�g mindig v�r�s, dereng� f�nybe vonta a v�rost.
Hosszasan n�ztem a kik�t�ben ringat�z� h�rom�rbocost, amit, mint ahogy az, az im�nt siker�lt �szrevennem, fegyveres �r�k �rzik.
-Lesz t�rsas�gunk is.- Morogta Christopher.
-Igen, de valahogy megoldjuk. Most pedig induljunk, mert Christopher m�g mindig nem pakolt �ssze.- D�nny�gte Drake.
-Rendben nagyokos, tudod, merre kell menni?- K�rdeztem cs�p�sen. Drake Vigyorogva visszafordult, majd meghajolt.
-Csak �n ut�n.
Kis�t�ltunk a f�t�rre, hogy fogjunk egy kocsit, de az utca kihalt volt. Alig m�szk�lt arra valaki, tal�n csak a koldusok, meg mi.
Tov�bb, a f�t�rr�l a f�utc�ra ment�nk �t, ahol m�r nagyobb volt a ny�zsg�s. Egy lovas kocsit �llt k�r�l a t�meg, �s izgatottan n�ztek valamit.
Mi is a zsibong�k k�z� furakodtunk, majd t�relmesen hallgattuk, mi a felbuzdul�s oka.
-Mit tegyek? Mit tegyek?- Sop�nkodott a kocsis.
-Mi t�rt�nt? – K�rdezte Christopher egy b�m�szkod�t�l.
-Ez a kocsis el�t�tt egy macsk�t…- suttogta.- nem mer tov�bb indulni, mert ez balszerencs�t okoz…
-Dehogy okoz balszerencs�t! Ostoba babona! – Sz�lt k�zbe egy j�l megtermett f�rfi. – Biz’ ezeket csak riogat�sra tal�lj�k ki. Hajtson tov�bb uram, b�k�ben!
-Miket besz�l maga szam�r?- Kiab�lta egy m�sik ember.- A szomsz�dom el�t�tt egy macsk�t, �s m�snapra r�, a lova megbokrosodott, �s ledobta a h�t�r�l!
-�n mondom nektek, NEM igaz egyik sem!- �v�lt�z�tt m�g egy. A t�meg figyelme lassan a kocsisr�l a veszeked�sre terel�d�tt. Mindenki v�dte az igaz�t.
Mi kihaszn�lva a hirtelen kerekedett sz�csat�t, odafurakodtunk a kocsishoz.
-N�zze uram. Ha elvisz minket egy helyre, amit a kisasszony k�z�lni fog, bus�san megfizetj�k.- Pr�b�lkozott Drake, de a kocsis hajthatatlan volt. Csak a d�gl�tt macsk�t simogatta, �s im�dkozott.
Ekkor vettem �szre, hogy az ott nem macska, hanem egy sokkal kisebb m�ret�… patk�ny.
-Emberek! EZ nem macska! Ez egy patk�ny!- Kiab�ltam, de a kocsison k�v�l m�r senkit sem �rdekelt, macska-e vagy patk�ny.
-Nem, nem l�tja kisasszony? Egy patk�ny nem ilyen nagy…- morogta elcsukl� hangon a kocsis.
-De bizony ez egy patk�ny. L�tja? Egy nagyra n�tt patk�ny. Bizony�ra megd�zsm�lta valaki �ltetv�ny�t, az�rt h�zott el. – Helyeselt Christopher is.
A kocsis megford�totta az �llatot, akkor eszm�lt csak r�, hogy az t�nyleg egy patk�ny. �r�mteli arccal felpattant a kocsira, �s h�l�sa k�sz�netet mondott.
-Nos, hova k�v�nnak utazni?- K�rdezte.
-A v�ros sz�l�re.- Mondtam, �s felsz�lltunk. A kocsis intett, hogy �rti, �s egy dalt d�dolva elindult.
Gyorsan oda�rt�nk, a sz�rke k�ves h�zak k�z�l messzir�l ord�tott Annabella z�ld h�za.
-K�sz�nj�k, hogy elhozott minket, de itt j� lesz.- mondtam, �s mikor meg�llt a kocsi, kiugrottam.
Drake p�r aranyp�nz sz�rt a kocsis tenyer�re, majd ut�nunk j�tt.
K�rd� tekintetemre azonnal felelt.
-Csak kifizettem.
Annabella h�za z�ld n�v�nyekkel ben�tt, dombba v�jt h�z volt, b�r ink�bb mondhattam volna sz�pen berendezett �regnek.
Annabella a h�z el�tt �lt, �s egy furcsa hangszeren j�tszott, ami legink�bb egy lantra eml�keztetett. Mellette az el�bb el�t�tt hatalmas patk�ny fek�dt.
-Ne sz�ljatok semmit!- Figyelmeztettem el�re, ink�bb Drake-et, amint l�ttam, hogy csod�lkozva nyitja sz�j�t.
A hangszer elhallgatott, Annabella mosolyogva figyelt minket.
-De r�g l�togattatok el hozz�m… Kristin �s Christopher… �dv�z�llek titeket. William Drake.- Mondta Annabella, a t�le j�l megszokott �lmatag hangon, ami f�ld�nt�li volt, m�g is val�s�gos. �lt�z�kemet megszeml�lte, de nem sz�lt semmit r�.
Drake szemei kikerekedtek, mikor a nev�t eml�tett�k. Sz�lni akart, de leintettem.
-Sz�val… az�rt j�ttem, hogy j�solj nekem.- K�rtem Annabell�t.
B�lintott, �s beinvit�lt minket. A patk�ny a szem�nk l�tt�ra v�ltozott macsk�v�, s f�rge l�ptekkel k�vetett minket.
Nem kellett csal�dnom, a h�t bel�lr�l ugyan olyan volt, mint r�gen. Bent is n�v�nyek h�l�ztak be mindent. A polcokon k�l�n�sebbn�l k�l�n�sebb t�rgyak kaptak helyet. �vegg�mb�k, dobozok, �vegek, l�d�k, �s lel�gatott d�gl�tt �llatok.
Annabella le�ltetett minket egy asztalhoz, p�r kit�m�tt zs�kra.
Drake a r� mered�, �veges tekintet� d�gl�tt m�kust piszk�lta, de Annabella a kez�re csapott.
-H�tborzongat�…- Motyogta. L�ttam, leny�g�zi a h�z, hiszen ilyet sem l�t minden nap az ember.
Annabella egy �vegg�mb�t, �s egy kis dobozt tett az asztalra.
A vele szemben �l� Drake-hez fordult.
-Fiam… k�zel a v�gzeted… egy �j ember felforgatja az �letedet… hi�ba is vagy kal�z, a te eszeden is t�lj�rhatnak, ha el�g ravasz…- Susogta. Will megborzongott, mintha csak att�l tartana, meg�tkozt�k.
-Te Christopher… te nem sok�ig haj�zol majd a h�goddal… meg�llapodsz a parton… - Mondta Chrsitopher-nek.
-Micsoda? De…- K�rdeztem r�m�lten. El sem mertem volna k�pzelni a haj�z�st �gy, hogy � itt marad.
De mintha csak nem is sz�ltam volna hozz�, nem felelt.
-Kristin… r�lad m�g hallunk… de vigy�zz… egy rossz mozdulat, �s m�r a kezei k�zt vagy…
-Kinek a kezei k�zt? Mir�l besz�lsz? Mi lesz Chris-sel?- Mi�rt?... – K�rdeztem m�rgesen.
-Mindent a maga idej�ben. Ezek megv�laszolatlan k�rd�sek, a v�lasz a tengeren van… oda h�z a sorsotok, de mindenki a saj�t �tj�t k�vesse. Mit akartok tudni?
-Sok mindent. Anna, k�rlek, mes�lj a sz�leimr�l! – K�rem �vatosan �pp a sz�j�hoz emelte a cs�sz�j�t, de ijedt�ben elejtette.
-Nem…- mondta hossz� csend ut�n. – Most pedig induljatok! Gyer�nk, gyer�nk!- Mondta hangosabban, �s kifel� taszig�lt minket.
-De h�t csak most j�tt�nk! Ne csin�ld ezt! Tudnom kell!- Kiab�ltam neki.
-Idefigyelj! Nem tudod, milyen vesz�lyben vagy, �s ameddig nem is tudod, t�bb es�lyed van! A sz�leidet megkeresn�d, ha tudn�d kik, �s ez nem volt benne, a meg�llapod�sban! Nem tudhatsz r�luk! De id�vel minden kider�l! L�gy t�relemmel!... J� utat!- Hadarta, majd becsapta m�g�tt�nk az ajt�t.
(Folyt. K�v.)