|
ELFÚJTA A SZÉL... by Zsuzsee
Zsuzsee 2007.06.18. 14:31
- Nah, szerintem mi megyünk. Holnap suli, és tanulni kellene, angol szódoga lesz.- Alexa felállt, és magával húzta Bencét is.
- Fuh, tényleg. Anya kinyír ha beszerzek még egy hármast. És töri TZ is lesz kedden. - mondta Tili.
- Uh tényleg!- csapott a homlokára a lány.
Luca felvette pulcsiját.
- Ha mindenki megy akkor én is. Te melyik busszal mész?
A fiú az órájára pillantott.
- Hm... Asszem megy fél négykor egy, de az nem megy be a pályaudvarra.- Lucára nézett.- Azt hittem utálsz busszal járni.
- Utálok is!- fintorgott a lány.- De anya hazament mert nem volt utolsó órája, szal busszal kell mennem. Még a gondolat is irritál...
- Ha akarjátok, el tudlak titeket vinni kocsival... - ajánlotta fel Bence.
- Tényleg? Az király lenne!- Tili felvette táskáját.- Persze csak ha Lucusnak is megfelel.
- Megfelel...
- Akkor oké! Menjünk mielőtt megölitek egymást. Te is jössz?- Bence átölelte szerelmét, és gyengéd csókot lehelt a lány nyakára.
- Nem hiszem. Tanulnom kell, semmit nem tudok angolból, és nem akarok karót.
- Jó. Sietek haza. Szia!- a fiú megcsókolta Alexát, majd elindult a parkolóba, nyomában Casanovával és Black Hole-lal. Alexa még pár percig állt, és nézte a veszekedő párt. Ezek ketten rosszabbak mint Garfield és Odi.- gondolta , majd elindult hazafelé. A játszótól 5 percre laktak, bár most hamarabb hazaért, hiszen tényleg tanulni akart. Otthon ahogy beért a lakásba, kezet mosott- ez nála alap volt. Bencét is "kötelezte" erre. Átöltözött, adott kaját a macskáknak, majd kivonult a konyhába angolt és törit tanulni. Összerakta a tanuláshoz nélkülözhetetlen dolgokat: egy bögre kávé, egy túrórudi, keksz, MP3, zsepi, na és persze a füzetei.
- Fú, de utálom az angolt... Vagyis.. Inkább a tanárt.- sóhajtott, majd nekiveselkedett a irreguláris igék mindhárom alakjának bemagolásához, valamint a reformkor főbb követeléseinek megértéséhez.
Nem nézte az időt, csak arra figyelt fel, hogy kulcs csörög a zárban. Bence levette cipőjét, kezett mosott- mielőtt Alexa leszedi a fejét- majd bement a konyhába a lányhoz.
- Szia.- egy apró csókot adott szerelmének.
- Szia.- sóhajtott Alexa, és becsukta a szótárfüzetét.- Esküszöm, még egy eaten vagy stolen a szemem elé kerül, irregulárisan rúgok fel valakit. A hócipőm tele van azzal a tanárral! - csapott az asztalra.- Ráadásul még a hülye reformkor is... Miért nem tudott Kossuth nyugton ülni a fenekén? Máris könyebb lenne az élet!
- Jójó, nyugi!- nevetett a fiú, és lekapta az asztalról a lány mp3-ját, mielőtt rácsapott volna.- Attól még nem kell törni-zúzni.
- Bocsi, csak tudod... Mindegy. Biztonságban hazaértek Lucáék? Vagy már a kocsiban kinyírták egymást? - kérdezte mosolyogva a lány, és Bence ölébe ült. A fiú átkarolta derekát, és arcát Alexa nyakába fúrta.
- Nem, nem haltak meg. Luca ült hátra, Tili előre, és nyugtatólag tűzszünetet kötöttek amíg a kocsiban ültek.
- Önként?- döbbent meg a lány.
Bence felnevetett.
- Na jó, bevallom... Segítségül hívtam egy Snickers-et és egy CKM újságot.
Alexa felállt, és 180°-os fordulatot tett.
- CKM?! Te CKM-et tartasz a kocsidban?!
- Nem , illetve igen, de nem az enyém!- tette hozzá látva a lány pofonra készen álló kezét. - Az egyik haverom hagyta ott, nem akarta hogy a szülei meglássák nála. Azt mondta itt hagyja, és hétfőn vigyem vissza neki.
- És ezt higyjem is el?
- Kénytelen vagy.- mondta a fiú, és magához húzta Alexát. A lány átkarolta szerelme nyakát, és csókolózni kezdtek. Végül a lány elhúzódott, és kikászálódott a fiú karjai közül.
- Na... Engedj, csinálok vacsorát... Hallod? Bence, légyszi... - mondogatta mosolyogva Alexa, és elpakolta füzeteit. Bence nyújtózott egy nagyot.
- Addig én lezuhanyozok... Fárasztó volt ez az út...
***
Richi elégedetten dőlt hátra az ágyban.
- Fincsi hetem lesz...- mondta, és felemelte a tálcát a szekrényéről. Gyorsan letolta a vajas kenyeret, majd elmélyülten iszogatni kezdte a teáját, mikor kopogtak a kórterem ajtaján.
- Szia!- lépett be két lány.
- Hello! Hát ti? Nem tanultok?- lepődött meg Richi.
- Már tanultunk, gondoltuk beugrunk megnézni téged.- válaszolta Sziszi.
- Itt voltunk, láttuk, szép és oké minden. Mehetünk? Utálom a kórházakat... Minden olyan fertőtlenítő szagú és fehér...- mondta Zsuzsi, és tovább toporgott az ajtóban. Sziszi odahúzott két széket Richi ágya mellé. Leült, és a fiú felé fordult.
- És, hogy vagy? Csomóan aggódnak ám érted. Aki nem volt a játszón azt Gabi felhívta. Zsuzsanéni üzeni hogy gyorsan gyógyulj meg!
- Hát kösz jól... Bár az alvás még mindig furán megy... Nem tudok oldalra fordulni. Na meg ezek a csövek...- emelte fel a kezét a srác.
Zsuzsi az ágy elé állt.
- Pedig jól áll neked az infúzió. Olyan csövesen nézel ki.- vigyorgott.
- Heh...
Kinyílt az ajtó, és a nővér betolta Anettet. A lány barátságosan rámosolygott Zsuzsira és Sziszire. Az előbbi kedvesen viszonozta, míg az utóbbi furán nézett rá.
- Nahát, úgy látom körbeveszik a hölgyek a fiatalembert.- nevetett a nővér, és segített Anettnek visszafeküdni az ágyba. Felcsatolta a lány lábát, elvette a tálcát Richi szekrényéről, és kiment a teremből.
- Ja igen, csajok, ő Anett, a szobatársam. Anett, ők az osztálytársaim, Zsuzsi és Sziszi.
- Sziasztok.- nézett rájuk barátságosan Anett. Zsuzsi odalépett, és kezet fogott vele, míg Sziszi csak kimérten nézte a lányt. Nem volt neki szimpatikus... Mikor tekintete találkozott Anettéval, közömbösen elfordította a fejét, és inkább Richivel beszélgetett. Zsuzsi azonban odalépett a lány ágyához, és leült mellé.
- Mit csináltál?- kérdezte, és a begipszelt kezére mutatott.
- Motordolog.- válaszolta mosolyogva a lány, és elmesélte a sztorit. Richi végig Anettet figyelte, mint aki nincs is itt teljesen. Sziszi dühösen nézett a fiúra. "Beszélek hozzá ez meg AZT figyeli?"- gondolta magában, és felállt.
- Akkor szerintem mi megyünk is... Úgy látom találtál magadnak megfelelő társaságot.- mondta gúnyosan, majd hátravetette fejét, és dühösen kitrappolt a teremből.
- Hát ennek meg mi a szent vajaskenyér baja van?- kérdezte döbbenten Zsuzsi. Jól ismerte barátnőjét, tudta, hogy ez a viselkedés nem jellemző rá. Elgondolkodva nézett előbb Richire, majd Anettra, aztán megint Richire, és megint Anettra. Fejében kattogtak a kerekek, és bevillant neki. FÉLTÉKENY!- gondolta, majd elnevette magát.
- Mi az?- kérdezte Richi. Zsuzsi felállt, miközben még mindig nevetett.
- Semmi... csak.. Mindegy. Megyek én is. Sziasztok, és jobbulást nektek.- mosolygott, és kisétált a teremből.
Richi és Anett egymásra néztek, a fiú pedig megvonta a vállát. A nap további részében végig beszélgettek, előkerültek olyan témák, mint RHCP(=Red Hot Chili Peppers), Green Day, megdumálták hogy a Tokio Hotel mekkora fúj, és egyéb érdekességek. Este kilenckor aztán bejött a nővér villanyt oltani, és mindketten egy-egy jóéjt mellett aludni mentek.
***
- Kész a kaja!- kiáltotta Alexa, és levágódott a kanapéra. Bekapcsolta a TV-t, és ölébe vette a forró paradicsomlevessel teli tálat. Bence kiment a konyhába, és szedett magának is egy tányérral, majd leült a lány mellé.
- Mi a szent szar ez?- kérdezte tagoltan, és furán nézett a képernyőre.
- Paradise Kiss.
- Ne káromkodj légyszives!- szólt a fiú, és újból a képernyőre meredt, ahol most a "Nem megy be, túl nagy a szerszámom." felirat díszelgett.
- Na jó...- mondta Bence és elkapcsolta a tv-t. - Ezt nem nézzük.
- De én szeretem!- nézett fel Alexa. Bence felvonta a szemöldökét.
- Szóval a CKM nuku, de perverz kínai mesék mehetnek?
Alexa majdnem a fiú fejére öntötte levesét.
- Nem KÍNAI, hanem JAPÁN, és nem MESE, hanem RAJZFILM, világos?- nézett a srácra fenyegetően. Bence fülét-farkát behúzva csúszott a kanapé sarkába.
- Aha...- mondta, majd csöndben megette a maradék levesét. Kivitte a tányért, és leült a cicák mellé.
- Úgy nézel ki mint egy nagyra nőtt ovis. - mosolygott Alexa, és letette a tányérját. Bence ölbe kapta Kiarát, és arcához szorította a macska buksiját.
- Óvónéni, óvónéni, megettem a vacsit, pisiltem is, és már 9 óra, mehetek alukálni?- kérdezte nyávogó hangon. Alexa felnevetett.
- Nah, gyere Bencécske drága.- megfogta a fiú kezét, átkarolta a derekát, és heves csókok közepette bementek a hálóba... ALUDNI.
A szobaajtó halkan csukódott be a hátuk mögött.
***
- Vivi ébresztő!- a lány anyja benyitott a szobába, és villanyt kapcsolt.
- Nah... had aludjak még...- a takaró alól csak pár szőke fürt látszott ki, és egy álmos hang töltöttebe a szobát.
- Indulunk drágám... A húgod már evett, most apádnak segít levinni a dobozokat.
Anyja kiment, Vivi pedig kimászott a takaró alól, és belebújt papucsába. Álmosan a szekrényhez csoszogott, és kivette az este bekészített ruháját. Miközben öltözött, egyre csak az járt a fejében, hogy miért pont ő? Miért nem élheti tovább az életét itt ahol van? Akaratlanul is könnyek szöktek a szemébe, ahogy arra gondolt, hogy pár óra múlva már úton lesz Ázsia legfélibb részén, útban Rengat felé. És miért pont Indonézia? Ahol nem beszélnek magyarul, és senkit sem ismer? Elszorult a torka, ahogy arra gondolt, hogy milyen iskolába fog ő ott járni, és milyen barátai lesznek...
Csendben megette "reggelijét" (vagy inkább hajnaliját), majd felvette kabátját és cipőjét. Utoljára körbejárta a lakást, hisz többé soha nem jön ide vissza. Kinézett az ablakon, ahol a Nap éppen felkelni készült, majd magához vette mobilját és kistáskáját, és kiment az előszobába. Anyja az utolsó dobozokat hordta ki az ajtó elé. Lekullogott a lépcsőn, közben szüntelenül folytogatta torkát a sírás. Gyomra öklömnyire zsugorodott, és elszorult szívvel lépett ki a lépcsőház ajtaján. Édesapja és húga egymásra tornyozta a dobozokat, és a járda szélére rakta, hogy könnyen bepakolhassák a kamionba.
- Vivi, kérlek segíts a húgodnak!- a kislány épp egy nehéz dobozzal küszködött, mikor Vivi mellé állt. Felemelte a dobozt, és a kupac mellé rakta.
- Viviiii! Elejtettem a karkötőmet, nem láttad? - a kislány szomorúan nézett körbe a földön.
Nővére sóhajtott, és az útra mutatott.
- Jaj Szabi, mindenedet elhagyod?- sóhajtott, és lelépett az útra, ahol az ékszer hevert.
Az utolsó dolog amire emlékezett egy hatalmas sikítás, és egy kamion reflektora volt...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
