|
ALIZ MAVERICK by Rhea
Rhea 2007.06.13. 18:24
Párduc testű, vad szépség. Még szép, hogy mindenki áhítatos szemekkel néz rá. Persze ez csak a látszat. Valójában a férfiak nem rajonganak az olyan vad szépségért, mit ő. Kezelhetetlen és itt le is zárják a vitát. Szép, ez tagadhatatlan tény, de akkor is csak egy alattomos macska. Kedve szerint cselekszik, nem lenne belőle jó feleség. Nem hódol be senki akaratának. Ez a tulajdonság rendkívül vonzó, de ezt az emberek magukra vágyják és nem másra. Hogy nézne az ki, ha egy NŐ nyerne csatákat, ha az ő akarata érvényesülne. Ezért sajnálom Alizt. Mert akármit is tesz, nem tud megváltozni. A természete ellen nem tehet semmit. Viszont ha az emberek tehetik, inkább lemondanak erről a szépségről, de olyan párt választanak, aki hajlandó behódolni. Én eleve tudom, hogy nem hódolna be nekem és e nélkül én esélytelen, vagyok. Ezt már az első pillanatban éreztem, így soha nem is vágytam egy olyan társra, mit Ő. Viszont most teljesen más. Kedvtelve játssza a hűséges, engedelmes bárányka szerepét. Viszont, én így is átlátok a szitán. Csak szórakozik, mert valójában ő egy betörhetetlen jószág. Soha senkinek nem fog sikerülni megszelídíteni.
Viszont ahogy elnézem, szívesen próbálkozik az a rész, aki az erőviszonyokat nem fogja fel. Aliz pedig nyugodtan eljátszadozik velük. Ő is érzi, hogy nem bírja, ha uralják.
Csupán játékos szépsége becsapós. Úgy ugrál, táncol, mint egy gyermek. Persze teheti is, mert még náluk is sokkal energikusabb és nincs is szüksége so9k pihenésre. Persze ha arra kerül a sor, akkor lusta cica módjára habzsolja az élvezetek.
Ha valaki ellene szegülne, hűvösen, lekezelően bánna vele, feléled benne az ösztön, hogy nincs igaza. Dacosan elfordul tőle és így kergeti csapdába. Tudta nélkül olyan vadászösztöne van, hogy bárki megirigyelhetné! Mindenkivel kedves, szívélyes, de nem tűri, ha valaki uralkodni akarna felette.
Viselkedésével csak akkor volt baj, ha valaki olyannal futott össze, aki ugyanúgy nem tűri ezt, mint ő. Ilyenkor szélsebesen felméri az erőviszonyokat, és annak megfelelően cselekszik. Hogy ne hozzon bajt saját és más fejére alázatos és behízelgő. De ez igen ritka látványosság nála. Ő vezetésre termett, igazi vezéralkat. Kár, hogy soha nem fogják elismerni.
Legalább öt éve vagyok mellette és még mindig nem sikerült tökéletesen kiismernem. Ha nem tudom mit fog tenni, egy macskára hagyatkozok. Szeszélyes és gyakran ellentmond a józanész törvényének. Mégis tudom, hogy ez mennyire vonzza az embereket. Nála különösebb emberrel még életemben nem találkoztam. Az hogy kiismerjem, mindig és mindig továbbhajt valami felé. Még nem tudom pontosan mi felé is, közelgek, de rossz nem lehet.
Tehát teljes belátással kijelentem, hogy egy macska, az csak macska és teljesen mindegy milyen burokban tálalják. Persze ezt Aliznak nem mondanám el, mert mégis csak róla van szó, és én megfojtva végezném egy sötét sikátorban, az Isternhátamögött… szóval ezt kihagynám. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem zavar, hogy Aliz kitúrt az ágyamból. Otthonossá varázsolta, valami kellem - vicikkel, és most meg alszik, mint a kisangyal.
Akaratos dög. A macskák ugyanolyan szívéjjel mászkálnak itt, mint ő. Ő nem zavar, de a sok szőrmók kezd kikészíteni. Néha annyira belerúgnék, az egyikbe, ha utamban van, de akkor meg kapok Aliztól. A macskák meg behízelegve nyávognak neki. Sértett vadként tüntetik fel magukat, és közben a szemeikkel engem aláznak. Még jó, hogy Alizba szorult annyi emberiség, hogy ő nem használ ilyen cseleket. De akkor is erőszakkal szerezte meg a szobát. Újfent vesztettem, ezért a padlón a helyem… Szemétség!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
