Ismeretlen szemp�r

M�g mindig csukva tartottam a szemem. Egyre sz�k�l� gyomorral �ltem, �s nem tudom izgultam-e valaha is ennyire b�rmi�rt, vagy b�rki�rt. Magam�rt biztosan nem, pedig tizedik �ve azt pr�b�lj�k megtan�tani, hogy csak te vagy a fontos saj�t magad sz�m�ra.
Egyre nagyobb hangzavar kerekedett. El�sz�r, n�h�ny m�sodpercnyi v�rakoz�s ut�n, felbolydultak a di�kok, majd az id�sebbek elkezdt�k k�nt�lni Zs�fi nev�t. Fesz�ltebb �s fesz�ltebb lettem, m�g nem kinyitottam a szememet, �s azt l�ttam, hogy m�r mindenki �ll k�r�l�ttem. �n is felpattantam, �s kicsit l�bujjhegyre emelkedtem, hogy t�k�letesen l�thassam Fl�ra arc�t. Ezen elfoglalts�gom hev�ben, m�r csak azt vettem �szre, hogy s�ri csend telepszik a sz�nh�zteremre, azt nem, hogy Pataki igazgat� �r, mikor adta meg a jelet, a hallgat�sra. Sz�ja el� emelte a mikrofont, �n sz�m el� emeltem kezeimet.
- teh�t, a gy�ztes nem m�s, mint… Kandisz Fl�ra!
A hatalmas tapsviharban elveszett a bel�lem kit�r� sik�t�s. Ugr�ndoz�sunk k�zben �ssze�lelkezt�nk Magd�val, majd Be�val. A sz�npad fel� kaptam tekintetemet, �s l�ttam amint Fl�ra tenyer�vel h�romsz�get form�lva, kezeit sz�ja �s orra el�tt tartja. Meg mertem volna esk�dni r�, hogy k�nnycseppeket l�tok az arc�n, mikor �reztem, hogy nekem is valami meleg, �s s�s �rte el sz�m sz�l�t. A meghatotts�gt�l megeredtek k�nnyeim, melyekkel nem t�r�dve, bar�tn�immel egy�tt pr�b�ltunk kit�rni a t�megb�l, hogy eljussunk az �lt�z�kh�z, ahol v�lhet�en megtal�lhatjuk Fl�r�t k�s�bb.
Alig �lltunk egy perce az ajt� el�tt, mikor Fl�ra r�kanyarodott a folyos�ra. Amint megl�tott minket, fut�snak eredt. Nem t�lzok, ha azt mondom, hogy az elk�vetkezend� t�z perc nem sz�lt m�sr�l, mint az �lelkez�s. Menthetetlen volt, hogy Fl�ra a nyakamba ugorjon, �s ha m�r �gy t�rt�nt a f�l�be s�gtam:
- Ugye megmondtam, hogy te vagy a legjobb!
Nem v�laszolt csak a szemembe n�zett majd elnevett�k magunkat �s v�g�l m�r k�r�l�tt�nk is ment a nagy vihor�sz�s.

*

- Hmmmmrrr… - ny�jt�zkod�s k�zben, valami morg�sszer� hangot hallattam.
- Milyen nap van? – fordultam Eszterhez k�m�s fejjel.
- Kedd. – eltartott n�h�ny m�sodpercig, m�g felfogtam, hogy mit mond. Ennek k�t oka volt. Egy, hogy a v�lasz jobban hasonl�tott valami nyammog�sra, mint sz�ra, kett�, pedig, hogy az agykapacit�som, ilyenkor reggel, k�zvetlen�l az �breszt� cseng� ut�n el�g gyenge.
Lassan kezdtek visszat�rni az eml�kek, �s gondolatok a tegnapi nappal kapcsolatban. Hiszen m�g huszonn�gy �ra sem telt el az �ta, hogy Fl�r�t az iskola legjobb balett t�ncos�v� avatt�k. �jfent elmosolyodtam a visszaj�tszott eml�kk�p hat�s�ra.
Mire a negyed hetes csenget�s abbamaradt, �n m�r az �gyam sz�l�n �ltem. Lassan eresztettem le l�baimat a talajra, �s indultam meg szekr�ny�nk fel�. Magda m�g mindig forgol�dott az �gy�ban, �gy �n nyugodtan v�logathattam. Senki sem akar b�ntet� munk�ra menni, ez�rt ink�bb hatalmas rendet tartunk a szekr�nyekben, ami ilyenkor j�l j�n, hiszen ha m�r egyszer siker�lt eld�ntenem, hogy mit akarok felvenni, akkor nem kell sok�ig kutakodni. Hamar r� is bukkantam sokzsebes, keki nadr�gomra, �s halv�nys�rga p�l�mra. Sz�pen de laz�n illeszkedtek a ruhadarabok testemhez. Ezt szerettem. Nem j�, ha valami k�nyelmetlen.
Hajamat magas copfba k�t�ttem, majd kontyba tekertem, �s kimentem a folyos�ra, hogy �tbandukoljak a f�rd�k valamelyik�be.
Mosakod�s ut�n, kicsit felfriss�lve t�rtem vissza a szob�ba. Magda m�g mindig �gyban volt, n�h�ny fels�bb �vessel egyetemben, de �k sem szoktak foglalkozni vel�nk – t�l j�l siker�lt a nevel�s -, �gy mi sem nagyon t�r�dt�nk az � dolgaikkal. Odas�t�ltam legjobb bar�tn�m �gya mell�, �s �bresztgetni kezdtem.
- Magda! – megr�ztam a v�ll�t, amire felmordult. – �bredj! H�sz perc m�lva gy�lekez�. – megd�rzs�lte, majd kinyitotta szemeit, �s v�g�l fel�lt. F�lmosolyra h�ztam a sz�m, �s visszas�t�ltam saj�t �gyamhoz, hogy Bea p�ld�j�t k�vetve, nyugodt figyelemmel k�s�rjem a k�s�n kel�k kavarod�s�t.
H�sz percen kereszt�l b�multam magam el�, mikor megsz�lalt a gy�lekez�t jelz� csenget�s. M�g mindig csendesen megindultam a t�bbiekkel egy�tt a nagyterembe.
Az ellen�rz�s ugyan olyan unalmasan zajlott, mint b�rmikor m�skor. Azonban igazgat� �r m�g jelezte, hogy mondani szeretne valamit, �gy h�t mind fenntartottuk a csendet.
- Tegnap a balett verseny lez�rult. Kandisz Fl�ra, iskol�nk legjobb balett t�ncosa ezen t�l fel lesz mentve a t�nc�r�k al�l, �s az egyik balett oktat� csak vele fog foglalkozni. A v�rosi, �s egyben megyei d�nt� k�t h�t m�lva lesz, egy szombati napon. Azok a di�kok, akik legal�bb egy h�ttel el�bb megjelennek irod�mban, kaphatnak enged�lyt a kij�r�sra ezen a napon, �s elmehetnek megn�zni a versenyt. – ezen a ponton egy eg�szen apr�, tal�n a l�gy z�mm�g�s�vel azonos, izgatott moraj keletkezett. Fl�ra eg�szen elpirult. A pirosas �rnyalatot akkor fedeztem fel, mikor mosolyogva r�pillantottam, jelezve, hogy mindenk�ppen ott leszek. Ebben a pillanatban Pataki Zsolt arcvon�sai felett a szigor vette �t a hatalmat, �s hirtelen felemelt kez�nek mutat� ujj�t a plafon fel� tartotta. – Azonban vannak kiv�telek. Ne felejts�k el azt a bizonyos el�ad�st. A 9.-es mambo koreogr�fi�t fogj�k ott el�adni. – m�r �ppen kezdtem fell�legezni, hogy a kiv�teleket nem r�nk �rtette, mikor… - Tov�bb� a 10. �vfolyamr�l, akiknek a v�lasztott t�nca a hast�nc azok sem mehetnek sehov� a g�l�n k�v�l. – g�la? Na ne! �n im�dom a hast�ncot. Mikor h�rom �vvel ez el�tt bevezett�k, r�gt�n leadtam a rockyt �s elkezdtem ezt, de most a pokolba k�v�nom. Annyira szerettem volna elmenni a megyei fordul�ra, erre most itt van ez a hast�ncg�la.
A teremben egy kis felh�rren�s ut�n, ism�telten elcsendesedett mindenki.
- K�t alkalmuk van m�g a felk�sz�l�sre, �s tekintettel arra, hogy ezek p�nteken vannak, egy �r�val meg lesz hosszabb�tva mindkett�. Els� komolyabb sz�npadra l�p�s�k lesz ebben a m�fajban, �s ezt tiszteletben tartjuk, olyannyira, hogy �j ruh�kat fognak kapni. – ez nem tudott vigasztalni. Fl�r�ra, majd Magd�ra pillantottam, �s l�ttam, hogy �k is csal�dottak. Az oszt�lyunkb�l csak Kata, meg �n v�lasztottuk a hast�ncot, a csoport t�bbi tagjai, az �vfolyam m�sik oszt�lyaib�l val�k. – A t�bbiek elmehetnek! A 10. oszt�lyokb�l a hast�ncosok maradjanak itt, hogy m�reteket vegy�nk.
V�gign�ztem, ahogy a t�bbiek elvonultak �r�ra, majd egy szomor� s�hajjal nyugt�zva helyzetemet, fordultam vissza �s �lltam be a sorba. K�s�bb, ahogy egyre k�zelebb keveredtem a m�reget� tan�rhoz, m�r �tkoztam magam, ami�rt hagytam, hogy les�jtotts�gom elragadja figyelmemet. Nan�, hogy Sarl� Edit sor�ba �lltam be… V�rni �gy, hogy elker�lhetetlen, m�g rosszabb volt.
Mikor oda �rkeztem, nem sz�lt egy rossz sz�t sem, csup�n szokott kem�nys�g�vel adta az instrukci�kat, hogy merre forduljak, hogyan �lljak, �s hasonl�k. Ezen meglep�dtem, hiszen ah�nyszor csak a szeme el� ker�l�k, minimum egy dolgot kritiz�l rajtam.
- Nem f�r az eszembe, hogy egy ilyen sov�ny l�nynak, hogy jut esz�be az, hogy hast�ncos legyen. – morogta orra al�, mik�zben jegyzetelte m�reteimet. Keser� f�lmosolyra h�ztam a sz�mat. Nem is tudom mi�rt gondoltam, hogy most meg�szom. Ami pedig a sov�nys�got illeti: vannak n�lam sokkal rosszabbak, arr�l nem is besz�lve, hogy ha nem lenne ilyen az alakunk, vagy ennyi a s�lyunk akkor b�cs�t mondhatn�nk ennek az iskol�nak.
- Hagyjad csak Edit! – a hang ir�ny�ba kaptam a fejemet. A m�sik sort m�reget�, T�th T�mea hast�ncoktat�, „kelt v�delmemre”. – N�zze meg p�ld�ul ezt itt. – fej�vel az el�tte �ll� l�ny, Heni, fel� intett. – Dorottya kisasszony legal�bb ott g�mb�ly� ahol kell, m�g akkor is, ha derek�t k�rbe tudom fogni k�t tenyeremmel. – Az �ll�t�s igaz volt, nagyj�b�l, de ezen az�rt meglep�dtem. Sarl� tan�rn�, csup�n mordult egyet, �s jelezte, hogy elmehetek.
Lassan battyogtam a terem fel�, matematika �r�ra.

*

Fl�r�t m�r csak a tan�t�si id� alatt l�ttuk, �s akkor is csak az �r�kon, mert minden sz�netben kereste valaki, k�l�nb�z� indokokkal. A nyak�n volt a megyei fordul�, ahogy nek�nk is a g�la. Olyannyira, hogy m�r csak egyetlen napunk maradt.
A reggeli sorakoz�n�l bejelentett�k, hogy ma f�l h�romkor kell megjelenni a m�sik �p�letben, a hast�ncosoknak, mert meg�rkeztek az �j ruh�k.
T�k�n �lve v�rtam a p�nteki hetedik – t�rt�nelem – �ra v�g�t. Szinte futva igyekeztem le az eb�dl�be, annak ellen�re, hogy pontosan tudtam: van m�g egy eg�sz �r�m.
- Annyira rossz, hogy nem tudsz j�nni holnap a megyeire. – Magda sajn�lkozva tekintett r�m, az eb�dl� asztal t�loldal�r�l.
- Igen, �n is sajn�lom, de majd telefonon tartjuk a kapcsolatot, hogy mindenr�l tudjak, ami ott t�rt�nik, �s r�nk n�zve fontos.
- Ez csak term�szetes.
- �s b�tor�ts�tok Fl�r�t helyettem is. H�nyan is jutnak tov�bb az orsz�gos versenyre?
- Az els� kett�. – b�logattam, mintha csak azt mondan�m: �rtem.
B�rmilyen szomor� is az eset, hogy nem mehetek Fl�ra verseny�re, nagyon lek�t�ttek a saj�t dolgaim. Lehet mondani, hogy �nz� vagyok, elv�gre ezt nevelik bel�m, ami�ta csak az eszemet tudom. Nem b�rtam kiverni a fejemb�l az �j fell�p� ruh�k gondolat�t. Nagyon izgatta a fant�zi�mat, hogy vajon az eny�m milyen lesz.
Minden percet v�gig k�s�rtem az �r�n, �s �t perccel f�l el�tt, felpattantam, hogy min�l hamarabb ott lehessek. Kata is csatlakozott hozz�m.
- Annyira izgulok, hogy milyenek lesznek! – val�ban izgatott tekintettel n�zett r�m, �s �n biztos�tottam a fel�l, hogy �rz�seim nekem is hasonl�ak.
M�g higgadts�got sz�nlelve l�pkedt�nk �t a zebr�n, majd szinte futva vetett�k be magunkat a szemk�zti �p�letbe. Egyenesen a m�sodik emeleti folyos� fel� vett�k az ir�nyt, �s nagy h�vvel nyitottunk be a 24. sorsz�m� terembe.
M�r majdnem mindenki ott volt, �s a hatalmas kavarod�sban alig l�tsz�dott a l�nyeg: a ruh�k. N�h�nyan m�r f�l is pr�b�lt�k saj�tjukat, de m�g miel�tt jobban megszeml�lhettem volna �ket, a tan�rn� l�pett oda mell�nk.
- Boldizs�r Katalin… �n� a tizenkettes sz�m� ruha. Ha minden igaz a harmadik bord�s falra felakasztva.
- K�sz�n�m tan�rn�! – Kata izgatottan rohant el a megadott ir�nyba.
- Mikes Dorottya, az �n� pedig a hatodik bord�s falon l�v�, nyolcas ruha.
- K�sz�n�m. – kicsit kisebb temp�ban ugyan, mint Kata, de az�rt a norm�list�l l�nyegesen gyorsabban haladtam ruh�m fel�.
Fekete nejlon zs�kkal letakarva, hatalmas nyolcas sz�mmal a jobb fels� sark�n megtal�ltam az �j hast�ncos ruh�mat. Remeg� k�zzel h�moztam ki a fekete zs�kb�l, �s egyszer�en el�llta a l�legzetem. F�nyes, eg�szen k�nny�, selyemb�l volt a szoknya, �s a melltart� alapja is, b�r az nem l�tszott. A t�vol keleti lemen� napf�nyre oly eml�keztet� narancss�rga sz�n�, piros �vvel d�sz�tett, gy�ny�r� ruh�m l�tt�n l�legzetem is megakadt. A piros �v is narancss�rg�s-aranyos d�sz�t�ssel volt beh�zva, �s ott l�gtak az elmaradhatatlan, csilingel� �rm�k. A melltart�nak is, ez a kem�nyebb piros anyag adott tart�st, ugyan olyan d�sz�t�ssel, mint az �v, �s szint�n a hasam t�j�k�ra l�g� �rm�kkel. Az a kis kend�, ami f�lem m�g�l kiindulva, orrnyergemre t�maszkodva ad majd takar�st arcom als� fel�nek a koreogr�fia egy r�sz�ben, ugyanolyan sz�n� volt, mint a szoknya. Ami m�g eszk�zk�nt szerepel, egy nagy kend�, narancss�rga-piros sz�n�tmenetekben pomp�zott. Egyszer�en ellen�llhatatlanul gy�ny�r�nek tal�ltam a viseletet, �s alig v�rtam, hogy f�ll�phessek benne m�snap.
- Takarj�k el arcukat, �s vegy�k magukhoz a nagy kend�ket. Elpr�b�ljuk n�h�nyszor a m�sort, hogy megszokj�k az �j tartoz�kokat. – T�th tan�rn� utas�t�sai fele annyira sem hangoztak fenyeget�nek r�nk n�zve, mint amennyire azok voltak, de erre csak m�snap reggel j�ttem r�.
Szombaton csup�n indokolt esetben kell kor�n kelni, ez�rt �n j� di�kl�nyhoz m�lt�an kell�k�ppen sok�ig aludtam. Mikor azonban fel�bredtem, �s megpr�b�ltam felkelni, hirtelen hatalmas f�jdalom has�tott cs�p�mbe.
- J� reggelt! – Kata hangj�t hallottam valahonnan a szoba m�sik r�sz�b�l. K�r�l n�ztem, �s egy pillanatra elcsod�lkoztam azon, hogy nincs itt senki. – Mindenki elment reggel Fl�r�val. – sietett a v�lasszal, l�tva megillet�d�tts�gemet.
- Oh, �rtem. Minek mentek el ennyire kor�n?
- El�gg� sokan vannak, a verseny kora d�lel�tt�l zajlik, k�b� d�lut�n n�gyig, ut�na f�l �ra sz�net, majd eredm�nyhirdet�s.
B�logattam, elfogadva a v�laszt, mik�zben megk�rdeztem saj�t magamt�l, hogy vajon mikor lett Kata ennyire j�l inform�lt. Biztosan fel�bredt a reggeli zajokra, ellent�tben velem, �s akkor mondt�k el neki. Ahogy fel�ltem, �s lel�gattam l�bamat az �gyr�l, eltorzult arcom a f�jdalomt�l.
- Neked is izoml�zad van, mi? – szenved� arccal b�logattam, majd kiny�gtem:
- Igen.
- Tegnap elpr�b�ltuk N�H�NYSZOR azt a ny�ves t�ncot. – tetetett cinikuss�g�t�l nevetni t�madt kedvem. – Szerintem dolgozz r� egy kicsit. �n is azt csin�lom m�r reggel �ta. Egy kicsit hast�ncolok, egy kicsit pihenek, �s egyre jobb lesz.
- Komolyan? – elny�gtem egy kicsit a k�rd�s v�g�t, ahogy fel�lltam az �gyr�l.
- Igen. �lt�zz fel, �s akkor folytatjuk egy�tt.
- Ok�.
Magamra kapkodtam ruh�imat, megmosdottam, �sszefogtam a hajamat, �s nagyj�b�l, hogy eg�sz d�lel�tt nem csin�ltunk m�st, csak r�dolgoztunk az izoml�zra.
Mikor lement�nk az eb�dl�be, m�r eg�szen j�l �reztem magamat, persze csak testileg, hiszen b�ntott a lelkiismeret Fl�ra miatt. Igaz�b�l az f�jt, hogy m�g �lvezem is azt amit teszek a szurkol�s helyett. A csod�s ruha, �s a nagyobb szab�s� fell�p�s lehet�s�ge elvenni l�tszott az eszemet.
Be�rve a hatalmas helys�gbe, szinte megijedt�nk annak �ress�g�t�l. F�leg tan�rok, �s ink�bb fels�bb �vesek l�zengtek ott, meg persze a hast�ncos tizedikesek, �s a kilencedikesek, akiknek egy mambo estet kell m�g tartaniuk.
Csendesen eb�delt�nk, alig sz�lva egym�shoz, �s akkor is csak ilyen �ltal�nos dolgokat, mint mondjuk: „Finom az �ntet, az aranygalusk�n” meg hasonl�kat.
A gy�lekez� eb�d ut�nra volt kihirdetve, az aul�ban, ruh�kkal egy�tt. Felsiett�nk m�g a koll�giumba Kat�val, �s felkaptuk m�r el�re elk�sz�tett csomagunkat, �s ruh�inkat. Vetettem egy pillant�st m�g csod�s �lt�z�kemre, majd r�h�ztam a zs�kot, �s m�r vittem is.
Lent az aul�ban egy kis csapat �lldog�lt, akikhez mi is csatlakoztunk. Nem vagyunk sokan hast�ncosok, �gy nem eml�thetek semmif�le hangzavart, csup�n egy kis dong�st, ami m�g a hatalmas �res t�r visszhangj�ban is csak morajl�snak hatott. �ppen beg�rd�lt a busz az �p�let el�, mikor megjelent T�th T�mea tan�rn�, �s Kolozsv�ri Zita, az iskola egyik sminkese.
- H�lgyek, egy kis figyelmet k�rek! – r�gt�n elhallgattunk, de h�t egy tizenk�t f�s csapatot nem is volt neh�z sz�tlans�gra b�rni, a m�sodperc t�red�ke alatt. M�s iskol�ban. De itt m�g egy tizenk�tezres l�tsz�m� t�meg elhallgattat�sa sem tartott tov�bb. Mind j�l ismerj�k a szab�lyokat.
- Amint l�thatj�k a busz meg�rkezett, arra k�rem magukat, hogy egyes�vel hagyj�k el a bej�ratot, l�tsz�m ellen�rz�s c�lj�b�l.
�gy is tett�nk. Kat�val �ltem a buszon, �s egy�br�l sem csacsogtunk, csak a ruh�inkr�l meg a fell�p�sr�l. Be kell ismernem, hogy izgulok. Nem igaz�n volt m�g alkalmunk nagy k�z�ns�g el�tt szerepelni. A v�rosnak ezen r�sz�t nem ismertem igaz�n. Vid�kr�l k�ldtek fel a sz�leim tanulni ide. Hossz�, ismeretlen utak ut�n, azonban felvillant el�ttem a M�v�szetek Palot�ja. Nem tudom milyen okb�l jutottak arra az elhat�roz�sra, hogy egy keleties estet tartanak, de j� �tletnek tal�lom.
Kisz�lltunk a buszb�l, �s fegyelmezett sorban indultunk meg a sz�nh�z fel�. Leny�g�z�tt a l�tv�ny, pedig ha az utat idefel� nem is ismertem meg, ezen a helyen nem el�sz�r j�rok. Eddig mindig csak k�z�ns�g voltam, de most �n leszek az el�ad�. Ez�rt �rdemes ezt csin�lni, ez�rt �rdemes ki�llni azt a zsarnoks�got, ami az iskol�ban folyik, hogy meg�lhessem ezeket a pillanatokat.
A m�v�szbej�r� fel� vett�k az ir�nyt, de a hatalmas, gyakorlatilag �vegb�l �p�lt falon �t, m�r l�ttam, hogy az el�csarnok eg�szen m�sk�pp n�z ki, mint azel�tt. A hangulat, a vil�g�t�s, a d�sz�t�s, �s minden egy�b igazodik a mai est�hez.
Az elrejtett kis h�ts� ajt�n bel�pve, m�ris egy hossz� elkanyarod� folyos�n tal�ltuk magunkat. A falon mindenhol egyes�letek, el�ad�sokb�l kiragadott pillanatk�pek, volt �s jelenlegi t�ncosok, f�nyk�p form�ban l�gtak. A kanyar ut�n a folyos� kisz�lesedett, �s egy kis aulaszer�s�gben �rt v�get, csak h�t sokkal kisebb volt, viszont megsz�ml�lhatatlanul sok ajt� ny�lt innen. Mindegyikre ki volt ragasztva egy cetli. Megkerest�k a hast�ncosok feliratot �s benyitottunk a helys�gbe. Eg�szen picit tal�n m�g ki is ny�lt a sz�m, �ppen csak annyira, hogy akaratlanul is l�tsz�djanak fogaim. A l�tv�ny egyszer�en csod�latos volt. A hatalmas �lt�z� egyik fal�n v�gig padok, �s akaszt�k h�z�dtak, a m�sik fel�n pedig t�kr�k, asztalok �s sz�kek. Egy �tven f�s egyes�letet is k�nyelmesen el lehetett volna sz�ll�solni ekkora helyen.
- Kezdjenek el �lt�zk�dni! Egy �ra m�lva sz�npadon kell �llnunk. – kaptuk az utas�t�st �s az inform�ci�t �ppen azokban a pillanatokban, amikor lepakoltunk. Vetk�zni kezdtem, majd leh�ztam a zs�kot ruh�mr�l. �vatosan vettem kezembe, �s �lt�ttem fel. A fell�p�sen ugyan mez�tl�b lesz�nk, de �n elhoztam egy kis top�nk�t, hogy addig se f�zzak fel. Ezzel nem voltam egyed�l.
- Henriett, j�jj�n! Maga lett k�sz legel�bb, �gy mag�t sminkelik els�k�nt. – Heni b�lintott, majd be�lt a sz�kbe, ami m�g�tt Zita elhelyezkedett. �ltal�ban � sminkelt minket. B�r a tan�rok ellenezt�k �sszetegez�d�tt vel�nk, mivel � is m�g csak h�sz �ves.
Gyorsan elk�sz�lt egy-egy smink, ez�rt szerencs�re nem kellett sokat v�rnunk. �ppen f�s�lk�dtem az egyik t�k�r el�tt mikor a tan�rn� r�msz�lt:
- Dorottya! Maga j�n! – be�ltem a sz�kbe, �s becsuktam szemeimet. Hallottam, hogy a t�bbiek is k�zelebb l�pkednek, �s le�lnek, a padra. Hamar r�j�ttem, hogy ezt T�th tan�rn� k�r�s�re tett�k, mert amint teljesen elcsendesedtek, r�gt�n nekil�tott mondand�j�nak:
- Ne felejts�k egy pillanatra sem, hogy mit tanultak. A hast�nc a cs�b�t�sr�l sz�l. Els� sorban mozg�sukkal kell megig�zni az embereket, �s most a f�rfiakra gondolok ez alatt, de a szem az, ami m�g hatalmas szerepet j�tszik. Legyen kif�rk�szhetetlen, m�ly �s cs�b�t� a pillant�suk. Szemeljenek ki egy valakit, �s v�rj�k, am�g magukra n�z, majd kezdj�k el b�v�lni.
Ebben a pillanatban h�rtelen kinyitottam szemeimet, �s egy eg�szen m�sik l�nyt l�ttam magam el�tt. Arcom sz�ne enyh�n barn�ra v�ltott a rengeteg csill�mport�l. Szemeimet er�s fekete k�rvonal kont�rozta, �s am�gy sem r�vid szempill�im h�romszor hosszabbnak t�ntek, mint valaha. Ha egy kil� fest�k nem volt rajtam, akkor egy gramm sem. Meglepetten b�multam ezt a l�nyt a t�k�rben, m�g az ut�n is, hogy helyet foglaltam a t�bbiek k�z�tt a padon.
Fel sem t�nt, hogy m�r csak egyetlen l�ny volt h�tra a sminkel�ssel, ez�rt kicsit hirtelen �rt, �s nehezen ocs�dtam f�l, �jfent tan�rn�m szavaira:
- Tegy�k arcuk el� kisebb kend�j�ket, a m�sikat meg vegy�k magukhoz! Indulunk!

*

A felkonfer�l� sz�veg�b�l egyetlen sz�t sem �rtettem, de mikor a k�z�ns�g tapsolni kezdett, m�r tudtam: itt az id�. Remeg� l�bakkal l�pkedtem a s�t�t sz�npad fel�, �s �lltam be a t�nc elej�re. Kigy�ltak a f�nyek. Az enyhe narancss�rga �s piros hangulatvil�g�t�s csak jobban kiemelte karaktereinket. H�ttal �lltam a k�z�ns�gnek �s kit�rtam k�t karomat, hogy kifesz�tsem sz�nesen pomp�z� kend�met. N�h�ny kecses mozdulat, �s m�r meg is fordultam a k�z�ns�g fel�. Rengeteg ember gy�lt �ssze, de m�r nem ijedtem meg. Ez nem a legnehezebb t�nc a vil�gon. K�zelebb l�pkedtem a sz�npad sz�l�hez, cs�p�met gyors mozg�sra b�rva a mozdulatsor k�zben. Egy utols� gyors forg�s, �s a kend�k gazd�ik mellett landoltak. Nem voltam rossz el�ad�, �s megpr�b�ltam megfogadni a tan�rn� szavait.
Felt�nt egy f�rfi, aki engem n�zett. Nem lehetett t�l id�s, tal�n h�sz-huszonegy �ves, �gy nem tal�ltam nagy b�nnek, ha rajta pr�b�lom ki sz�n�szi k�pess�geimet. Elv�gre �t, maximum hat �v lehet k�z�tt�nk, �s �n sem �gy n�zek ki �ppens�ggel, mint egy �tlag tizen�t �s f�l �ves l�ny. R�vid sz�k�s haja �s tal�n barna szemei voltak. Nem abba a fajt�ba tartozik, akit minden m�sodik n� �szrevesz, m�gis volt benne valami. Valami eg�szen megmagyar�zhatatlan, ami tekintetemet r� vonzotta. Nem a tan�rn� instrukci�i vezettek bele szemei fekete forgatag�ba. Kisug�rz�sa hat�ssal volt r�m, �s nem b�rtam h�rtelen m�shova n�zni. Egy olyan kontaktus j�tt l�tre, amire nem sz�m�tottam. Tekinteteink �sszefon�dtak, egym�sba kapaszkodtak, �s �n m�r nem akartam semmit tenni ellene. Pillant�som olvashatatlan, �s m�ly volt. �reztem, �gy b�v�l�m, ahogyan a k�gy�t szok�s, k�zben nem feledkezve a t�nc elemeir�l. Lassan forogtam k�rbe, cs�p�met r�zva, �s mire megint szembe ker�ltem a k�z�ns�ggel, m�r nem volt arcom el�tt a kend�. Ism�t visszan�ztem az idegen szemp�rba, ha lehet m�g megbabon�z�bban, mint az el�bb. Tudtam, l�ttam, j�tszadozok vele, �s nem b�nja, pedig lehet, hogy � is tiszt�ban van ezzel. Csak n�zett, csak n�ztem, �s m�r nem volt m�s, csak a zene, a mozdulatok �s mi ketten.