R�szletek, id�zetek a T�loldal Mester�t�l                                                     /by Sren/

… A mag�nyr�l…

… Hirtelen esz�be jutott egy bizonyos Barry Grieg, aki valaha besz�lt neki egy Los Angeles-i ritmusgit�rosr�l: a neve Jory Baker volt, mindig id�ben �rkezett, sosem k�sett a pr�b�r�l, nem cseszett el meghallgat�st. Nem olyasfajta git�ros volt,akin megakad az ember szeme, nem olyan mutatv�nyos, mint Angus Young vagy Eddie Van Halen, de az�rt �rtette a dolg�t. Egyszer, mes�lte Barry, Jory Baker volt egy Sparx nev� egy�ttes motorja, amelyr�l mindenki �gy v�lte, az a banda lesz az �v Sikere. Jory Baker �rta a legt�bb sz�veget, � volt a vok�l. Azut�n karambol, csontt�r�s, k�rh�z, sok drog. �gy j�tt ki, ahogy a John Pprine – dalban �neklik, ez�stlemezzel a fej�ben, majommal a h�t�n*. A Demerolt�l fejl�d�tt a heroinig. P�rszor elgyep�lt�k. Egy id� ut�n m�r csak utcai drogos volt, matat� ujjakkal gy�jt�gette az apr�t a busz�llom�son, �s az utak ment�n l�gott.

Azut�n, egy tizennyolc h�napos id�szak eltelt�vel valahogy feltisztult, �s tiszta maradt.

Sok minden elment bel�le. Nem volt t�bb� hajt�er� sem az �v Siker�n�l, sem sehol; de mindig id�ben �rkezett, sosem hagyta ki a pr�b�t, nem cseszte el a meghallgat�sokat. Nem sokat besz�lt, de a bal karj�r�l elt�nt a sz�r�sok orsz�g�tja. �s Barry Grieg erre azt mondta: Kij�tt a m�sik oldalon. Ez volt minden. Senki nem tudta volna megmondani, mi van a r�gi �s az �j szem�lyis�g k�z�tt, senki sem k�pes felt�rk�pezni a pokolnak azt a k�k �s mag�nyos szelet�t. Nincs t�rk�p a v�ltoz�sokr�l. Az ember egyszer�en… ki�r a m�sik oldalon.

*utal�s a drogf�gg�s�gre, US. szleng                                                                       /V�g�t�let c. k�nyv�b�l/

… A bar�ts�gr�l…

… Ezek a bar�tai, �s az anyja t�ved: ezek nem rossz bar�tok. Tal�n, gondolta, nincs is olyan, hogy j� bar�t meg rossz bar�t – tal�n csak bar�tok vannak, akik az ember mellett �llnak, ha megs�r�l, �s seg�tenek, hogy ne legyen olyan mag�nyos. Tal�n �rt�k mindig �rdemes agg�dni, rem�nykedni, ��rt�k �rdemes �lni. Tal�n m�g meghalni is, ha �gy kell lennie. Nincsenek j� bar�tok. Nincsenek rossz bar�tok. Csak olyan emberek, akikkel egy�tt akarsz lenni, akikkel egy�tt kell lenned; olyan emberek, akik h�zat �p�tenek a sz�vedben.

                                                                                                                                           / Az c. k�nyv�b�l/

… A b�cs�z�sr�l…

… Nem kell visszan�zned, hogy l�sd azokat a gyerekeket; az agyad egy r�sze �r�kk� l�tni fogja �ket, �r�kk� vel�k fog �lni, �r�kk� szeretni fogja �ket. Nem felt�tlen�l alkotj�k a legjobb r�szedet, de egyszer �k voltak mindannak a t�rh�za, amiv� v�lhatt�l. Sz�val el innen, m�g a f�ny utols� sugara felvillan, el Derryb�l, az eml�kekt�l… de ne a v�gyt�l. Az megmarad, csillog� k�me�ja mindannak, amik voltunk, �s amiben gyerekk�nt hitt�nk, ami a szem�nkben ragyogott, m�g akkor is, amikor elt�vedt�nk �s a sz�l tombolt az �jszak�ban.

El innen, �s pr�b�lj mosolyogni. Kapcsolj be egy kis rock and rollt a r�di�n, �s minden b�tors�goddal �s hiteddel menj az �let fel�. L�gy igaz, l�gy b�tor, �s �llj ki az igazad�rt!

A t�bbi csak s�t�ts�g –

                                                                                                               / Az c. k�nyv�b�l/

… A hitr�l…

Hit n�lk�l a kereszt csak egy darab fa, a keny�r megs�t�tt b�za, a bor savanyk�s sz�l�l�…

                                                                                                             / Borzalmak V�rosa c. k�nyv�b�l/

… Jellemekr�l…

Abagail anya kuncogott. Kedvelte Ralphot. Egyszer� l�lek, de okos. Van �rz�ke hozz�, hogyan m�k�dnek a dolgok… Az a fajta ember volt, aki k�pes epoxigyant�val megragasztani a traktor akkumul�tor�t, amikor az kezd sz�tmenni, �s ha a ragaszt� haszn�l, leveszi form�tlan kalapj�t, �s �gy vigyorog, mint egy tizenegy �ves gyerek, aki v�gzett a h�zimunk�val, �s a v�ll�ra kapta a horg�szbotj�t. Igen hasznos, ha a k�zelben van, amikor nem mennek a dolgok, �s az a fajta ember, akinek akkor is siker�l felmer�lnie, amikor az id�k mindenki m�st el�ntenek. K�pes a megfelel� szelepet megszerezni a biciklipump�hoz, amikor nem passzol bele a szokottn�l nagyobb ker�kbe, � az, aki r�n�z�sre tudja, mi a teend�, ha fura z�mm�g� hangok j�nnek a mikrohull�m� s�t�b�l, viszont amikor egy c�g b�lyegz��r�j�val kell megk�zdenie, az valahogy mindig k�s�n blokkol befel�, �s kor�n blokkol kifel�, �s nem t�l hossz� id� ut�n kiteszik a sz�r�t. Tudja, hogy lehet megtr�gy�zni a tengerit megfelel�en kezelt diszn�szarral, �s azt is tudja, hogyan kell csemegeubork�t szedni, viszont sosem lesz k�pes felfogni az aut�k�lcs�nz�si szerz�d�st, vagy kital�lni, mik�nt r�zz�k �t minden alkalommal a keresked�k. Ha � t�lt ki egy felv�teli k�relmet, az �gy fest, mintha egy Hamilton-Beach kever�g�pen ment volna kereszt�l… elt�vesztett rovatok, szam�rf�l, tintafoltok, zs�ros ujjlenyomatok. A munkak�nyve olyan lehet, mint egy ost�bla, amely egy teherg�z�s�n bej�rta a vil�got. De amikor mag�nak a vil�gnak a sz�vete kezd f�lfesleni, a Ralph Brentnerek azok, akik nem f�lnek azt mondani: �Csapjunk csak ide egy kis epoxit, azt�n majd megl�tjuk, kitart – e.� �s sokkal t�bbsz�r kitart, mint nem.

                                                                                                            /V�g�t�let c. k�nyv�b�l/

… A hitr�l…

… Ch�d, ez a Ch�d, b�rd ki, l�gy b�tor, l�gy igaz, �llj ki az �cs�d�rt, a bar�taid�rt; higgy, higgy mindabban, amiben kor�bban hitt�l, higgy abban, hogy ha azt mondod egy rend�rnek, hogy elt�vedt�l, akkor az biztons�gban hazavisz, �s hogy van Fogt�nd�r, aki egy hatalmas zom�ncozott kast�lyban �l, �s van Mikul�s, aki az �szaki – sark alatt lakik, �s j�t�kokat k�sz�t a t�nd�reivel, �s hogy �jf�l Kapit�ny val�di lehet, igen lehet, annak ellen�re, hogy Calvin �s Cissy Clark b�tyja, Carlton azt mondta, hogy ez az eg�sz csak gyerekmese, higgy abban, hogy az ap�d �s az any�d �jra szeretni fognak, hogy a b�tors�g lehets�ges �s a szavak minden alkalommal foly�konyan j�nnek majd; nem lesznek t�bb� Vesztesek, nem lesz t�bb� f�ld alatti lyukban val� bujk�l�s, amit klubnak neveztek, nem lesz t�bb s�r�s Georgie szob�j�ban, mert nem tudtad megmenteni, higgy magadban, higgy annak a v�gynak a forr�s�g�ban - 

                                                                                                                     /Az c. k�nyv�b�l/

… Vil�gokr�l…

… M�g mindig �jszaka volt – hogy ugyanaz-e, vagy m�sik, nem tudhatta. Felt�p�szkodott arr�l a helyr�l, ahov� d�moni ugr�sa dobta, amikor r�vetette mag�t a feket�be �lt�z�tt emberre, �s a vasf�ra pillantott, ahol a m�sik �lt. Senki nem volt ott.

Iszony� k�ts�gbees�s vett er�t rajta  - Istenem, az eg�sz kezd�dik el�lr�l – amikor megsz�lalt a h�ta m�g�tt a feket�be �lt�z�tt ember:

- Itt vagyok, harcos. Nem szeretem, ha t�l k�zel vagy hozz�m. Besz�lsz �lmodban – kuncogott.

A harcos ingadozva felt�rdelt �s megfordult. A t�z v�r�s par�zzs� �s sz�rke hamuv� �gett, kirakva az elhaszn�lt t�zel� ismer�s, sz�thull� mint�j�t. A feket�be �lt�z�tt ember a par�zs mellett �lt, �s cuppogva falta a ny�l zs�ros maradv�nyait.

- Eg�sz j�l csin�ltad – ismerte el. – Martenre sohasem k�ldhettem volna ezt a v�ltozatot. Ny�ladzva j�tt volna vissza.

- Mi volt ez? – k�rdezte a harcos. A szavak reszketegen, k�s�san buktak ki bel�le. Att�l tartott, ha fel akarna �llni, nem tartan�k meg a l�bai.

- A vil�gegyetem – v�laszolta der�sen a feket�be �lt�z�tt ember. B�ffentett, �s a t�zbe dobta a beteges – feh�ren csillog� csontokat. A Golgota f�l�tt a sz�l f�ty�lt boldogtalan sirat��neket.

- A vil�gegyetem – ism�telte b�vatagon a harcos.

- A Tornyot akarod – sz�lalt meg a m�sik. K�rd�snek t�nt.

- Igen.

- Nem kapod meg – mosolygott �lvezked� kegyetlens�ggel. – Van r�la valami fogalmam, hogy ez �lom milyen k�zel l�k�tt a peremhez. A Torony m�g egy f�l vil�ggal arr�bb is meg�lt volna.

- Semmit sem tudsz r�lam – mondta csendesen a harcos. A m�sik ajk�n megfakult a mosoly.

- �n csin�ltam az ap�dat, �s �n is t�rtem �ssze – sz�lt s�t�ten. – �n mentem az any�dhoz Marten k�p�ben, �n fek�dtem �ssze vele. �gy volt meg�rva, �gy t�rt�nt. �n vagyok a Set�t Torony legutols� v�grehajt�ja. A F�ld a kezembe adatott.

- Mit l�ttam? – k�rdezte a harcos. – A v�g�n? Mi volt az?

- Mire hasonl�tott?

A harcos n�m�n t�n�d�tt. A doh�nya ut�n ny�lt, de nem volt egy sz�l se. A feket�be �lt�z�tt ember nem aj�nlotta f�l, hogy �jrat�lti a zacsk�t fekete vagy feh�r m�gi�val.

- F�ny volt – mondta v�g�l. – Nagy, feh�r f�ny. Azut�n… - elhallgatott �s r�meredt a feket�be �lt�z�tt emberre. Az el�rehajolt. Valami idegen �rzelem �lt az arc�n, t�ls�gosan nyilv�nval�an, hogy letagadhat� vagy vitathat� lett volna. A t�preng�s volt az.

- Sz�val nem tudod – sz�lalt meg, �s elmosolyodott. – �, nagy var�zsl�, �let �s hal�l ura! Nem tudod!

- De tudom! – v�laszolta a feket�be �lt�z�tt ember. – Csak azt nem… hogy mit l�tt�l.

- Feh�r f�nyt – ism�telte a harcos. – Azut�n… egy f�sz�lat. Egyetlen f�sz�lat, amely mindent bet�lt�tt. �n pedig apr� voltam. Par�nyi.

- F�sz�lat. – A feket�be �lt�z�tt ember behunyta a szem�t. Arca �z�tten megny�lt. – Egyetlen f�sz�lat. Biztos vagy benne?

- Igen – komorodott el a harcos. – De b�borsz�n� volt.

Ekkor a feket�be �lt�z�tt ember besz�lni kezdett.

- A vil�gegyetemben (mondta) van egy olyan paradoxon, amely t�l nagy ahhoz, hogy a v�ges agy megragadhassa. Ahogy az �l� agy nem k�pes meg�rinteni egy �lettelen agyat – noha gondolhatja, hogy igen - , a v�ges elme sem foghatja f�l a v�gtelent.

A vil�gegyetem l�tez�s�nek pr�zai t�nye egymag�ban veres�get m�r a pragmatist�kra �s a cinikusokra. Volt olyan id�, sz�z emberi nemzed�kkel kor�bban, miel�tt a vil�g elmozdult volna, amikor az emberis�gnek el�g technikai �s tudom�nyos ereje volt ahhoz, hogy n�h�ny k�szil�nkot lepattintson a val�s�g nagy k�oszlop�r�l. De a tudom�ny hamis f�nye (vagy ha �gy jobban tetszik, az ismeretek�) akkor is csup�n n�h�ny fejlett orsz�gban vil�g�tott.

M�gis, a megfoghat� t�nyek hihetetlen n�veked�se ellen�re figyelemrem�lt�an kev�s volt a tud�s. Harcos, a mi ap�ink legy�zt�k a rothad�-k�rt, ahogy mi nevezz�k a r�kot, csaknem legy�zt�k az �reged�st, felmentek a Holdra…

(- Ezt nem hiszem el – v�gta a szem�be a harcos, mire a m�sik csak elmosolyodott, �s azt mondta: - Nem is kell.)

- … �s sz�z m�s csod�latos semmis�get csin�ltak vagy fedeztek f�l. De az inform�ci�k gazdags�ga csek�ly vagy semmilyen m�rt�kben nem vil�g�totta meg a dolgok term�szet�t. Nem �rtak �d�kat a mesters�ges megterm�keny�t�s csod�ir�l…

( - Mir�l? – Arr�l, mikor fagyasztott f�rfisperm�b�l csin�ltak gyereket. – L�szart! – Ahogy gondolod… b�r abb�l m�g �seink sem tudtak gyereket l�trehozni.)

- … vagy az �nmozg� kocsikr�l. Keveset fogtak fel a Val�s�g Alapelv�b�l, m�r ha egy�ltal�n; az �j tud�s mindig f�lelmetesebb titkokhoz vezetett. Min�l t�bbet tudunk meg �lettanilag az agyr�l, ann�l kev�sb� lehets�ges a l�lek l�tez�se, m�gis ann�l ink�bb val�sz�n�s�ti a kutat�s term�szete. �rted? Term�szetesen nem. T�ged k�r�lvesz saj�t romantikus kisug�rz�sod, naponta bizalmas k�zels�gbe ker�lsz a misztikummal. Most m�gis a hat�rhoz k�zeledsz – nem hit, hanem meg�rt�s �ltal. A l�lek ford�tott entr�pi�j�val n�zel szembe.

De hogy h�tk�znapibb legyek: A vil�gegyetem legnagyobb rejt�lye nem az �let, hanem a M�ret. A M�ret mag�ba �leli az �letet, �s a Torony tartalmazza a M�retet. A gyerek, aki legink�bb otthon van a csod�k k�z�tt, azt k�rdezi: Papa, mi van az �g m�g�tt? Az apa azt v�laszolja: A vil�g�r s�t�tje. A gyerek: �s a vil�g�r m�g�tt? Az apa: Egy galaxis. A gyerek: �s a galaxis m�g�tt? Az apa: �jabb galaxis. A gyerek: �s az �jabb galaxisok m�g�tt? Az apa: Senki nem tudja.

�rted? A M�ret legy�z minket. A halnak a t� a vil�gegyetem, amelyben �l. Vajon mit gondol a hal, amikor sz�j�n�l fogva �tr�ntj�k l�tez�s�nek ez�st hat�r�n egy �j vil�gegyetembe, ahol a leveg� megfojtja, a f�ny pedig k�k �r�let? Ahol kopolty� n�lk�li hatalmas k�tl�b�ak egy fullaszt� dobozba rakj�k, hogy nedves n�v�nyek alatt pusztuljon el?

Vagy vegy�nk egy ceruz�t �s nagy�tsuk f�l. El�r�nk egy ponthoz, ahol r� kell j�nn�nk egy megd�bbent� dologra: a ceruza hegye nem szil�rd; atomokb�l �ll, amelyek remegnek �s forognak, mint trilli�nyi d�moni bolyg�. Ami nek�nk szil�rdnak t�nik, az laza h�l�, amelyet a t�megvonz�s tart �ssze. Ha megfelel� m�ret�re t�rp�l�nk, az atomok k�z�tti t�vols�g m�rf�ldekk�, szakad�kokk�, eonokk� t�gul. Maga az atom magot �s kering� protonokat, elektronokat tartalmaz. Tov�bbi szubatomi r�szecsk�k fel� is szabad az �t. �s mi van azut�n? Tahionok? Semmi? Term�szetesen nem. A vil�gegyetemben minden tagadja a semmit; a dolgok azt a k�vetkeztet�st sugallj�k, hogy a semmi nem l�tezik.

Ha kihullasz a vil�gegyetem hat�rain, tal�n egy deszkaker�t�st tal�lsz, amelyre az van �rva: V�G�LLOM�S? Nem. Valami kem�nyet �s �veltet tal�lsz, amilyennek a csibe �rz�kelheti a toj�st bel�lr�l. �s ha �t tudod t�rni ezt a h�jat, mif�le hatalmas, �rad� f�ny vil�g�t be a vil�gegyetem fal�n �t�tt lyukon? Tal�n kereszt�l tudsz n�zni rajta, �s r�j�ssz, hogy eg�sz vil�gegyetemed nem m�s, mint egy f�sz�l egyetlen atomja? Tal�n k�nytelen leszel arra gondolni, hogy amikor meggy�jtasz egy �gat, v�gtelens�gek v�gtelenj�t hamvasztod el? Hogy a l�tez�s nem egyetlen v�gtelent jelent, hanem v�gtelen sz�m�t?

Tal�n megl�ttad, hogy vil�gegyetem�nk milyen helyet foglal el a vil�g rendj�ben – egy f�sz�l egyetlen atomj�t jelenti. Lehets�ges, hogy mindazt, amit k�pesek vagyunk felfogni, a v�gtelen�l kicsi v�rust�l a t�voli L�fej k�dig, egy f�sz�l egyetlen atomja tartalmazza… egy f�sz�l, amely egy idegen id�folyamban tal�n csak egy – k�t napig �l? Mi van, ha azt a f�sz�lat lev�gja a kasza? Amikor haldokolni kezd, a rothad�s tal�n �tsziv�rog a mi vil�gegyetem�nkbe is, mindent els�rg�tva, megbarn�tva, kifak�tva? Tal�n m�r el is kezd�d�tt. Azt mondjuk, a vil�g v�ltozik; tal�n �gy �rtj�k: kezd kisz�radni.

Gondolj bele, harcos, ez a felfog�s milyen apr�v� tesz minket! Ha egy Isten mindenre �gyel, csakugyan igazs�got oszt egy sz�nyogfajnak a v�gtelen sz�m� sz�nyogfaj k�z�tt? Vajon csakugyan nem hullhat le egy ver�b sem a tudta n�lk�l, holott az a ver�b kevesebb a vil�g�r szakad�k�ban �szk�l� mag�nyos hidrog�np�ttyn�l? �s m�g ha � tudja is… milyennek kell lennie egy Istennek? Hol �l? Hogy lehet �lni a v�gtelens�g m�g�tt?

K�pzeld el a Mohaine - sivatag homokj�t, amelyen kereszt�lv�gt�l, hogy megtal�lj, �s k�pzelj el trilli�nyi vil�gegyetemet – nem vil�got, vil�gegyetemet - , bez�rva ennek a sivatagnak egyetlen homokszem�be; minden vil�gegyetem v�gtelen sz�m� m�sikat tartalmaz. Mi f�l�magaslunk ezeknek a vil�gegyetemeknek sz�nalmas f�sz�l kil�t�nkban; bakancsod egyetlen lend�t�s�vel milli�rdszor milli�rdnyi vil�got rep�tesz �t a s�t�ts�gbe egy l�ncban, amelynek soha nincs v�ge.

M�ret, harcos… M�ret…

M�gis haladjunk tov�bb. Tegy�k f�l, hogy minden vil�g, minden vil�gegyetem egyetlen kapcsolatban, egyetlen oszlopban tal�lkozik, �s ez a Torony. Egy l�pcs�h�z, amely mag�hoz Istenhez vezet. Bemer�szkedsz, harcos? Lehets�ges, hogy valahol a v�gtelen val�s�g f�l�tt van egy Szoba…?

Nem mer�szeled.

Nem mer�szeled.

- Valaki mer�szelte – v�laszolta a harcos.

- Ki lett volna az?

- Isten – v�laszolta halkan a harcos. Szeme izzott. – Isten mer�szelte… vagy �res az a szoba, l�tnok?

- Nem tudom. – F�lelem suhant �t a feket�be �lt�z�tt ember ny�jas arc�n, oly puh�n �s s�t�ten, ak�r a kesely� sz�rnya. – Tov�bb� meg sem k�rdezem. Lehet, hogy nem b�lcs dolog.

- F�lsz, hogy agyoncsapnak? – g�nyol�dott a harcos.

- Tal�n az elsz�moltat�st�l f�lek – v�laszolta a feket�be �lt�z�tt ember, azut�n egy darabig cs�nd volt. Az �jszaka nagyon sok�ig tartott. F�l�tt�k f�nyess�gesen, �ress�g�ben m�gis ijeszt�en pomp�zott a Tej�t. A harcos azon t�n�d�tt, mit �rezne, ha a tintak�k �g megny�lna �s f�ny z�dulna be a hasad�kon?

- Rakjunk t�zet – mondta. – F�zom.

                                                                                                          /a Set�t Torony c. k�nyv�b�l/