|
ANGYALSZÁRNY by Yumi-chan
Yumi-chan 2007.04.25. 18:34
A hatalom
Yumi-chan egyre halványodik és mégis; mindig amikor látom, mosolyog. El fogysz menni Miért mondasz semmit Írok Ahogy megígértem. De elég ez ahhoz, hogy megmenekj Akarom hinni, hogy . A szívem mélyén azonban tudom: mindez édes kevés leszâ026 Sötét gondolatok nyomasztanak. Egyszerűen nem akarok írni, amíg nem találok megoldást arra, hogy itt maradj. Hatalmat kaptam, amivel világokat menthetek, de mi értelme az egésznek, ha te nem maradhatsz itt? Nincs senki, aki szeretett. Nem mondtad, de tudom. Csak az írók ismertek és nekik nem jelentettél semmit. Még annyit sem tudsz ki alkotott. De nekem fontos vagy. Egy tükör, ami nem a külsőmet mutatja. Olyan barát vagy aki egy véletlen szerencse folytán szegődött mellém. Megmentelek. nem érdekel, hogyan. Az sem, hogy ezzel mennyit kockáztatok. Csak azt mondd meg, mit kell tennem.
- Ki vagy te, Yumi-chan?
- Srenem. Egy új személy lettem, hála neked. Láncok tartanak saját szellemem fogságában és nem tudom, mi az ami a bilincset nyitja.
Nem tudodâ026 De akkor én honnan tudnám? Szeretlek. Szívből szeretlek. Nem szerelmből, hanem, mint egy barátot. De mi értelme az áldozatodnak? Az emberek elrontják a szépet amit te alkottál. Mert már tudom. Soha nem az író írt. Nemâ026 Ahhoz efféle emberek kevesek lettek volna. Te írtál. Szívtelen embere eszközként használtak. Téged ez nem érdekelt. Csak az, hogy millió és millió ember boldog legyen. Önzetlen voltál? Nem tudom. De neked ebből nem származhatott hasznodâ026
Köszönöm, hogy elolvastad az első kötetet!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
