Naphosszat ltem az asztal fltt grnyedve, s a tudatom mintha rab bilincsbe lenne zrva. Valahogy azonban tetszik ez az rints. Vad mgis flt s puha. Szerettem. Mintha a dmonom lenne. Valaki aki segt rni. De ez a dmon kegyetlen is volt. nem hagyta, hogy azzal foglalkozzam ami a clom. A tudatom sttbe veszett s fekete tengerekben, meglncolva kzdtt az j bredsrt. Rendletlen rsom bizonytalansgba merlt. s emiatt valaki haldoklott. Yumi egyre frattabnak, sppadtabnak s sovnyabbnak tnt. A dmon letet ad s el is vesz. Nem akartam, hogy Yumi elmnjen. Egy napon mgis megszltottam.
- El fogsz menni?
- Meghalok, ahogy te mondand. Tudatom egy ideig sttben lesz. De rmmel teszem, ha te gy boldog lehetsz... s a vilg boldog lehet.
Nem srtam. A bnat mlyebb volt,mint, hogy egyszer knnyekkel ki lehetne fejezni. AZ, hogy valaki miattam veszti el lett...felfoghatatlan volt. Rdbbentem, hogy Yumi nem is lt igazn. Arra rendeltetett, hogy engem istpoljon. Rabigba hajtotta a fejt, rtem. Megvlts volna mgis a hall? Egyre ersebb benem az az rzs, hogy a msik felem. Valaki aki elkesztett rbreszteni, mi is az a szeretet. Egy ilyen lnynek megvlts a hall? Nem... Biztos, hogy nem... Freedom... Szabadsg Yumi.chan. Ezt szeretnd ugye? Hogy valban szabad lgyl...