Showtime

C�l N�lk�l…

Meg�rintett�k v�llam, fel�lltam. Egy er�s, hat�rozott k�z mag�hoz vont �s nyugtatni pr�b�lt. Ott �lltunk a felmen� nap f�ny�ben �s v�rtuk mi lesz a sorsunk.

Feln�ztem, l�tni akartam hogy ki kezdett ki velem. Feln�ztem k�nnyes szemekkel az idegenre. Ahogy belen�ztem borosty�n szemeibe m�g jobban elfogott a s�r�s �s mag�val r�ntott a m�lybe. A k�nnyek folyamk�nt most�k el arcomat � pedig �llt �s m�g jobban mag�hoz szor�tott. Nem igaz�n �rz�keltem a szavait melyeket nekem suttogott. B�r�m�n �tfutott a libab�r �s megr�zta a testem. Reszkettem, f�ztam, vacogtam. Kib�jtam az er�s karok tart�s�b�l, b�r nem tudom m�rt tettem. Lovamhoz s�t�ltam, de m�gis �gy �reztem valamit�l, valakit�l elv�lok. Felszersz�moztam a sz�pszem�t. Az hevesen fic�nkolt, ellenkezett, olykor f�l�t is fenyeget�n h�tracsapta, fej�t ide-oda vetette h�nyta. A fi� oda�llt m�g�nk �s kedvesen elmosolyodott a csik�m egy�ltal�n nem j�indulat� magatart�sm�dj�n. Nem b�rtam tov�bb a n�mas�got. Sz�m szavakat form�lt a szavakb�l pedig csakhamar mondat lett.

-         Nem j�ssz vel�nk? – b�r csak n�h�ny sz� volt kimond�suk egy �r�k val�s�gnak t�nt

-         Sz�vesen megy�nk

Sz�vem hevesebben vert mint valaha. Akkor �letemben el�sz�r �gy �reztem valaki majd meg�rt, meg�rint �s kiszabad�t a m�lt b�n�t� fogs�g�b�l. V�gre �nfeledten nevethetek, nem kell hidegnek lennem. Most mellette nem f�lek att�l ha nem vad�szok r�m vad�sznak. Most jelen pillanatban t�nyleg �gy �reztem, ha csak egy pillanatra is de elszakadtak a l�ncok. Sz�rnyaltam, ak�r csak a lovon, galopp k�zben, ott az a szenved�ly melyet minden egyes alkalommal �t�lek, le�rhatatlan, megfogalmazni magam sem tudn�m, pedig mindig �t�lem. Felsiklottam a sz�pszem�re �s v�rtam. A v�rakoz�s most m�r kor�nt se volt ideges�t�, fesz�lt, nyugodt voltam tal�n �letemben el�sz�r voltam olyannyira nyugodt hogy m�g a v�rakoz�s se ideges�tett.  Az ist�ll� m�ly�b�l er�s, nagytermet� deres m�n l�pdelt el� mellette gazd�ja. A deres �lmos pillant�sokkal n�zett k�rbe a reggeli f�nyben �sz� el�t�ren. A fi� gyorsan felugrott r� �s indul�sra k�sztette. Sz�pszem� is megindult, siet�s l�ptekben ut�na. Az erd�ben a nyugodt csendet ritk�n-ritk�n r�zt�k csak fel a repdes� madarak, vagy azoknak csivitel� fi�k�i. A hajnali szell� l�gyan sim�tott v�gig arcomon. N�m�n ment�nk ugyan de m�gis mintha a mozdulataink t�bbet �rultak volna el mint a ki nem mondott szavak. F�lelmetes csend uralkodott. Igen, ha az �lmok val�ra v�lnak az f�lelmetes. A szorong�s hogy mi lesz veled ha a val�s�gba cs�ppensz m�lni nem akart, er�s�d�tt. A p�lya csendj�ben csak a szuszog� lovakat lehet hallani. Madarak melyek az im�nt m�g itt voltak k�r�l�tt�nk mintha most egy m�sik vil�gban lenn�nek. Arcomba belecsapott a hideg sz�l ahogy sz�guldottunk. A hatalmas deres testben minden izom megfesz�lt ahogy szelte a leveg�t. Szemem elhom�lyosult �s l�ttam, �jra �t�ltem a f�jdalmat ami akkor �rt. L�ttam a v�rt mely a ruh�mhoz tapad a szemeket melyb�l kialszik a t�z. S�s k�nnyek mardost�k a sz�mat. Kezeim mely eddig k�vett�k a sz�guld� kanc�t most megfesz�lt. Szemem �sszecsuktam �s csak sik�tani tudtam.

-         Ne – sik�tottam �s �reztem arcomon a lefoly� k�nnyeket

-         Ne – mondtam m�r valamivel halkabban

-         �llj meg! K�rlek �llj, nem, nem akarom! – reszkettem a f�lelemt�l �s k�nnyekt�l elhom�lyosult szememmel k�vetni pr�b�ltam a derest.

L�ttam �t is. Ott �l a f�ben, sz�ke f�rtjeire v�r tapad. Szemeiben ott az elkeseredetts�g, a l� �lettelen�l fekszik. Tehetetlen vagyok �s csak n�zem ahogy ruh�it ellepi a v�r, a s�r. Megr�ztam a fejem �s m�g egyszer utolj�ra ki�ltottam

-         Ne! Ne csin�ld!

A fi� visszan�zet r�m �s meg�ll�totta a lovat. Visszafordultak, meg�lltak �s v�gigm�rt a tekintet�vel. A boz�t hirtelen hangos cs�rtet�sre �s az onnan el�v�g�d� vadak r�miszt� moraja megijesztette a derest. Lovasa ak�rmennyire ellenkezett a deres fel�gaskodott, megindult �s szemein r�m�let �lt. Eluralkodott rajta a f�lelem �s fej�vel er�sen kitartott a sz�rnak. N�ztem ahogy k�szk�dik a l�val. A k�nnyeim mintha felsz�v�dtak volna �s most csak egy f�jdalmas, eml�kez� csepp k�szott le arcomon. A Vadak r�miszt� s�v�lt�se hirtelen t�volinak t�nt. A f�ben �ltem, szemem a feh�r fakorl�tra meredt. A csend �jra a p�ly�n honolt. A homokban n�h�ny mad�r f�rd�z�tt �s ezekben a pillanatokban mintha a sz�pszem� is idegen lett volna. Semmi jel, apr�cska figyelmeztet�s nem utalt arra hogy itt az el�bb f�jdalmas k�nnyek ezrei potyogtak vagy lovak galoppoztak volna. Semmi, mintha egy m�s vil�gba cs�ppentem volna. Ez a csend, a semmi r�miszt� volt. Szemem v�gigh�ztam a feh�r korl�ton mely igen megviselt �llapotban volt. Hirtelen egy t�r�sn�l meg�llapodtam, a ki�ll�, �les darabokat n�ztem de azt olyannyira hogy szemem l�zersug�rk�nt reszelte a ki�ll� fogakat. N�ma csendet a fi� hangja szertefoszlatta �s mintha �jra a hideg f�ben �ln�k, l�tn�m a r�m�let minden apr�cska jel�t. A madarak is sietve rebbentek el mintha dolguk lenne.

- Mond el! – Hangja szinte r�m�lettel t�lt�tt volna el b�rkit aki hallja

- Nem szeretn�d hallani �n pedig elmondani, f�jdalmas a m�lt �s nem szeretem megbolygatni

- M�r megbolygattad csup�n azzal hogy r�m n�zt�l, kilovagolt�l velem, meg�ll�tott�l, azon az �jszak�n mikor magadhoz �lelt�l, m�r mindegy �gy is felszak�tottad a r�gi sebeket, nem k�nnyebb ha elmondod?

- Eddig soha, senki, semmilyen k�r�lm�nyek k�zt nem �rtett meg, te m�rt lenn�l az aki majd egy csap�sra mindent meg�rt?

- Ha �gy �llsz hozz�, mond el ha nem �rtelek meg erre a besz�lget�sr�l senki sem fog tudni �s �n elt�n�k az �letedb�l

- Eddig se volt�l a r�sze, nekem nem lesz v�ltoz�s, de m�ltam az eny�m �s nem sz�nd�kozom megosztani senkivel

- Nem kell megosztanod senkivel, csak mond el nekem

- Ha ennyire akarod, de nem egy esti mese

- Majd eld�nt�m �n hogy esti mese vagy nem, rendben?

- Fel�lem. Killer, ez volt a neve. Miut�n rekord id�t futottam vele az ist�ll� csillaga lett, versenyekr�l versenyekre j�rt. Miut�n a Keleti part nagyszab�s� versenyt hirdetett neki ott volt a helye. �n is mentem. � volt az egyik favorit, a m�sik egy n�l�n�l j�val nagyobb fekete m�n volt. Ahogy kiny�ltak a rajtbokszok – �s mintha megint �t�ln�m, igen ott �l�k �s n�zem a futamot. Hallom a bemond� hangj�t, a k�z�ns�g moraj�t. „ A k�t favorit fej-fej mellett halad, ahogy elhagyja a mez�ny az 1500-as t�bl�t m�g mindig ez a k�t pomp�s teliv�r vezet. Nagyon nagy p�rharc lesz a futam v�g�n h�lgyeim �s uraim.” Majd hirtelen a semmib�l el�l�p a baj, az �ri�si baj ahogy a lovak az 1200-as t�bl�t hagyj�k el. A bemond� csak �l harcnak �li meg, �n pedig egy �r�kk� tart� pokolnak. A fekete el�ret�r, a s�rg�ba beler�g, az nekicsap�dik a korl�tnak, �tperd�l felette. A fakorl�t megt�rik a l� s�lya alatt, �les fogak felsz�ntj�k a pomp�s cs�d�r oldal�t �s pof�j�t. Ahogy a t�loldal f�v�be csap�dik a zsok� elmenek�l a l� pedig t�r�tt l�bakkal fekszik. A m�ly homokban futottam, k�nnyeim z�pork�nt hullnak al�bb. Ahogy �tjutok a ker�t�sen mely m�g mindig v�rt�l piroslik �s a porb�l felveszem a l� fej�t. Az nehezen leveg� ut�n kapkod. Magamhoz �lelem, szor�tom, amennyire reszket� kezeimmel csak tudom. Eg�sz testemet megr�zta a zokog�s.  A k�nnyekt�l fuldokoltam torkomon egy hang, gyenge hangocska is alig j�tt ki. Killer ne, ne hagyj itt, k�rlek. L�gz�se nehezebb �s szakszosabb lett. Szemeiben a csillog�s halv�nyult. Pattan�sig fesz�ltek az izmai, l�ttam rajta hogy feladja. Csakis miattam pr�b�l fel kelni. Lend�letet vett nyak�val, orrlyukai kit�gultak, v�rben �sz� pof�ja felemelkedik, m�g egyszer utolj�ra. Megrend�ltek izmai �s visszaesett. A vil�g megsz�nt, csak a gyeng�l� szuszog�st halottam. R�m emelte tekintet�t, utolj�ra. A szuszog�s elhalkult, majd megsz�nt. Sik�tani akartam, ki�nteni magamban felgy�lemlett k�nt. Innent�l m�r csak a hangfoszl�nyokra eml�kszem. Any�m vigasztalni pr�b�l. Hangja m�gis kem�ny volt �s hat�rozott.  Lev�lasztottak a m�r �lettelen l� fej�r�l. Eml�kszem ahogy feldobj�k egy teheraut� h�ts� r�sz�re, kiszabadulok sz�leim karjaib�l, elesek, a v�rt�cs�ban zokogva. Innent�l hom�lyos minden. Eml�keim mintha nem lenn�nek. Szemei ott �ltek mindig is az eml�keimben.

- Sz�val ez lenne a m�ltad

- H�t igen – k�nnycseppek v�gigg�rd�ltek arcom vonal�n � pedig odahajolt �s let�r�lte azokat.

Lassan, b�n�t� csendben k�zeledett arcomhoz. �ssze�rtek ajkaink, ahogy ott �lt�nk m�sodpercekig, melyek �r�knak t�n� hossz�s�ggal m�ltak �s ahogy az �lomb�l fel�bresztett az ahogy elv�lt t�lem. Ajkamba haraptam, a kegyetlen �s vad�sz�, meg nem sz�n� d�mon mely bennem �lt most megpofozta volna hogy kihaszn�lta a helyzetem. De ugyanakkor az �nem mely a galopp�rt �lt nem hagyta hogy ezt tegyem. A m�lt l�ncai er�sebben v�s�dtek bele h�somba mint eddig valaha. Fel�lltunk. Felsurrantam a sz�pszem�re. Ell�pdeltem a korl�t mellett, a m�lt egy darabja ott volt. Egy s�rga f�jdalmai a korl�ton voltak. A s�rga benne �lt, k�vet b�rmerre is vigyen majd az utam. Igen, � velem lesz, mindig, �r�kk�. Ahogy most l�pdelek vele vissza, a naplement�ben �s megny�lnak az �rnyak. �rzem, itt van, velem. A s�t�ts�gben ahogy �lmodom, szinte rep�l�nk. Gyorsabban, gyorsabban, ez �ltet. V�gtatunk az �jszak�ban �s most megmutatom nekik. �n leszek a legjobb. Legy�z�m �t, aki meg�lte a lovam! Mert b�r senki se mondta, soha �s nem is fogja, de mindenki tudja. Killer az eny�m volt, b�r pap�ron nem, a val�s�gban � mindig is hozz�m tartozott. �rted Killer! Igen, megvan a c�l, m�r csak k�vetnem kell. Most Showtime, megmutatjuk, mi ketten. Mert v�gre �jj��ledt a f�nix, felsz�ll poraib�l �s magasba emelkedik. �s most �n �s �, rep�lni fogunk!

Rep�lni fognak? A versenyen megtudod a k�vetkez� r�szb�l^^

Dru Ange